EU-csatlakozás: Kijev gyorsítaná, Brüsszel nem siet

Kijev azzal a javaslattal fordult az Európai Unióhoz, hogy a jelentős előrelépésre és dinamikára való tekintettel ne várják meg 2023 végét, ami az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott ajánlások teljesítésének értékelését illeti, hanem már jövő év elején lássanak hozzá. Brüsszel azonban úgy véli, hogy Ukrajna nem áll készen, és láthatóan nem igyekszik felgyorsítani az ország uniós csatlakozását.

Ukrajna jól teljesít

Ukrajna a lehető leghamarabb az EU tagjává kíván válni, tekintettel arra, hogy jól teljesíti a vele szemben támasztott feltételeket.

„Szép haladást mutatunk a hét politikai ajánlás tekintetében. Ezt a cseh miniszterelnök jegyezte meg, amikor itt járt. Beszéltem a svéd miniszterrel is, aki a következő hat hónapban fog elnökölni az EU-ban. Mindenki kiemeli a jelentős előrelépést a politikai reformok terén” – mondta Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, akit a korrespondent.net idéz.

Szerinte Ukrajna már számos törvényt elfogadott a megkívántak közül, és az év végéig befejezi a jogalkotási folyamatot. Kellően dinamikusan halad a jelöltek kiválasztása is az igazságügyi és korrupcióellenes testületekbe.

„Ezért felszólítjuk az Európai Uniót, hogy ne várja meg 2023 végét. Már az év elején értékelje a politikai kritériumokat, hogy megkezdhessük a tárgyalási folyamatot (a csatlakozásról – a szerk.). Ezek a tárgyalások nem könnyűek, de szép perspektívát látok itt, és türelmetlenül várom az év végét is, amikor lépéseket teszünk az EU egységes gazdasági piacába való integrálódás érdekében” – mondta Sztefanisina.

A miniszterelnök-helyettes szerint az ukránok morálja szempontjából rendkívül fontos a tárgyalások megkezdése, hiszen évekig küzdöttek, hogy Európához tartozhassanak, most pedig az életüket kockáztatják ezért.

Hét ajánlás Ukrajnának

Mint ismeretes, Ukrajnának EU-tagjelölti státusza fenntartásához, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez hét feltételt-ajánlást kell teljesítenie: alkotmánybírósági reform, igazságügyi reform, korrupcióellenes intézkedések, pénzmosás elleni küzdelem, oligarchaellenes törvény elfogadása, médiatörvény elfogadása, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályok módosítása.

Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szerint Ukrajna máris jelentős munkát végzett az Európai Bizottság hét ajánlásának teljesítése terén. Kinevezték a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség vezetőjét, versenybizottságot hoztak létre a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács tagjainak kiválasztására, hatályba lépett a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata az oligarchák nyilvántartásának létrehozásáról, befejeződött a médiatörvény uniós irányelveknek megfelelő tervezetének kidolgozása és elkészült a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet.

Megtorpant folyamat?

A Jevropejszka Pravda ugyanakkor hétfői elemzésében úgy véli, hogy az ajánlások teljesítése terén vett lendületes nyári rajt után ősszel lelassult Ukrajna haladása. És bár a lassulás nem minden esetben a hatóságok hibája, ez másodlagos kérdés. Ami igazán fontos, az az, hogy jelenleg szinte lehetetlennek tűnik a kritériumok teljesítése a megadott időkereten belül (vagyis az év végéig) – mutat rá a cikk.

A portál az EU által támasztott hét feltétel teljesítését értékelve megállapította, hogy az ősz folyamán csupán egyetlen követelmény, az alkotmányreform terén sikerült számottevő haladást elérni. „A többit illetően vegyes jeleket láttunk – az apró pozitív fejlemények mellett van ok az aggodalomra” – foglalja össze a cikk a megkérdezett szakértők véleményét.

Ami a kárpátaljai magyarságot is érintő nemzeti kisebbségekről szóló törvényt illeti, a helyzetet jól érzékelteti a témát felvezető alcím: „Törvény a nemzeti kisebbségekről: egy dokumentum, amelyet nem mutatnak be.” Ezen a téren az elmúlt két és fél hónapban, vagyis az előző helyzetértékelés óta lényegében semmi nem változott – véli a Jevropejszka Pravda.

Mi lesz a gazdasággal?

Ha a csatlakozás gazdasági követelményeiről beszélünk, akkor Ukrajnának elvben meg kellene felelnie az úgynevezett maastrichti vagy konvergencia­kritériumoknak – vagy legalábbis törekednie kellene erre. E kritériumok alapján értékelik a pénzügyi rendszer „életképességét”, az árszínvonalat és az árfolyam stabilitását az uniós viszonyok között – mutat rá a korrespondent.net.

Azonban a legelfogultabb szakértők is kénytelenek elismerni, hogy e tekintetben Ukrajna egyelőre nem áll készen a csatlakozásra. Például ami az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányát illeti, Ukrajnában ez a mutató a megengedett 60% helyett a 100%-ot is meghaladhatja jövőre.

Az EU nem áll készen?

Elemzők és politikusok egy másik csoportja szerint viszont az ukrán integráció azért problémás, mert maga az EU nem áll készen a bővítésre.

Ezzel magyarázzák az afféle brüsszeli kijelentéseket, mint amilyet Várhelyi Olivér bővítési biztosnak tulajdonítanak. Az Európai Bizottság magyar tagja szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig legalább 2-3 évre, vagy ennél is több időre van szükség.

„Ukrajna arra törekszik, hogy gyorsan haladjon a reformokkal, és felgyorsítsa az ehhez szükséges munkát. Ez pozitívum – értékelt az európai illetékes. – De nem lehet mind a hét reformot gyorsan végrehajtani. Ezért ezt figyelembe véve a tárgyalások megkezdésének ütemezése nem határozható meg egyértelműen” – mondta Várhelyi.

Marina Kaljurand észt európai parlamenti képviselő még egyenesebben fogalmazott. Véleménye szerint Ukrajna nem áll készen az EU-csatlakozásra.

„Őszinte leszek, Ukrajna nem áll készen a tagságra. A korrupció elleni küzdelem, az igazságügyi reformok, a demokratikus reformok terén még sok a tennivaló” – idézi a politikust a korrespondent.net hozzátéve: a képviselő meg­ígérte, hogy segít Ukrajnának a reformokban és az EU-csatlakozásban.

Politikai döntésre van szükség?

Gondolható, hogy Kijevben nem örülnek az efféle európai nyilatkozatoknak, ami érthető, hiszen az országnak a háború közepette nincs lehetősége az évekig tartó, megfontolt építkezésre. Ezzel tulajdonképpen Európában is tisztában vannak. Amint nyilván azzal is – ha nem is mondják ki –, hogy valójában mi itt a kérdés: hozhat-e Európa politikai döntést Ukrajna felvételéről az Európai Unióba mellőzve a körülményes felvételi eljárást, vagy legalábbis annak egy részét?

Olekszij Kuscs gazdasági szakértő szerint olyan politikai döntést kell hozni, amelynek célja, hogy Ukrajna mielőbb a nyugati világ részévé váljon. Szerinte az EU bővítését esetünkben úgy kellene felfogni Európában, hogy az a jövőben megakadályozza a háborút a kontinensen – nem azt, amely most folyik, hanem egy „globálisabb” háborút.

„Az EU-csatlakozás egyfajta határvonal lesz. Mielőtt leengednék a »vasfüggönyt« az Oroszországi Föderáció előtt, meg kell húzni a keleti határt. Az Oroszországi Föderációval közös határunk mentén kell haladnia. Ellenkező esetben a fennálló konfliktus évtizedekre parázsló konfliktussá válik. Olyan geopolitikai döntést kell hozni, amely körvonalazza az eurázsiai kontinens országainak kapcsolatait” – adott hangot meggyőződésének Kuscs.

(ntk/korrespondent.net/eurointegration.com.ua)