A hét rövidhírei

Dmitro Kuleba nem érti, mit miért csinálnak a németek

A külügyminiszter nemrég egy interjúban azt mondta: nem világos számára, hogy a német kormány miért nem akar harckocsikat adni Ukrajnának úgy, hogy közben a tüzérségi eszközöket (például a Panzerhaubitze-lövegeket) és a különféle légvédelmi rendszereket minden további nélkül leszállítják.

„Őszintén szólva nem értjük ezt az érvelést” – mondta Kuleba.

A kijevi kormányzat számos alkalommal kérte a németektől, hogy szállítsanak nekik Leopard típusú harckocsikat, de ez nem történt meg eddig. A németek hozzáállása abból a szempontból érthető, hogy a harckocsikat – a többi eszközzel ellentétben – szinte kizárólag offenzíváknál szokás felhasználni, ez magyarázhatja az óvatosságukat.

Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint az ukrán lakosság 40%-a szorul segítségre

Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési főnöke négynapos útra érkezett Ukrajnába, miközben a tisztviselők az orosz légicsapások által sújtott energetikai létesítmények áramszolgáltatásának helyreállításáért küzdenek.

A humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes és a sürgősségi segélyek koordinátora a déli Mikolajiv városába, valamint a múlt hónapban felszabadított, frontvonalban lévő Herszon városába látogat el – közölte az ENSZ.

Martin Griffiths közölte, hogy közel 18 millió embernek – az ukrán lakosság 40 százalékának – van szüksége humanitárius segítségre.

„Az infrastruktúra elleni orosz támadások hullámai miatt emberek milliói maradnak fűtés, tiszta víz vagy áram nélkül, miközben fagyos tél köszöntött rájuk” – írja a Sky News.

Josep Borrell: Jöhet a kilencedik uniós szankciós csomag, az energiát is érinti

Az EU a napokban megállapodhat a kilencedik szankciós csomagról – erről beszélt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagországok brüsszeli tanácskozását megelőzően.

Az MTI szerint az uniós politikus azt mondta, hogy az Európai Unió már hétfőn vagy a következő napokban megállapodhat az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomagról, amely jelentősen fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Hozzátette: a szankciós csomagnak még vannak tisztázandó pontjai, de a tervek szerint:

• legalább kétszáz személy és szervezet, valamint három további orosz bank vagyonát befagyasztják,

• korlátozzák Oroszország hozzáférését a külföldi gyártású drónokhoz,

• exportkorlátozásokat vezetnek be a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre,

• valamint az orosz energia- és bányászati szektorra is szankciókat vethetnek ki.

Borrell azt is közölte, hogy a külügyi tanács hétfői ülésén újabb, nagyon szigorú szankciókat vethet ki iráni személyekkel és intézményekkel szemben az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországnak szállított drónok ügyében.

Megfosztanák kitüntetésétől Ukrajna oroszbarát hősét

Petíció indult azért, hogy Jurij Bojkót, Az Életért nevű betiltott ukrán ellenzéki párt képviselőjét megfosszák az Ukrajna Hőse elismeréstől. Most Volodimir Zelenszkij hivatala is lépett az ügyben.

Az Elnöki Hivatal oldalán szeptember 12-én közzétett petíciót több mint 26 ezren írták alá. A 25 ezres határ átlépése után az Elnöki Hivatal reagált a kezdeményezésre, és azt írták, hogy Zelenszkij egyeztetett Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel a petícióban foglaltakról és arról, hogy visszavonható-e az elismerés.

Jurij Bojko 2004-ben kapta meg az Ukrajna Hőse elismerést, akkor még energiaügyi miniszterként, az energiaiparban elért eredményeiért. A háború előtt az orosz párti, Zelenszkijt gyakran kritizáló politikusok között tartották számon, azóta viszont gyakorlatilag ők is beálltak Ukrajna elnöke mögé az oroszok elleni háborúban.

Hét egyházi személy ellen rendeltek el büntetőintézkedéseket

Ukrajnában büntetőintézkedéseket rendeltek el hét magas rangú egyházi személy ellen – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a nemzetbiztonsági szolgálatnak az ukrán ortodox egyház Moszkvához kötődő ága elleni akciósorozatát követően.

Zelenszkij kiemelte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy „az agresszor államnak” ne legyenek olyan kapcsolatai, amelyek az ukrán társadalmat hátrányosan érinthetik. Az ukrán Biztonsági Tanács által kiadott rendelet értelmében mind a hét személy vagyonát lefoglalták, számos gazdasági és jogi tevékenységtől eltiltották őket, és utazási tilalom alá helyezték őket.

A Moszkvához kötődő ortodox egyház a februári támadást követően megszakította kapcsolatait a moszkvai patriarchátussal – írta jelentésében a The Reuters brit hírügynökség. Az ukrán Biztonsági Tanács a múlt hónapban vizsgálatot rendelt el az egyház tevékenységével kapcsolatban, és jelenleg is vizsgálja a korlátozását célzó jogszabályokat. Az ukrán biztonsági szolgálat sorozatos razziákat tart az ukrán ortodox egyház tulajdonában lévő ingatlanokban. A múlt héten egyben azzal vádolt meg egy magas rangú egyházi személyt, hogy a közösségi médiában közzétett posztjaiban az orosz politikát támogatva ukránellenes tevékenységet folytat.

Az orosz kötődésű egyház szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy mindig az ukrán törvények keretein belül cselekedtek, annak pedig nincs jogi alapja, hogy nyomást gyakoroljanak híveikre – írta az MTI.

Összeállította: bzs