A fel nem használt szabadságról

2023. január 10., 10:27 , 1140. szám

„2022-ben nem voltam szabadságon. Úgy tudom, jár nekem pénz a fel nem használt szabadnapok után, az igazgatóm viszont azt állítja, hogy valójában nem volt köteles elengedni engem szabadságra a hadiállapot miatt, tehát fizetnie sem kell. Lehetséges ez?”

– Kezdjük talán azzal, milyen esetekben fordulhat elő a jogszabályok értelmében, hogy a munkavállaló nem használja fel a neki járó fizetett alapszabadságot az év folyamán. A Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю) 80. cikkelye értelmében a munkavállaló kérheti az előzetesen összeállított és jóváhagyott éves szabadságolási rendben szereplő időpont áthelyezését egy másik időpontra, ha a munkáltató nem értesítette őt időben és írásban a szabadsága idejéről, vagy nem fizette ki neki idejében a szabadságpénzt. Ezenkívül az éves alapszabadságot át kell helyezni vagy meg kell hosszabbítani, ha a munkavállaló ebben az időpontban igazoltan átmenetileg munkaképtelenné válik („beteglapra” megy); ha a munkavállaló állami vagy közfeladat ellátása miatt a törvény szerint munkahelyén a munkavégzés alól illetménye megtartása mellett ideiglenesen mentesül; ha az éves alapszabadság egybeesik a várandósság és szülés miatt járó szabadsággal; ha egybeesik az éves alapszabadság és a tanulmányi szabadság stb.

A munkáltató kezdeményezésére is elhalasztható a szabadság kiadása, de csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával és a szakszervezet helyi alapszervezete választott testületének (a szakszervezeti képviselőnek) az egyetértésével helyezhető át más időpontra abban az esetben, ha az éves alapszabadság kiadása a korábban meghatározott időpontban hátrányosan érintené a vállalkozás, intézmény, szervezet munkamenetét, illetve azzal a feltétellel, hogy a szabadság legalább 24 naptári napos része a tárgyévben fel lesz használva. Az éves alapszabadság elhalasztása esetén annak új időpontját a munkavállaló és a munkáltató egyetértésével kell meghatározni.

A jogszabályi rendelkezéseknek ezt a részét némiképpen felülírta a háború. Ukrajna törvénye A munkaviszony szervezéséről a hadiállapot körülményei között (Закон України «Про організацію трудових відносин в умовах воєнного стану» – a továbbiakban: Törvény), amelyet márciusban fogadott el a parlament, a szabadságolás rendjét is módosítja ideiglenesen (azaz a hadiállapot idejére, annak végéig).

A Törvény 12. cikkelyének 1. pontja szerint a hadiállapot ideje alatt a munkavállaló éves alapszabadsága a folyó munkaévben a munkáltató döntése alapján 24 naptári napra korlátozható. Ha a munkavállaló éves alapszabadságának időtartama meghaladja a 24 naptári napot, a hadiállapot ideje alatt fel nem használt szabadnapok biztosítását a hadiállapot megszűnését követő időszakra kell átütemezni.

A hadiállapot ideje alatt a munkáltató megtagadhatja a munkavállalótól az éves szabadságból fel nem használt napok kiadását. A Munkatörvénykönyv 79. cikkelyének hetedik bekezdése, 80. cikkelyének 5. pontja, valamint A szabadságolásról szóló törvény (Про відпустки) 11. cikkelyének 5. pontja, 12. cikkelyének második bekezdése, amelyek egyebek mellett leszögezik, hogy a fel nem használt szabadnapokat folyó év végéig, de legkésőbb az adott évet követő 12 hónapos időszakban a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani, nem alkalmazandók a hadiállapot idején.

A Törvény szóban forgó 12. cikkelyének 2. pontja rögzíti, hogy a munkaadó a hadiállapot ideje alatt bármilyen szabadság kiadását megtagadhatja a munkavállalótól (kivéve a terhességi és szülési szabadságét, valamint a gyermek 3 éves koráig tartó gondozási szabadságét), ha a munkavállalót kritikus infrastruktúrának minősülő objektumon foglalkoztatják.

Ami a fel nem használt szabadság helyett igénybe vehető pénzbeli juttatást illeti, azzal kapcsolatban a Munkatörvénykönyv 83. cikkelye kimondja, hogy a munkavállalót elbocsátása esetén pénzbeli kompenzáció illeti meg az éves szabadság, valamint a fogyatékos gyermeket nevelő vagy az I. rokkantsági kategória A alcsoportjába tartozó gyermekkortól fogyatékos felnőtt gyermeket gondozó munkavállalókat megillető pótszabadság minden fel nem használt napjáért.

Az oktatási-nevelési intézményeknek az elbocsátást megelőzően legalább 10 hónapon át foglalkoztatott vezetői, pedagógiai, tudományos, tudományos-pedagógiai munkatársait, szakembereit elbocsátásuk esetén a fel nem használt éves szabadság teljes időtartama után megilleti a pénzbeli juttatás.

A munkavállaló kívánságára az éves szabadság egy része pénzbeli juttatásra cserélhető. Ugyanakkor a munkavállalónak biztosított éves alap- és pótszabadságok időtartama nem lehet kevesebb 24 naptári napnál. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek semmilyen típusú szabadságukat nem cserélhetik pénzbeli kompenzációra.

A Törvény 12. cikkelyének 1. pontja ugyanakkor megerősíti, hogy amennyiben a munkavállalót a hadiállapot ideje alatt elbocsátják, pénzbeli kártérítésre jogosult, A szabadságolásról szóló törvény 24. cikkelyének megfelelően.

Összefoglalva: munkaadója abban az esetben tagadhatja meg öntől az éves alapszabadság kiadását hadiállapot idején, ha munkahelye (vállalat, intézmény, szervezet) kritikus infrastrukturális objektumnak minősül. Ezenkívül a munkáltatónak jogában áll 24 napban korlátozni az éves alapszabadságát. Az ily módon fel nem használt szabadnapokat munkáltatója a hadiállapot után köteles biztosítani az ön számára.

hk