Az áramszünetek súlyosbítják a gondokat

Kisvállalkozók – egyre nehezebb helyzetben

Az utóbbi időkben az áramkimaradásokkal terhelt órák alatt alig várjuk, hogy felragyogjon végre a villanylámpák fénye, aminek még sohasem tudtunk örülni úgy, mint most. Ám magának a háborús alagútnak a végén még messze nem látszik a fény, a béke fénye. Pedig ezt már mindnyájan nagyon várjuk, köztük a kisvállalkozók is.

– Nagyszőlős főútján egy ízléses kialakítású vendéglátóipari egység homlokzatán hirdeti a felirat, hogy az Eliza étterem várja itt a vendégeit, ám a komplexum kávézórészébe belépve alig pár vendéget látok a helyiség asztalainál.

– 2006-ban megnyitottuk, majd 2013-ban felújítottuk a családi vállalkozásként működő létesítményt, mely két nagy esküvői termet, mellettük pedig kávézót, pizzériát és szállodát foglal magába, s maximum mintegy 150 főt tudnánk egy­idejűleg kiszolgálni az esküvői termekben, a kávézóban, valamint a pizzériában – mutatja be a komplexumot a tulajdonos, Vizanti Erzsébet. – A megnyitástól, illetve a felújítástól egészen a koronavírus-járványig jó volt a forgalmunk, ami viszont előbb a pandémia, később pedig a háború kitörése miatt csökkent, s most az áramkimaradások miatt még kevesebb vendég tér be hozzánk. A járvány idején a karanténok miatt be kellett zárnunk. Aztán kicsit javulni kezdett a helyzetünk, de ennek véget vetett a háború kitörése. Esküvői ebédet, vacsorát pedig már 2018 óta nem rendelnek nálunk, pedig épp az esküvői termek a legtágasabbak, ott tudnánk fogadni a legtöbb vendéget. A szállodánkba a háború kezdete óta alig páran jelentkeznek be. A pizzériát és a kávézót működtetjük, ahogy lehet, mindkettőt egyenlő mértékben látogatják, de sajnos kevesen, a háborús helyzetben nincs elég pénzük az embereknek, így kevesen térnek be hozzánk.

– Hogyan szerzik be az italokat, az élelmiszereket, illetve a különböző italok, fogások elkészítéséhez szükséges alapanyagokat? Miként tudják azokat tárolni most, a sűrű és elhúzódó áramkimaradások közepette, van-e esetleg generátoruk, és milyen hatással vannak a forgalmukra az áramszünetek?

– Az árukat beszállítóktól vásároljuk. A háború előtt a távolabbra eső megyékből is jöttek, a harcok kitörése óta azonban csak a közeli megyékből érkeznek, a háborús pusztításoknak kitett régiókból már érthetően nem. Áramfejlesztőnk nincs, egy ekkora létesítmény működtetéséhez nem is lenne elég a generátor. A hűtőinkben azonban jól lehűtjük a romlandó élelmi cikkeket, amelyekben azok ki is bírják a többórás áramszüneteket. Viszont az áramkimaradások idején nem jönnek vendégek sem a pizzériánkba, sem a kávézónkba. Csak annyit tehetünk, hogy várjuk a jobb idők eljöttét.

– Főleg élelmiszereket, mellettük ajándéktárgyakat, ruhaneműt, újabban pedig gyertyákat árusítunk – magyarázza egy neve elhallgatását kérő salánki vegyesbolt-tulajdonos. – Leginkább kenyeret, étolajat, lisztet, cukrot vásárolnak az emberek. Rizst, hajdinakását, húsárut is vesznek, de 50 százalékkal kevesebbet, mint korábban, az áramkimaradások kezdete óta pedig húsfélét gyakran és keveset, ugyanis az emberek félnek, hogy a hűtőszekrényeikben az áramszünetek miatt megromlanának a nagyobb tételben beszerzett húsáruk. A margarin, a vaj, a sajt, a tej is fogy, és itt jegyezném meg, hogy a helyi tehéntartó gazdáktól általunk megvásárolt friss házi tejet jobban veszik, mint a raktáráruházból hozottat, mivel az előbbi frissebb és olcsóbb. Összességében viszont a margarinból, a tejből és a tejtermékekből is felére csökkent a forgalmunk.

– Milyen mértékben vásárolnak déligyümölcsöket, illetve a mérsékelt éghajlaton megtermetteket?

– A háború kitörése óta az előbbiek ára kb. a duplájára nőtt, például 1 kg mandarin azelőtt 30 hrivnyába került, most viszont 60 hrivnyát tesz ki. Jóval olcsóbb az alma, 10 hrivnya kilója, ezért négyszer több fogy belőle, mint a déligyümölcsökből. Egyébként Csernyivciből hozzák a beszállítók az almát, illetve a zöldségféléket és a burgonyát (az utóbbit most Herszonból is). Nem tudom, arrafelé nem volt-e akkora aszály, mint nálunk, vagy jobban locsolták-e a gazdák az ültetvényeiket.

– Mennyire vásárolnak édességeket?

– Bár a csokoládék ára 40 százalékkal megdrágult, mégis sokan vásárolják ezeket azok a helybeliek, akik időnként a külföldön tartózkodó vendégmunkás családtagjaikhoz utaznak. Ezekből az árucikkekből a duplájára nőtt a forgalmunk.

– Gondolom, jelenleg gyertyákból is sokat vásárolnak.

– Természetesen igen. Kijelenthetem, hogy most a gyertyák fogynak a legjobban. Ruhaneműt, ajándéktárgyakat viszont alig vesznek.

– Miként szerzik be az árut?

– Felerészben a nagyszőlősi nagybani áruházból hozom azokat, felerészben pedig beszállítóktól vásárolok. A nagybani áruházban átlagosan 30 százalékkal drágultak meg az élelmiszerek, mi viszont – míg a háború kitörése előtt kb. 25-30 százalékot tettünk rá az árakra – most csak 10-15 százalékot teszünk rájuk, hogy valamilyen mértékben azért mégis megvegyék azokat a vásárlóink. De mivel kisebb lett a forgalmunk, kevesebb árut is szerzünk be. Korábban hetente hétszer utaztam be a nagybani áruházba friss áruért, volt olyan nap, amikor kétszer is bementem értük, most azonban csak hetente egyszer hozok árucikkeket, ráadásul feleannyit, mint korábban, emellett pedig a naponta érkező beszállítóktól is csupán feleannyit rendelek, mint a békeidőkben, ugyanis feleannyi vásárlónk van, mint a háború kitörése előtt, kisebb lett a forgalmunk.

– Most, az áramszünetekkel terhelt időkben miként tárolják a romlandó élelmiszereket? Vettek-e esetleg áramfejlesztőt?

– Nem vettünk generátort, mert túl drága, 50 ezer hrivnyába kerül, plusz egyetlen napra 500–1 000 hrivnyánk menne rá az azt működtető üzemanyag beszerzésére. Ehelyett, ha van áram, a legmagasabb fokozatra kapcsoljuk a négy hűtőpultot/hűtőszekrényt, így a bennük tárolt élelmiszerek az áramkimaradások idején sem romlanak meg.

– Áramszünetek alatt mivel világítanak az üzletben? Ha nincs villany, de még nyitva tartanak, egészen 18 óráig, mennyivel kevesebb vásárló tér be a boltba, és mennyivel csökkent le emiatt a forgalmuk?

– Áramkimaradások idején feltöltős kis villanylámpákkal világítunk. Ha pedig már besötétedik, és még nincs áram, kézilámpákkal, mobiltelefonokkal világítva jön be hozzánk egy kevés vásárló. Amióta áramszünetek vannak, 80 százalékkal lecsökkent a besötétedés után érkező vásárlók száma. Ez persze meglátszik a forgalmunkon is, ami a háború kitörése óta 60 százalékkal lecsökkent, az áramszünetek kezdete óta pedig ez a lecsökkent forgalom még 60 százalékkal lecsökkent.

– Mennyivel lett kevesebb a hasznuk az üzleten?

– Ha összeszámoljuk a beszerzés költségeinek az emelkedését, a beszerzett árukra rátett százalékaink csökkentését és a forgalom csökkenését, akkor elmondhatom, hogy ezek miatt feleakkora lett a jövedelmünk. A villanyszámlánk – ipari áron fizetünk, ami a lakossági ár kétszerese – most havonta 8 000 hrivnya, ami plusz öt százalékkal csökkenti a hasznunkat, és ha beszámítjuk az üzemanyag­árak emelkedését, melyek miatt többe kerül az áruk beszállítása a saját járművemmel, további ötszázalékos haszoncsökkenéssel kell számolnunk. Most csak a túlélésünkért működtetjük a vegyesboltot.

Mint látjuk, az áramkimaradások – melyek szinte ellehetetlenítik az életünket – a különböző profilú kisvállalkozókat is jelentős mértékben sújtják. És csak remélhetjük, hogy egyszer mégiscsak feltűnik a fény az alagút végén.

Lajos Mihály