Felmérés: Csupán a lakosság 4%-ának életét nem befolyásolják az áramszünetek

Csak minden huszonötödik ukrán gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapok áramszünetei nem befolyásolták az életét – derül ki a Razumkov Központ szociológiai szolgálata által végzett felmérésből, amelyet a korrespondent.net ismertet.

A Mennyire érzékelik az ukránok a problémákat a villamos energiával? című szociológiai felmérést 2022. december 21. és 2023. január 3. között végezték Vinnicja, Voliny, Dnyipropetrovszk, Kárpátalja, Zaporizzsja, Ivano-Frankivszk, Kijev, Kirovohrad, Lemberg, Mikolajiv, Odessza, Poltava, Rivne, Szumi, Ternopil, Harkiv, Hmelnickij, Cserkasszi, Csernyihiv, Csernyivci, Zsitomir megyékben és Kijevben (Zaporizzsja, Mikolajiv és Harkiv megyékben csak azokon a területeken, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem zajlanak harci cselekmények).

Arra a kérdésre, hogy az otthon és máshol előforduló áramszünetek mennyire befolyásolják mindennapi életüket, a válaszadók 19%-a azt válaszolta, hogy „nagyon erős hatással vannak”, 24%-uk pedig azt, hogy „elég erős hatással”. A megkérdezettek 35%-a szerint „mérsékelt hatással vannak” rájuk, 8%-ot „enyhén befolyásolnak”, 4%-ot (minden 25. válaszadót) „egyáltalán nem befolyásolnak” az áramszünetek.

A felmérést megelőző három hónapban a válaszadók 73%-a tapasztalt áramkimaradást otthonában, általában naponta többször: 14% naponta, 7% hetente többször, de nem mindennap, 1,5% hetente egyszer, 2% heti egy alkalomnál ritkábban, 0,5% havonta egyszer, 1% soha vagy szinte soha.

„Arra a kérdésre, hogy a felmérést megelőző napon hány órán át nem volt áramszolgáltatás a helységükben, a válaszadók leggyakrabban (33,5%) azt válaszolták, hogy 5–9 órán át nem volt áramszolgáltatás, 26%-nál 2–4 óráig nem volt áram, 17%-nál 10–14 óráig, 7%-nál 15–19 óráig, 2%-nál 20–21 óráig, 1%-nál 22 óránál tovább, 0,8%-nál az előző 24 órában nem volt áramellátás, 4,5%-nál legalább egy órán keresztül (de kevesebb, mint két órán át), 1,5%-nál kevesebb, mint egy órán át nem volt áram, 6%-nál nem volt áramkimaradás az elmúlt 24 órában” – áll az ismertetőben.

A szociológusok megjegyzik, hogy leggyakrabban a nagyobb (100 000-es, illetve ezt meghaladó lélekszámú) városok lakói számolnak be az áramszünetek mindennapi életükre gyakorolt jelentős hatásáról (körükben 49% válaszolta, hogy ezek a kimaradások nagyon erős vagy erős hatással vannak az életükre), s csekélyebb arányban a közepes méretű és a kisebb városokban (43%), valamint a falvakban (36%) élők.

A Razumkov Központ weboldalán szintén közzétett felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 55%-a elégedett a hatóságoknak és az energiaszolgáltatóknak az ország kritikus infrastruktúráját ért orosz terrortámadások miatti áramkimaradásokkal kapcsolatos eljárásával. A hatóságok és az energiavállalatok intézkedéseinek átlagos minősítése 6,6 a tízes skálán (ahol 0 – „rendkívül elégedetlen”, 10 – „nagyon elégedett”). Alacsony elégedettségi szintet (0–3 pont) a válaszadók 14%-a, magas elégedettségi szintet (7–10 pont) a válaszadók 55,5%-a jelzett.

Az ukrán polgárok többsége igazságosaknak és indokoltaknak tartja az áramszüneteket abban a kerületben, azon a településen, ahol él (amikor egyeseket gyakrabban, másokat ritkábban kapcsolnak ki). A 0-tól 10-ig terjedő skálán (ahol a 0 „az igazságosság és észszerűség teljes hiányát” jelenti, a 10 pedig azt, hogy „minden teljesen igazságos és észszerű”) az ukránok 6,1 pontra értékelték az áramszünetek igazságosságát. Ezen belül a megkérdezettek 17%-a alacsonyra (0–3 pont között), míg a válaszadók 44%-a magasra (7–10 pont között) értékelte az áramkimaradások igazságosságát és észszerűségét.

A lakossági izzólámpák LED-es lámpákra való cseréjére irányuló, a Gazdasági Minisztérium, a Digitális Transzformációs Minisztérium, az Ukrposta Rt. által az Európai Unió támogatásával megvalósított program indulásával kapcsolatban a válaszadókat arról kérdezték, hogy hajlandóak-e élni a lehetőséggel, hogy izzólámpáikat ingyen a takarékosabb LED-es lámpákra cseréljék. A válaszadók 32%-a azt válaszolta, hogy nincs izzólámpa a lakásában, 56% élne egy ilyen lehetőséggel, 4,5% közölte, hogy még ingyen sem cserélné ki, 7% bizonytalan.

Minél nagyobb jólétben élnek a megkérdezettek, annál gyakrabban válaszolták azt, hogy nincs otthonukban izzólámpa (arányuk 21,5% azoknál, akik azt válaszolták, hogy a családjuk „alig jön ki a jövedelméből, a szükséges termékekre sem futja”, s 55% azoknál, akik közölték, hogy „jól élnek”). Ennek megfelelően az alacsony jövedelműek között vannak nagyobb arányban azok, akik hajlandók az izzólámpákat ingyenesen LED-es lámpákra cserélni – 62% azok között, akiknek még az alapvető termékekre sincs elég pénzük, 63% azok körében, akik azt válaszolták, hogy csak élelmiszerekre és a legszükségesebb olcsó dolgok megvásárlására futja –, míg a jól élők körében arányuk 36%.

Mint ismeretes, 2022 októbere óta Oroszország rakéták és drónok tömegével támadja Ukrajnát. A támadások fő célpontjai a kritikus és energetikai infrastruktúra objektumai. Eddig már 12 rakétatámadást és 14 dróntámadást szenvedett el az ország. A terrortámadások következtében Ukrajna villamos­energia-rendszerében komoly kapacitáshiány alakult ki, ezért országszerte kerül sor tervezett és rendkívüli áramszünetekre.

(hk/korrespondent.net/razumkov.org.ua)