A fantasztikus gömbvillám

Egy rejtélyes természeti jelenség

2023. február 7., 15:07

Többnyire gömb, ritkábban körte vagy szivar alakú. Nagysága egy centimétertől egy méterig terjedhet, de többnyire a golf- és a strandlabda mérete közé esik. A színe fehér, sárga, narancssárga, vörös vagy kék. Fényereje nem nagyobb egy 100 wattos izzóénál, ugyanakkor elég gyakran vet szikrákat. Élettartama egy másodperc és pár perc közé esik, azután felrobban, vagy csendesen elhalványul és eltűnik. Ez a gömbvillám, egy ritka természeti jelenség, mely nemegyszer olyan tulajdonságokat mutat, melyek ellentétesek a fizika törvényeivel.

Az esetek nagy részében vihar alatt vagy közvetlenül utána jelenik meg, egyes beszámolók szerint a lecsapó villám mentén ereszkedik le a földfelszín közelébe, míg más szemtanúk a villámcsapás helyén látják feltűnni. De szélcsendes, sőt kimondottan derült időben is felbukkan, és nemcsak a szabadban, hanem zárt térben is. Helyiségekben, magasban szálló repülőgépben vagy éppen a víz alatt úszó tengeralattjárók fedélzetén is látták már előtűnni a semmiből. Általában magányos jelenség, de előfordul, hogy a gömbvillámok csoportban haladnak, s egyesek összeolvadását, míg mások több gömbvillámra való szétválását is megfigyelték. Élettartama hosszabb, mint a közönséges villámé, s attól eltérően lassú a mozgása, sebessége egy ember átlagsebességének felel meg. Függőleges, illetve ferde mozgását is megfigyelték, de többnyire vízszintesen halad, a felszínnel párhuzamosan, s eközben irányt is változtat. A szél látszólag nem hat rá, az elektromos terek viszont befolyásolják az irányát, a fémtárgyak pedig maguk felé vonzhatják, ám előfordul, hogy minden észlelhető ok nélkül vált irányt, mintha saját akarata lenne.

A tárgyakat általában kikerüli, de át is haladhat rajtuk, még házfalakon is, míg máskor alakot váltva a kulcslyukon, egyéb réseken csúszik be a helyiségekbe. A tárgyakon való áthaladása közben egyes esetekben semmilyen kárt sem okoz, máskor viszont rombol: a nagyobb energiájú gömbvillámok testeket égetnek át, megolvasztják a falat, a bútort, és tüzeket is okoznak. Hatásukra különböző anyagok, például fémek vagy műanyagok egy időre puhákká, agyagszerűekké is válhatnak. Emberre, állatra veszélyesek. A velük való érintkezés élettani hatásai az erős egyenáraméihoz hasonlítanak: légzési és szívritmuszavarokat, égési sérüléseket, sőt halált is okozhatnak. 2007-ben Dagesztánban egy pásztorral és több száz állatával, 2011 júliusában pedig Tuvában 84 birkával végzett egy felrobbanó gömbvillám.

Mi lehet a gömbvillám? Valószínűleg elektromos jelenség. Több elmélet is született arról, miként alakul ki. Egy elmélet szerint égő nitrogén, melyhez az atmoszferikus áramok teremtik meg a feltételeket. Más vélemény szerint gyorsan pörgő plazma, melyet kémiai égés vagy nukleáris folyamat táplál, mágneses és elektromos mezők tartják egyben. Egy teória szerint akkor jön létre, ha egymástól elszigetelt térben az egyik oldalon az erősen ionizált, nagy energiasűrűségű levegő erős elektromágneses mezőt hoz létre, ami a másik oldalon úgy gerjeszti a levegő molekuláit, hogy azok gömb alakban állnak össze és sülnek ki. Az erősen ionizált levegő mellett pedig nagy elektromos feszültség, mintegy egymillió volt is szükséges a gömbvillám létrejöttéhez. Ezek a feltételek pedig nagyobb viharok során léphetnek fel. Az Amerikába kivándorolt zseniális szerb fizikus, Nikola Tesla úgy vélte: a gömbvillámot a levegőn vagy valamilyen gázon áthatoló erős elektromos kisülés hozza létre, s már ő is kísérletezett az előállításával, 1899-ben 3,8 cm átmérőjű tűzgömböket tudott előállítani Colorado Springsben működő laboratóriumában. Hasonló képződményeket más kutatók is létrehoztak, ám kérdéses, hogy valóban gömbvillámok voltak-e. John Abrahamson és James Dinnis új-zélandi kutatók 2000-ben elég hihető hipotézist állítottak fel viharok alatt, illetve közvetlenül azok után képződő gömbvillámok kialakulására. Eszerint a kiindulópont egy közönséges villámcsapás, mely olyan, szilíciumot (homokot) is tartalmazó talajba csapódik, melyben a gömbvillám kialakulásához éppen ideális a szilícium-dioxid és a szén aránya. A villámcsapás következtében megolvadó, majd elpárolgó anyagokból nanorészecskék jönnek létre, a parányi gömböcskék fonallá, majd nagy, laza, vattaszerű gömbbé állnak össze. Kialakulásukkor még nem világítanak, de később a levegőben a nanorészecskék lassan oxidálódnak, hőt és fényt kezdenek kisugározni. Ez a puha, könnyen összenyomható gömb, vagyis a gömbvillám pedig azokon a réseken, ahol huzat is jelentkezhet, be tud jutni a zárt helyiségekbe. A brazíliai Pernambuco Egyetem munkatársai, António Pavao és Gerson Paiva 2007-ben az új-zélandi kutatók elmélete alapján tettek is kísérletet mesterséges gömbvillám előállítására. Mindössze 0,2 milliméter vastagságú szilíciumszeleteket helyeztek el egy két elektróda között létrehozott mesterséges villám útjában, s ekkor ott kék-fehér, illetve narancs-fehér színű, szikrázó, pingponglabda méretű gömbök jelentek meg, melyek mintegy 8 másodperc múlva oszlottak szét.

A fenti hipotézisek megmagyaráznák, miként jöhetnek létre gömbvillámok viharok során, illetve közvetlenül utánuk. Csakhogy a gömbvillámok derült időben is felbukkannak, a szabadban vagy zárt térben a semmiből is megjelennek. Dr. Egely György magyar fizikus szerint a gömbvillám négy térdimenziós, nagy energiatartalmú elektrongyűrű, mely átmetszi a mi három térdimenziós világunkat, s különös viselkedésére négydimenziós mivolta adhat magyarázatot.

A gömbvillám kutatásában még nem mondták ki a végső szót.

Lajos Mihály