A görögdinnye termesztéstechnológiája IV.

Trágyázás

2023. február 21., 14:27 , 1146. szám

A görögdinnye kifejezetten igényli a szerves trágyát. Ha nem megfelelő a humusztartalom, akkor ízetlen, halványpiros termést produkál, mely jóllehet a víztől és a műtrágyáktól felfúvódott, de minőségben elmarad a várakozásoktól. Mindenképpen kell a trágya, ha dinnyét szeretnénk ültetni.

Egyre nehezebb hozzájutni jó minőségű szerves istállótrágyához, aminek oka vidékünk jószágállományának gyors csökkenése. Manapság egyes falvakban már nem is találni tehenet. Vidékünk gyenge talajadottságait figyelembe véve ugyanakkor trágya nélkül nem tudunk jó dinnyét termeszteni, ezért a kijuttatása elengedhetetlen.

Mielőtt rátérnénk a dinnye tápanyagellátására és a talaj javításának lehetőségeire, fontos tisztáznunk, hogy a talaj szerkezetének javítását szerves trágyázással, míg a dinnye tápanyagigényének kielégítését műtrágyázással érjük el. Tehát mindkét trágyaféleségre, a szerves anyagra és a műtrágyára egyaránt szükség van. Az úgynevezett zöldtrágyanövények vagy trágyapótló készítmények alkalmazása nem váltja ki a szerves trágyát, csak kiegészítő forrásként vehetjük számításba.

A szerves trágyázást jobb még ősszel elvégezni, és beszántani a talajba. Célszerű már ekkor a kálium és a foszfor hatóanyagokat is kijuttatni a területre, mert ezen tápelemek nehezen mobilizálhatók, lassan mozognak a talajszemcsék között, márpedig a talajt fel kell tölteni velük, mert csak így hasznosulnak megfelelőképpen. A téli csapadéktól nem kell tartanunk, mivel ezen tápelemek a nitrogéntől eltérően nehezen mosódnak ki a talajból. Ajánlatos az előző év példáján okulva az őszi szántást lezárni (letárcsázni, leboronázni) annak érdekében, hogy az értékes téli csapadékot minél jobban megőrizzük. Amennyiben nem zárjuk le a téli szántást, és aszályos telünk, illetve kora tavaszunk lesz, akkor előfordulhat, hogy az altalaj kiszárad, és igen nehezen művelhető meg a kellő minőségben, sőt az öntözéssel is gondok lesznek az egész szezon alatt.

A szerves trágyának mindenképpen érettnek kell lennie (nincs szaga, nem látszik az alom anyaga). A legjobb a szarvasmarhatrágya, esetleg a sertésé is megfelelő lehet, amennyiben több éven át érlelt. Nem alkalmas a ló- és a báránytrágya, mivel ezen állatok takarmányozásánál sok klór (kősó) kerülhet a trágyába, melyre igen érzékeny a dinnye. A szarvasmarhatrágya esetében is érdemes érdeklődni, hogy milyen adagokban kaphatott kősót a jószág, mert ha nagy mennyiségben, akkor veszélyes a dinnyére az ilyen trágya. Ezt fontos megjegyezni, mert nem mindegy, hogy milyen trágyát dolgozunk be a befektetésünk alá, hiszen az elmúlt években is voltak már problémák a rossz minőségű trágyákkal.

Az ajánlott trágyamennyiség a görögdinnye esetében 100 tonna/ha.
Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű trágya, akkor úgynevezett fészektrágyázást kell alkalmaznunk (ezt a következő részekben alaposabban kifejtjük), mert a dinnyét csak frissen trágyázott területre szabad ültetnünk. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza