Síhétvégén a nagycsaládosok a Vadvölgy Panzióban

Olvasói levél

A családunk részt vett a KMNE által meghirdetett síhétvégén, mely február 24-től 26-ig tartott. A hétvégének a Vadvölgy Panzió adott otthont.13 család, közel 65 fő vett részt a rendezvényen.

A pénteki, egész napos esőzés nem kedvezett a síelőknek, mégis minden család megérkezett a panzióba. Nem szegte a kedvünket az időjárás. A fogadtatás igazán családias volt, vidám hangulatban telt. A péntek esti vacsora volt az egyetlen „kötelező” program, ám nem unatkoztunk egy percig sem. A lehetőség adott volt a szórakozásra, lehetett fürdőzni a „frissen” felújított medencében, szaunázni, sőt egy közeli csánt is befűtöttek a kedvünkért. A panzióban megtalálható biliárd- és pingpongasztal se volt sosem játékos nélkül.

Mi, felnőttek késő estig élveztük egymás társaságát. Beszélgetés közben előkerült minden, táskában lapuló finomság.

Szombat délelőtt a tervezett program a síelés lett volna, de az időjárás még nem engedte meg, így mi, felnőttek egy csoportbeszélgetésre mehettünk. Hallhattuk a párok megismerkedésének történeteit. Nagyon érdekes volt, sokat nevettünk. A beszélgetésnek az ebédre hívó csengő vetett véget. Ebéd után elállt az eső, így felcsillant a remény a síelésre. Hamarosan minden síelő útnak indult a sípálya felé, reménykedve, hogy az alkalmas lesz a síelésre. Késő délután érkeztek vissza a szállásunkra, élményekkel telve. Mi, akik nem síeltünk, főleg anyukák és kisebb gyerekek, élveztük a panzió adta lehetőségeket.

Az este a péntekihez hasonlóan vidáman telt, későn kerültünk ágyba.

Vasárnap reggeli után részt vettünk egy rövid istentiszteleti alkalmon, ami megszentelte a vasárnapunkat. Az éjjeli hóesést kihasználva a síelők ismét útra keltek, a panzióban maradt anyukák pedig a kisebb gyerekekkel szánkóztak a közeli dombon. A hétvége egy finom vasárnapi ebéddel zárult.

Nagyon jól érezte magát az egész családunk. Sok új embert ismertünk meg, olyan családokat, ahol szeretik egymást a házastársak, a gyermekekre pedig Isten ajándékaként tekintenek és hitben nevelik őket. Jó átélni, hogy nem vagyunk egyedül, vannak még családok, akik itt szeretnének élni, boldogulni Kárpátalján.

Feltöltődve tértünk haza otthonainkba, remélve, hogy még sok ehhez hasonló programon vehetünk részt.

Hálásak vagyunk az élményekért elsősorban Istennek, a KMNE vezetőségének és munkatársainak, illetve az egyesület támogatóinak is.

Márton Tünde

résztvevő