Ukrajnai háború: A világ kollektív lelkiismerete elleni sértés
Az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülésén múlt csütörtökön elsöprő többséggel jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely magában foglalja az Ukrajna által 2022 őszén javasolt „békeképlet” kulcsfontosságú tételeit is – azét a tízpontos tervét, amelynek célja az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió leállítása.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár az ülésen felszólalva elítélte az ukrajnai orosz inváziót, a világ kollektív lelkiismerete elleni sértésnek nevezve azt.
„Ez sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot” – jelentette ki a főtitkár, akit a BBC News Ukrajina idéz.
A konfliktus eszkalációja szerinte egyértelmű és valós veszélyt jelent, a háború pedig „szítja a regionális instabilitást, valamint a globális feszültségeket és nézeteltéréseket, elvonja a figyelmet és az erőforrásokat más válságoktól és sürgető globális problémáktól”.
„Eljött az idő, hogy ellépjünk a szakadéktól” – fogalmazott Gutteres.
„Az önáltatás csak súlyosbítja a válságot és aláássa az Alapokmányban meghirdetett általános elveinket. A háború nem megoldás. A háború probléma. Ukrajnában az emberek sokat szenvednek. Az ukránoknak, oroszoknak és az Ukrajna határain túli embereknek békére van szükségük” – tette hozzá.
A Jevropejszka Pravda beszámolója szerint 141 ENSZ-tagállam szavazott a határozat mellett (a 193-ból), további 32 tartózkodott a szavazás során (köztük Irán, Kína és India), hét ország pedig ellenezte: Fehéroroszország, Észak-Korea, Eritrea, Mali, Nicaragua, Oroszország és Szíria.
Megfigyelők rámutatnak: 13 ország egyszerűen nem szavazott, köztük Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Venezuela. A határozatot megszavazó, azaz Oroszországot elítélő országok között – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét szerepelt Szerbia, amelyet hagyományosan Oroszországgal baráti kapcsolatokat ápoló országnak tartanak. Ami Moszkva közvetlen szövetségeseit illeti a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében és az Eurázsiai Gazdasági Unióban, Oroszországot továbbra is csak Minszk támogatta, Kazahsztán, Örményország, Tádzsikisztán és Kirgizisztán ismét tartózkodtak, akárcsak az ukrajnai háborút elítélő korábbi ENSZ-határozatok esetében.
Az ezúttal elfogadott határozat felszólít az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek betartására, amelyeknek az átfogó, igazságos és megbízható ukrajnai béke megteremtésének alapját kell képezniük. Az ENSZ megerősíti elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határain belül, beleértve felségvizeit is.
A dokumentum egyebek mellett követeli, hogy az Oroszországi Föderáció „azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonja ki minden fegyveres erejét Ukrajna területéről”.
Felhívást tartalmaz továbbá a hadifoglyokkal való megfelelő bánásmódra, a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan betartására, „az ukrajnai kritikus fontosságú infrastruktúra elleni támadások azonnali leállítására”.
Külön említi a dokumentum, hogy „biztosítani kell a felelősségre vonást az Ukrajna területén elkövetett legsúlyosabb bűncselekményekért a nemzetközi jog szerint, megfelelő, tisztességes és független nemzeti vagy nemzetközi szintű nyomozás és büntetőeljárás lefolytatásával”.
A határozat emellett felszólítja az ENSZ-tagállamokat, hogy működjenek együtt az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja globális következményeinek leküzdése érdekében, és hangsúlyozza, hogy „az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke elérését célzó intézkedéseknek figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket”.
(szcs/bbc.com/eurointegration.com)
