Világjelenség az élelmiszerek drágulása

Az emberek évről évre jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek élelmiszerre költeni világszerte, ami sajnos Ukrajnára is igaz – derül ki a korrespondent.net összeállításából.

Még több pénz élelmiszerre

A kiadások élelmiszerre fordított hányada a világon egy főre vetítve 24,6% volt 2019-ben, 25,8% 2020-ban és 25,5% 2021-ben. Bohdan Duhnickij, az Agrárgazdasági Intézet Nemzeti Kutatóközpont Agrártermelés Gazdaságtana és Nemzetközi Integráció Osztályának tudományos főmunkatársa szerint ez azt jelenti, hogy a járvány két éve alatt csaknem 1%-os volt a növekedés. Mint rámutat, a változás abszolút számokban kifejezve szembetűnőbb. A bolygó egy lakosa átlagosan 1 387 dollár értékben vásárolt élelmiszert 2019-ben, 1 428 dollárnyit 2020-ban és 1 686 dollárnyit 2021-ben. Ez a tendencia összességében megerősítést nyert mind a 104 országban, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak az USDA statisztikai adatai (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által létrehozott nemzeti élelmiszer-adatbázis).

Duhnickij elmondása szerint a vizsgált országok listáját meglehetősen eltérő államok alkotják, amelyek különböznek a jólét szintje és a Covid–19 élelmiszerpiacukra gyakorolt hatása tekintetében, a költségek növekedése azonban egyaránt megfigyelhető a gazdaságilag fejlett országokban és azokban is, amelyeket a lakosság alacsony jövedelme jellemez. Például az Egyesült Államok esetében, amely a 2021-es rangsorban az első helyet foglalta el, az élelmiszerrel összefüggő kiadások aránya a 2019-es 6,2%-ról 2021-re 6,7%-ra nőtt. Németországban, amely a rangsorban a kilencedik helyet szerezte meg, 10,8%-ról 12%-ra emelkedett. Az élelmiszerköltségek növekedése jellemezte Magyarországot (35. hely), Indiát (77. hely), Angolát (99. hely) és más országokat is.

Az ukránok is többet költenek élelmiszerre

Az élelmiszerre fordított összegek növekedése Ukrajnában is megfigyelhető. Az Agrárgazdasági Intézet Nemzeti Kutatóközpont tájékoztatása szerint az ukrajnai lakosok összes kiadásán belül nőtt az élelmiszerre fordított összeg aránya. Ez 2019-ben 39,7%, 2020-ban 41,2%, 2021-ben pedig 41,6% volt. Míg 2019-ben minden ukrán átlagosan 874 dollárt költött élelmiszerekre és üdítőitalokra, 2020-ban ez a mutató 964 dollárt tett ki, 2021-ben pedig elérte az 1 242 dollárt fejenként. Az USDA 2021-es rangsorában Ukrajna a 92. helyen állt, Etiópia (ahol az élelmiszerköltségek a kiadások 41,3%-át tették ki – 245 USD/fő) és Kambodzsa (42,7% – 546 USD/fő) között.

„Ukrajna azon országok közé tartozik, ahol az élelmiszerekre fordított kiadások aránya egyike a legmagasabbaknak” – mutat rá Duhnickij.

Makszim Oriscsak, a Tőzsdei Technológiák Központjának elemzője szerint Ukrajnában az élelmiszerekre fordított kiadások a család jövedelmének több mint 50%-át viszik el.

„Nem azért, mert az ukránok sokat esznek, hanem azért, mert alacsonyak a fizetések az élelmiszerárakhoz képest” – mutat rá a szakember.

Miért drágulnak a termékek?

Oriscsak szerint az élelmiszerárak növekedését több tényező együttesen váltja ki. Először is, a világ bármely terméke függ az üzemanyagáraktól. Ha azok általában növekednek a világon, akkor helyi szinten is nőnek. Drágábbá válik a szántóföldek művelése, az takarmány szállítása az állatállományhoz és a kész termékek eljuttatása az üzletekbe. A vállalkozás mindezt figyelembe veszi a termékek lakossági árának kiszámításakor. Másodszor, a termékek árai világszerte emelkednek a terméskiesés miatt bizonyos régiókban. A kukorica, cukor, kakaó stb. ára így időről időre emelkedik. Harmadszor, függünk az importált termékektől. Ha terméskiesés van abban az országban, ahonnan egy bizonyos áru érkezik, akkor azt emelt áron adják el nekünk.

Az élelmiszerek ára Ukrajnában ugyanezen okok miatt változik. A vállalkozások a szállítási költségeket belekalkulálják a termékek végső árába, befizetik az adót (ha az állam adót emel, a vállalkozók növelik a lakossági termékek árát), figyelembe veszik a szezonális tényezőket (különösen fontosak a zöldség, gyümölcs, tejtermékek esetében) és a valutaárfolyamot (fontos szerepet játszik az importáruk esetében: ha a dollár és az euró emelkedett, a termékek drágulnak, mivel a vállalkozók számára többe kerül a beszerzésük).

A Covid–19 világjárvány idején tovább romlott a helyzet, ami az élelmiszerárakat illeti, mivel világszerte megszakadtak a logisztikai láncok. Ha valahol a dolgozók a korlátozások miatt abbahagyták a munkát, akkor a termékek késéssel érkeztek meg. Az országok megpróbáltak tartalékokat felhalmozni, ami viszont növelte a keresletet és az árak további emelkedését váltotta ki. Emiatt az elmúlt öt évben világszerte aktuális probléma az infláció.

Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemzőközpont elnöke arra is rámutat, hogy a élelmiszerárak növekedése összefügg a kínai lakosok jövedelmének emelkedésével. Korábban nem minden kínai engedhette meg magának, hogy fehér kenyeret vásároljon. Mára ez sokuk számára megszokottá vált. A jövedelmek pedig folyamatosan nőnek. Hasonló a helyzet Indiában, ahol ma már alig vannak éhezők. Ez a tendencia Ázsia számos országában megfigyelhető, ahol korábban problémák voltak az élelemmel. Ezért nő az élelmiszerek iránti kereslet és emelkednek az árak.

Hogyan befolyásolta a háború az élelmezésbiztonságot?

Oroszország tavalyi teljes körű ukrajnai inváziója tovább rontotta a helyzetet az élelmiszerárak terén, s nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte.

„A háború rendkívüli kihívások elé állította az ország belső élelmiszerpiacát. Negatív következményei közvetlenül hatottak az élelmiszerárak emelkedésére Ukrajnában és külföldön egyaránt” – mondja Duhnickij.

A legkelendőbb élelmiszerek árainak nemzetközi alakulását nyomon követő FAO élelmiszerár-index értéke 2022-ben a megfigyelések történetében a legmagasabb lett (143,7 pont), 14%-kal haladva meg a 2021-es mutatót. Ugyanakkor Ukrajnában az élelmiszerek és üdítőitalok fogyasztói árindexe a 2022-es adatok szerint 126,6%-ot tett ki, vagyis az áremelkedés csaknem kétszer nagyobb volt a világátlagnál.

„Bár még nincsenek 2022-es adatok az élelmiszer-kiadásokról, a fenti trendek alapján további áremelkedéssel kell számolnunk a lakosság korlátozott vásárlóereje mellett, így hazánkban az élelmiszer-kiadások aránya változatlanul magas marad” – vonta le a következtetést Duhnickij.

(pszv/korrespondent.net)