Háború és változó történelmi tudat

A háború jelentős hatással van arra, miként ítélik meg az emberek a múltat. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felmérésében részt vevők több mint kétharmada (68%) jelezte, hogy a háború megváltoztatta a hozzáállását Ukrajna történetéhez, s csak 29%-uk szerint nem változott viszonyulásuk a múlthoz.

Az ország lakosságának több mint kétharmada (69%) közölte, hogy az elmúlt 10 évben élénkebben kezdett érdeklődni Ukrajna története iránt, és ugyanennyien (69%) érzékelték, hogy az elmúlt évben nőtt az érdeklődésük a téma iránt.

A fő források, amelyeket Ukrajna történetének tanulmányozásához használnak az érdeklődők: a YouTube-videók (ezt a forrást az Ukrajna története iránt érdeklődők 53%-a használta az elmúlt esztendőben), a közösségi médiában megjelent publikációk (37%), a televíziós műsorok (35%) és a könyvek (29%).

Az ország lakosainak többsége (60%) 1991. augusztus 24-ét annak a napnak tekinti, amelyen Ukrajna helyreállította elvesztett függetlenségét és államiságát, egyharmaduk (32%) pedig úgy tartja, hogy Ukrajna ezen a napon nyerte el először függetlenségét. Viszont csak valamivel kevesebb mint 5% osztja azt a véleményt, hogy ezen a napon Ukrajna eltávolodott a „testvéri népektől”, vagy elvesztette az őt megillető helyet egy nagy államban.

Az ország lakosságának több mint kétharmada (69%) úgy véli, hogy Ukrajna ideológiailag az Ukrán Népköztársaság (1917–1920) utódja, 11% pedig úgy, hogy az USZSZK-é.

Ukrajna lakosai körében konszenzus alakult ki a felmérésben megadott történelmi személyiségek döntő hányadának megítélését illetően: többségük minden társadalmi-demográfiai kategóriában és Ukrajna valamennyi régiójában (kisebb eltérésekkel) pozitívan viszonyul az ukrán történelmi személyiségekhez, akik szerepet játszottak az ukrán nemzet és az ukrán állam kialakulásában, ugyanakkor negatívan ítélik meg az orosz/szovjet politikai vezetőket és személyiségeket.

Nem egyöntetű a megítélése Ukrajna legtöbb korábbi elnökének. A felmérésből kitűnik, hogy a megkérdezettek 55%-a pozitívan viszonyul Leonyid Kravcsukhoz, míg 38% hozzáállása az ország első elnökéhez negatív; Leonyid Kucsmát a válaszadók 45%-a ítéli meg pozitívan, 50%-uk negatívan; Viktor Juscsenko esetében valamivel több a pozitív értékelés (53%), mint a negatív (42%); Viktor Janukovicsról viszont csak a megkérdezettek 7%-a formált pozitív véleményt, 91%-é negatív; Petro Porosenko esetében a 39%-nyi pozitív véleményre 57% negatív jut.

A többség (55%) véleménye szerint az emlékművek, emléktáblák állításáról, a települések, utcák elnevezéséről vagy átnevezéséről a helyi önkormányzatok, 31% szerint pedig a polgárok hivatottak dönteni; 25% úgy gondolja, hogy döntsenek a tudományos intézmények, 22% a központi hatóságokra, 14% az önkéntesekre és aktivistákra, 11% múzeumokra, emlékhelyekre 10% az elesettek és sérültek hozzátartozóira bízná a dolgot.

A szovjet vagy orosz személyekről elnevezett objektumok átnevezését Ukrajnában az ország lakosai eltérően értékelik, bár többségükben pozitívan. Az Ukrajnában szovjet közéleti személyiségekről elnevezett objektumok átnevezését 66%-uk ítéli meg pozitívan, míg negatívan a 31%-uk. Az orosz személyiségekről elnevezett objektumok átnevezését a válaszadók 54%-a értékeli pozitívan, s 42%-a negatívan.

A KMISZ Ukrajna Kulturális és Információpolitikai Minisztériumának megbízásából készítette a felmérést 2023. január 19–27. között, 2 004 válaszadó megkérdezésével.

(szcs/kiis.com.ua)