Atompóker újabb tétekkel

Vlagyimir Putyin elnök március 25-i bejelentése, miszerint Oroszország taktikai atomfegyvereket szándékozik telepíteni Fehéroroszország területére, aggodalmat és felháborodást váltott ki a világ számos részén. Az atomtöltetek esetleges megjelenése az Ukrajnával szomszédos országban nemcsak Kijev és Minszk számára jelentene kockázatot, hanem az európai országokat és a világbékét is fenyegetné.

Nukleáris fegyvercsörtetés

A világsajtó mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy Moszkvának nem ez az első nukleáris fenyegetése. Emlékezhetünk az orosz csapatok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű körüli harcok miatt kialakult feszültségre, nemrég pedig Oroszország bejelentette, hogy felfüggeszti részvételét a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásáról szóló (Új START) szerződésben. Putyin most a világ értésére adta, hogy nem áll szándékában beérni ennyivel, s taktikai nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba.

A Nyugat – s ezen belül is leghatározottabban az Európai Unió – tiltakozásának adott hangot a moszkvai bejelentés miatt. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, akit a BBC News Ukrajina idéz összeállításában, hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország ezt még meg tudja állítani, „övé a választás”. Az uniós külügyek irányítója egyúttal azt is jelezte, hogy az EU kész további szankciókkal válaszolni az eszkalációra.

Az Egyesült Államok állásfoglalásának hangvétele visszafogottabb volt az európainál, bár Washington szintén határozottan elítélte Oroszország bejelentését. Az Atlanti-óceán túloldalán azonban arra fektették a hangsúlyt, hogy egyelőre semmi jelét nem látják annak, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Ukrajna Külügyminisztériuma közölte, Oroszország szándéka, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, a Putyin-rezsim újabb provokatív lépése, amely aláássa a nemzetközi biztonsági rendszert. Ukrajna rendkívüli ülésre hívta össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és közölte, hogy hatékony lépéseket vár a Kreml nukleáris zsarolására válaszul Nagy-Britanniától, Kínától, az Egyesült Államoktól és Franciaországtól, azaz az ENSZ BT állandó tagjaitól.

„Lukasenka kérésére”

Elemzők szerint Moszkva bejelentése nem egyéb, mint a világ megfélemlítésére tett újabb kísérlet, amely egyben eltereli a figyelmet arról, hogy az orosz hadsereg „speciális művelete” Ukrajnában távolról sem úgy halad, ahogyan azt a Kremlben szeretnék.

A téma ismerői emlékeztetnek, Olekszandr Lukasenka fehérorosz elnök már korábban is felvetette az atomfegyverek országába telepítésének lehetőségét, mint választ a NATO keleti irányú terjeszkedésére. Igaz, ezt arra az esetre szánt végső lépésnek tekintette még tavaly, ha az USA esetleg atomtölteteket telepítene Lengyelországba, netán támadás érné Fehéroroszországot az Észak-atlanti Szerződés Szervezete részéről.

Putyin most egyebek mellett azzal érvelt döntése mellett, hogy az intézkedéssel „szövetségese” is egyetért. Egy további indok, amellyel az orosz elnök az atomfegyverek telepítését megalapozta, szintén jól ismert: válaszlépés az Európába telepített amerikai atomtöltetekre.

„Megegyeztünk abban (Fehéroroszországgal – a szerk.), hogy kötelezettségeink megszegése nélkül tesszük ugyanezt. Ezt szeretném hangsúlyozni: az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeink megszegése nélkül [...] (atomfegyvert – a szerk.) nem adunk át. Az Egyesült Államok sem adják át szövetségeseiknek. Elvileg mindent ugyanúgy csinálunk, mint ahogyan ők teszik évtizedek óta. Rendelkeznek (atomtöltetekkel – a szerk.) bizonyos országokban a szövetségeseiknél, és felkészítik a hordozóikat és a legénységeiket. Mi ugyanezt szándékozunk tenni. Olekszandr Hrihorovics (Lukasenka – a szerk.) éppen ezt kérte” – mondta Putyin, akit az RBK–Ukrajina idéz.

Putyin elmondása szerint az orosz lépés közvetlen kiváltó oka Nagy-Britannia bejelentése lett, mely szerint szegényített uránt tartalmazó lövedékeket ad át Ukrajnának a Challenger 2 harckocsikhoz. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy ami történt, logikus következménye Moszkva és Minszk korábbi, egy irányba ható lépéseinek. Olekszand Muszijenko, a Katonai Jogi Tanulmányok Központjának vezetője emlékeztet, hogy Fehéroroszország alkotmányából még 2022 februárjában törölték az ország atommentes státuszára vonatkozó passzust. Majd tavaly decemberi minszki látogatása során Putyin a fehérorosz repülőgépek „különleges komponensű” fegyverekkel történő újrafelszereléséről beszélt.

Erőfitogtatás

Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint Putyin még az Ukrajna elleni támadás előtt készen állt atomfegyvert telepíteni Fehéroroszországba. Később azonban úgy dönthetett, hogy ezt a nyomásgyakorlási eszközt újabb információs kampányok céljára tartja fenn.

Azt ugyanakkor csak találgatják az elemzők, milyen lesz a „kivitelezés”, azaz milyen hordozókkal szándékoznak célba juttatni a nukleáris tölteteket Fehéroroszországból. Petro Csernik katonai elemző az RBK–Ukrajinának nyilatkozva kétségének adott hangot azt illetően, hogy Minszk valóban saját hordozóeszközökkel fog majd rendelkezni. Szerinte a fehér­orosz repülőgépek átalakításáról szóló hírek nem egyebek erőfitogtatásnál, hiszen az országba már régebben telepítették az Iszkander rakétarendszereket, amelyek hatótávolsága 500–2 500 km, s 50 kilotonnás nukleáris robbanófejekkel is felszerelhetők. Ez a rakéta tehát Európa legtöbb fővárosát elérheti, az 50 kilotonnás töltet hatóereje pedig nagyjából a háromszorosa annak, amelyet a japán Hirosimára dobtak le 1945-ben az amerikaiak. Ezenkívül Minszk közelében állomásoznak a MiG–31K orosz vadászgépek, amelyek szintén alkalmasak atomfegyver hordozására.

Atompóker

Elemzők rámutatnak, az atomfegyverek fehéroroszországi megjelenése valójában nem okozna különösebb változást az erőviszonyokban, hiszen az Öreg Kontinens eddig is elérhető volt az orosz atomfegyverek számára. Sokkal inkább tartják Putyin bejelentését az Egyesült Államoknak és a NATO-nak szánt üzenetnek, amely bizonyítani hivatott, hogy Oroszországnak vannak még a tarsolyában eszközök és lépések, hogy tovább emelje a tétet a két nagyhatalom szembenállásában.

Ezt támasztja alá Lukasenka legújabb bejelentése is. A korrespondent.net szerint március 31-én a lakossághoz és a parlamenthez intézett üzenetében a fehérorosz elnök jelezte: a fenyegetés fokozódása esetén stratégiai nukleáris fegyvereket telepíthetnek országába. Hozzátette: kész az infrastruktúra az ilyen fegyverek tárolására.

(pszv/rbc.ua/bbc.com/korrespondent.net)