A motozásról

„Kérem, írja meg, hogy kinek, mi okból és hogyan van joga megmotozni valakit. Különösen az érdekelne, hogy mihez van joga a vámosoknak.”

– A személyi vizsgálatnak (vagy motozásnak) Ukrajnában három alapvető formája lehetséges a folyamatban lévő eljárástól függően:

• külső ellenőrzés/vizsgálat (поверхнева перевірка) – az olyan személy (és a személyes holmija, tárgyai, esetleg járműve) szemrevételezése, vizuális ellenőrzése a hatósági személy által (esetleg végighúzhatja kezét vagy egy speciális eszközt a személy ruhájának felületén), akit nem gyanúsítanak közigazgatási (adminisztratív) szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülő jogsértés elkövetésével, de okkal feltételezhető, hogy olyan tárgy/dolog van a birtokában, amelynek a birtoklása (forgalma) tilos vagy korlátozva van, esetleg fenyegetést jelent a személy vagy más személyek életére vagy egészségére (lásd A nemzeti rendőrségről szóló törvény 34. cikkelyét!);

• személyi vizsgálat és személyes tárgyak átvizsgálása (особистий огляд і огляд речей) – azzal a személlyel szemben alkalmazható megelőző intézkedésként, akivel kapcsolatban közigazgatási szabálysértés elkövetésére vonatkozó információk állnak rendelkezésre, vagy akit annak elkövetése miatt előállítottak vagy őrizetbe vettek (részletesebben lásd az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv – a továbbiakban: Ajtk. – 260. és 264. cikkelyét!);

• személyi motozás/személy átvizsgálása (обшук) – bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt őrizetbe vett személlyel szemben alkalmazható, vagy olyan személlyel szemben, akinek otthonát (házkutatás) vagy egyéb tulajdonát átkutatják (lásd a Büntetőeljárási törvénykönyv 208. cikkelye 3. és 236. cikkelye 5. pontját!).

Hangsúlyoznám, az intézkedő hatósági személyek nem saját belátásuk szerint döntenek, hogy a fenti lehetőségek közül adott esetben melyiket választják, hanem a jogszabályok egyértelműen kikötik, hogy azok milyen eljárás keretében, milyen feltételek mellett alkalmazhatók.

Az Ajtk. 264. cikkelye alapján személyi vizsgálatot végezhetnek az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a belügyi szervek, a büntetés-végrehajtási szervek, intézmények és a vizsgálati fogházak, az Ukrán Fegyveres Erők katonai jogvédelmi szolgálata, a félkatonai őrszolgálat, a polgári légiközlekedés, a vámhivatal és a határőrség, a migrációs hatóságok, valamint az Ukrajna törvényei által közvetlenül előírt esetekben más szervek felhatalmazott tisztviselői.

A hatósági személyek fentebb vázolt köre, valamint a szellemi tulajdonnal foglalkozó állami felügyelők, a természetvédelmi hatóságok, erdővédelmi testületek, halvédelmi szervek, a vadászati szabályok betartásának állami felügyeletét ellátó szervek, valamint Ukrajna törvényei által közvetlenül előírt esetekben egyéb szervek tisztviselői is jogosultak adott körülmények között a személyes tárgyak (poggyász, jármű) átvizsgálására.

Alapul szolgálhat a személyi vizsgálathoz és a személyes tárgyak átvizsgálásához, ha:

1. a személy adminisztratív szabálysértést követett el vagy követ el;

2. a személy testén, ruházatán stb. jogsértésre utaló jellegzetes jelek tapasztalhatók;

3. egy harmadik fél jelezte, hogy az adott személy jogsértést követett el;

4. körözést adtak ki a jogsértést elkövető személy ellen.

Személyi vizsgálatot a vizsgált személlyel azonos nemű meghatalmazott személy, két azonos nemű tanú jelenlétében végezhet.

A tárgyak, kézipoggyász, csomag, vadász- és horgászeszközök, zsákmány és fogás, a járművek és egyéb tárgyak átvizsgálása főszabály szerint annak a személynek a jelenlétében történik, akinek a tulajdonában (birtokában) vannak. Halaszthatatlan esetben a jelzett tárgyak két tanú jelenlétében a tulajdonos távollétében is átvizsgálhatók.

A személyi vizsgálatról és a személyes tárgyak átvizsgálásáról jegyzőkönyv készül, vagy bele kell foglalni az adminisztratív jogsértési jegyzőkönyvbe, esetleg az őrizetbe vételről felvett jegyzőkönyvbe.

Az Ajtk. 264. cikkelyének utolsó bekezdése utal rá, hogy a vámhatóságoknál a személyi vizsgálat és személyes tárgyak átvizsgálása az Ukrajna Vámtörvénykönyvében (a továbbiakban: Vtk.) meghatározott eljárásnak megfelelően történik.

A Vtk. szerinti vámellenőrzés egyik módja a vámvizsgálat (áruk és járművek ellenőrzése és újbóli ellenőrzése, polgárok személyi vizsgálata stb. – lásd a Vtk. 336. cikkelyét!), amelyet a vámhatóságok tisztviselői végeznek.

A személyi vizsgálat, mint a vámellenőrzés kivételes (rendhagyó) formája, a vámhatóság vezetőjének vagy helyettesének írásbeli határozata alapján történik, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az Ukrajna vámhatárát átlépő vagy a vámellenőrzési zónában, esetleg a nemzetközi repülőtér tranzitzónájában tartózkodó polgár olyan csempészett tárgyakat vagy árukat rejteget, amelyek közvetlenül a vámszabályok megsértésének tárgyát képezik, vagy amelyek Ukrajnába történő behozatala, Ukrajnából történő kivitele vagy Ukrajna területén történő átszállítása tilos (lásd a Vtk. 340. cikkelyének 1. pontját!). A vámhatóság tisztviselője a vizsgálat előtt köteles bemutatni a polgárnak a vámhatóság vezetőjének vagy helyettesének írásbeli határozatát a személyi vizsgálatról, ismertetni vele az eljárás során őt megillető jogokat és a kötelezettségeit, valamint felajánlani, hogy önként adja át az elrejtett és/vagy be nem jelentett árut.

A Vtk. 340. cikkelyének 4. pontja szerint a személyi vizsgálatnak alávetett polgárnak joga van:

• a személyi vizsgálat megkezdése előtt megismerkedni a személyi vizsgálatot elrendelő határozattal és lefolytatásának rendjével;

• tájékoztatást kapni a személyi vizsgálat során őt megillető jogokról és a kötelezettségekről;

• magyarázatot adni és kérelmet benyújtani;

• önként átadni az általa Ukrajna vámhatárán át, a vámszabályok megsértésével szállított árut;

• nyilatkozatot tenni, amelyet a személyi vizsgálatot végző tisztviselőnek kötelező feltüntetni a vizsgálatról készülő jegyzőkönyvben;

• használni az anyanyelvét, és igénybe venni tolmács szolgáltatásait;

• megismerkedni a személyi vizsgálat lefolytatásáról készített jegyzőkönyvvel, és nyilatkozatot tenni, amelyet kötelező belefoglalni a jegyzőkönyvbe;

• fellebbezni a hatóságnak a személyi vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos határozatai és intézkedései ellen. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a polgár panasszal élhet a vámhatóság felettes szervénél, vagy a bírósághoz fordulhat.)

A személyi vizsgálatot az előírt köztisztasági és higiéniai követelményeknek megfelelő, elkülönített helyiségben az adó- és vámhatóságnak a személyi vizsgálat alá vont polgárral azonos nemű tisztviselője végzi, legalább két azonos nemű tanú jelenlétében. Tanúnak a vizsgálat eredményében nem érdekelt személyek kérhetők fel. A személyi vizsgálat alá vont személy hozzátartozói, valamint az adó- és vámhatóság munkatársai nem lehetnek tanúk. A Vtk.-ban ez nem szerepel, de Ukrajna törvényeiből következik, hogy a polgárnak joga van elutasítani a tanút, ha oka van kételkedni annak elfogulatlanságában. A helyiségből, ahol a vizsgálatra sor kerül, ki kell zárni azokat a személyeket, akik nem vesznek részt az eljárásban, s azt is ki kell zárni, hogy illetéktelenek szemtanúi legyenek az vizsgálatnak. A személyi vizsgálat alá vont polgár testének/szerveinek vizsgálatát kizárólag egészségügyi dolgozó végezheti (lásd: Vtk. 340. cikkely, 5. pont!).

A személyi vizsgálatról az előírt formanyomtatvány szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet a vizsgálatot lefolytató adó- és vámhatósági tisztviselő, a személyi vizsgálatnak alávetett polgár, a vizsgálat során jelen lévő tanúk, valamint adott esetben a vizsgálatba bevont egészségügyi dolgozó írnak alá. A személyi vizsgálaton átesett polgárnak joga van nyilatkozatot tenni, amelyet kötelező belefoglalni a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv másolatát átadják a polgárnak (lásd: Vtk. 340. cikkely, 6–8. pont!).

Érdekességként jegyezzük meg, hogy az eljárás mindenkire vonatkozik, Ukrajna elnöke, a Legfelső Tanács elnöke, az ukrán parlamenti képviselők, a miniszterelnök, az első miniszterelnök-helyettes, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és bírái, az Alkotmánybíróság elnöke és bírái, a külügyminiszter, a főügyész és a velük utazó családtagjaik kivételével (lásd: Vtk. 340. cikkely, 9. pont!).

hk