Csáky Csongor: A Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak

A Felvidékről kitelepítetteknek az volt az egyetlen nagy bűnük, hogy magyarok voltak, és nem tagadták meg önmagukat – jelentette ki Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen április 11-én.

A Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett rendezvényen a Rákóczi Szövetség elnöke felidézte: 1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön.

„Azokra emlékezünk, akiknek egy nagy bűnük volt, hogy magyarok voltak, és többségük a közösség meghatározóbb alakjának számított [...] az volt a bűnük, hogy nem tagadták meg önmagukat” – hangsúlyozta Csáky Csongor. Rámutatott: a kitelepítések megkezdése után alig maradt olyan magyar család az akkori Csehszlovákiában, amely ne lett volna érintve, aki ne veszítette volna el valakijét.

Leszögezte: emlékezni és emlékeztetni kötelesség, mert a közösség emlékezete meghatározza a jövőt, és „tartozunk a kitelepített magyaroknak emlékük megőrzésével”. „Emlékük áldozata segítsen megőriznünk önbecsülésünket és közösségünk erejébe vetett hitünket” – zárta beszédét Csáky Csongor.

Hájos Zoltán, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahely polgármestere a rendezvényen ugyancsak felidézte a kitelepítések idején történteket, majd elmondta: idén márciusban a szlovák törvényhozásban egy olyan javaslatot nyújtottak be, amelyben azt indítványozták, hogy április 12-ét nyilvánítsák az igazságtalanul kitelepítettek emléknapjának, de a szlovák képviselők úgy döntöttek, hogy a javaslatot meg sem tárgyalják. Hozzátette: bízik benne, hogy a jövőben megtörténhet a szlovák–magyar megbékélés, de a kitelepítettektől és a Csehországba deportáltaktól való bocsánatkérés nélkül ez nem jöhet létre.

(MTI/Kárpátalja)