Ukrán mezőgazdasági export: disszonáns hangok az európai családban

Május 2-tól az ukrán mezőgazdasági termékekre az európai szomszédok által bevezetett egyoldalú behozatali tilalmakat brüsszeli korlátozások váltották fel. A döntés sokba kerülhet Kijevnek, s nem csak pénzben kifejezve – mutat rá a sajtó.

Az EU és a szomszédos országok Ukrajna gabonaexportját segítő „szolidaritási folyosói” nagy sikert arattak – mondta tavaly ősszel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Büszkén jelentette, hogy fél év alatt több mint 17 millió tonna gabona és egyéb mezőgazdasági termék exportját tették lehetővé, amelyből a világ rászoruló országaiba is jutott.

Ráadásul az EB vezetője szerint a „folyosók” az ukrán gazdaság „életútjaivá” váltak, hiszen 19 milliárd eurós devizabevételt hoztak. Összehasonlításképpen: a pénzügyi támogatás összege, amelyet Ukrajna 2022 egészére kapott a nyugati partnerektől, „mindössze” kétszer ekkora volt.

Alig telt el azonban fél év, s az EB-nek szembe kellett néznie a válsággal, amely az Ukrajna nyugati szomszédai által április közepétől saját gazdáik védelmében bevezetett behozatali tilalmak formájában jelentkezett. Bár az EB azonnal kijelentette, hogy a külkereskedelem Brüsszel hatásköre, és egyoldalú tilalmakat nem lehet bevezetni, az öt kelet-európai EU-taggal (Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával) folytatott tárgyalások végül lényegében az ukrán import korlátozásának legalizálásával zárultak.

Politikai döntés

„Örömmel jelenthetem be, hogy politikai döntésre jutottunk az ukrán mezőgazdasági termékek európai uniós importjával kapcsolatban. Megállapodtunk Ukrajnával és öt EU-tagállam szomszédjával a helyzet rendezéséről” – közölte múlt héten Valdis Dombrovskis, az EB alelnöke, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

Elmondása szerint az EB „kivételes védőintézkedéseket”, azaz behozatali tilalmat javasolt 4 termékre: búza, kukorica, repce, napraforgómag. Ezzel egyidejűleg vizsgálat indul annak megállapítására, milyen kárt okoz Ukrajna szomszédainak piacain néhány más termék, köztük a napraforgóolaj, a tej, a baromfihús, a tojás és a méz, azaz a tilalmi lista még bővülhet. Az EU emellett 100 millió eurós támogatási csomagot különített el az öt tagállam érintett gazdálkodói számára.

Ennek fejében az öt uniós ország vállalta, hogy eltörli az ukrán termékek behozatalát tiltó egyoldalú intézkedéseket. A tagállami korlátozások május 2-ával megszűntek, a helyükbe lépő uniós tilalmak június 5-ig lesznek érvényben, valószínű azonban, hogy meg fogják hosszabbítani azokat az év végéig.

„Így Ukrajna is megőrzi exportlehetőségeit, továbbra is táplálni fogja a világot, és gazdáink sem károsodnak” – jelentette be lelkendezve Ursula von der Leyen, akit a BBC News Ukrajina idéz.

Nem ebben állapodtunk meg

Ukrajnában viszont felhívták a figyelmet, hogy ami történik, kezdettől fogva ellentmond az EU-val kötött társulási megállapodásnak. Ezzel kapcsolatban a Külügyminisztérium jegyzéket adott át az EU ukrajnai képviseletének és a lengyel nagykövetségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús kontextusba helyezve az esetet hívta fel a figyelmet arra, hogy mindezt Oroszország is látja, amely a maga részéről akadályozza a fekete-tengeri „gabonafolyosó” működését – ez a másik útvonal, amelyen Ukrajna igyekszik exportálni mezőgazdasági termékeit.

„Ez nemcsak az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást sérti, hanem veszélyes reményt ad a Kremlnek. A reményt, hogy közös európai otthonunkban egyesek hibás döntései felülkerekedhetnek a közös érdekeken” – mondta Zelenszkij figyelmeztetve, hogy Moszkva igyekszik gátolni a mezőgazdasági termékek kijutását a világpiacra. Semmiképpen sincs itt az ideje tehát, hogy bárki hasonló módon járjon el.

A konfliktus ára

A háború előtt az agráripar a GDP mintegy 20%-át és a devizabevételek több mint 40%-át biztosította Ukrajnának. Az Ukrán Országos Agrártanács szerint 2022-ben az agráripari komplexum termékeinek aránya az áruexport teljes szerkezetében körülbelül 53%-ra nőtt.

Ukrajna hagyományosan sokkal többet termel, mint amennyit fogyaszt. Például a háború előtti öt évben az ország gabonafogyasztása nem haladta meg a termés 15%-át. A háború alatt a népességfogyással együtt a hazai fogyasztás tovább csökkent.

A mezőgazdasági termelők ezért is mondogatják, hogy idén kevesebbet fognak vetni, „ha nem lehet kivinni” a termést.

Az NBU már figyelembe is vette makrogazdasági előrejelzésében a gabonafolyosó működésének akadályozásából vagy megszűnéséből, valamint az egyes európai országok élelmiszerimport-korlátozásaival kapcsolatos problémákból adódó kockázatokat. Kiszámolták, hogy a II. negyedévben 200 millió dollárral csökkenhet a mezőgazdasági export.

A termelőkről sem feledkezhetünk meg, akik nem fogják tudni értékesíteni termékeiket a korábbi mennyiségben.

Ami a pénznél is fontosabb

Az ukrán szakértők a gazdasági hatásoknál is súlyosabbaknak tartják a lehetséges politikai következményeket.

Az Európai Unió minden támogatása ellenére egy ilyen „gabona-flashmob” negatív jelzést küld – „főleg ellenségeinknek” – az EU egységéről – véli Oleg Nyivjevszkij, a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) Magiszteri Közgazdasági Tanulmányok Karának dékánja, az Élelmiszer- és Földhasználati Kutatóközpont társult tagja, akit a BBC News Ukrajina idéz.

Bár az Európai Unióban a kereskedelempolitika a központi szervek hatáskörébe tartozik, egyes országok egyoldalúan vezették be ezeket a tilalmakat, s az EU csak „megfenyegette őket az ujjával, mondván ejnye-bejnye, és semmi jobbat nem talált ki, mint azt mondani: ti itt vonjátok vissza az intézkedéseiteket, mi pedig ugyanilyeneket vezetünk be” – véli a szakértő.

„A háború az háború, a gonosz elleni küzdelem halad a maga útján, de amikor eljön a gazdasági érdekek számbavételének ideje, akkor a belső dolgok kerülnek előtérbe” – mondja a közgazdász, hozzátéve, hogy ezt az új tapasztalatot érdemes figyelembe venni az európai integrációs törekvésekben.

Jövendő bajok előhírnöke?

A változások mozgatórugói nemcsak gazdasági megfontolások lehetnek. Amint a lengyel Gazeta Wyborcza munkatársa, Witold Gadomski írja Az ukrán gabona körüli vita a jövő bajainak előhírnöke című cikkében, úgy tűnik, nem lesznek olyan felhőtlenek a lengyel–ukrán kapcsolatok, mint eddig.

„A lengyel politikusok. [...] a belpolitikai játszma prizmáján keresztül szemlélik a történelmi jelentőségű nemzetközi politikai eseményeket, mint például az ukrajnai háború vagy Ukrajna integrációja a nyugati struktúrákba” – írja Gadomski.

Helyénvaló támogatni Ukrajnát az agresszorral szemben, s a politikusok eleget tesznek ennek az imperatívusznak. De a lengyel gazdálkodók érdekeit is illik megvédeni, még ha egy kis csoportról is van szó, mert a választásokat nem Varsóban, hanem a tartományokban nyerik – mutat rá a cikkíró.

Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese minap a DW-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, nem érzi a szolidaritást Lengyelország részéről az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó egyoldalú tilalom bevezetése miatt.

„Nem szeretnénk, ha ez a félreértés a lengyel kormány egy részének oldaláról hatással lenne a lengyel néppel fenntartott kiváló kapcsolatainkra” – szögezte le Zsovkva.

(zzz/bbc.com/eurointegration.com.ua/wyborcza.pl/dw.com)