A szamóca kártevői a termesztés során

A kártevők elleni védekezés nem könnyű feladat. Amennyiben nem vesszük észre időben az okozott kárt a növényen vagy magának a kártevőnek a jelenlétét, az elszaporodása komoly gondokat okozhat az állományban. Az alábbiakban a szamócában előforduló kártevőkkel foglalkozunk.

Szamóca-fonálféreg

Kártételének eredményeként a fertőzött szamóca levelei deformálódnak, fodrosakká válnak, kisebbek maradnak. A levélnyél és a virágkocsány megvastagszik, rövid marad, a virágtengely megvastagszik, és sűrűn elágazik, karfiolra emlékeztetően torzul. A szamócatő közepe lombtalanná válik, ezért a kártételt szívelhalásnak is nevezik. A termés apró, ízetlen. A szamóca-fonálféreg 6-8 nemzedékes faj, szabadföldön a lárva a talajban vagy a fertőzött növényi részekben telel. Tavasszal, amikor a léghőmérséklet tartósan 13-15 °C felett van, a lárvák aktívvá válnak. Kezdetben a zsenge leveleken élnek, majd a légzőnyílásokon vagy sebeken keresztül hatolnak be a növény szöveteibe. Egy nemzedék két hét alatt fejlődik ki. Tavasszal egy bimbóban 8 000–12 000 fonálféreg is lehet.

A sikeres védekezés érdekében több teendőnk van:

• elsősorban fertőzésmentes szaporítóanyagot kell ültetnünk;

• az ültetvényt évente kétszer (tavasszal és ősszel) át kell vizsgálni, a fertőzött töveket meg kell semmisíteni;

• a fertőzött állomány helyén alkalmazzunk 4-5 éves vetésváltást;

• a telepítést megelőzően használjunk talajfertőtlenítő készítményeket, amennyiben az adott területre négy évnél hamarabb kerül ismét szamócaállomány.

Szamócaatka

Szabad szemmel nem látható állatka. Legfontosabb tápnövénye a szamóca. Szabadföldön és hajtatásban egyaránt károsít. A meleg, párás, nedves körülményeket kedveli. A nőstények a szamóca szívlevelei között telelnek. Szaporodásuk április–májustól kezdődik. Szívogatásuktól a levelek ezüstösen elszíneződnek, kocsányrövidülés, torzult szívlevelek alakulnak ki, valamint gátolják a termőrügyek fejlődését. Az indákon keresztül jutnak át más növényekre. A szaporítóanyaggal kerülnek be az állományba, 1-2 év alatt látványosan elszaporodhatnak.

Mivel a szamócaatka elsősorban a szaporítóanyaggal terjed, így az egészséges szaporítóanyag ültetése alapvető fontosságú. Később az ültetvényben elszaporodott szamócaatka ellen a virágzást megelőző időszakban és a szüret után védekezhetünk. Mivel a szamócaatka a permetlé számára nehezen elérhető helyen, elsősorban a fiatal tőleveleken tartózkodik, a növényvédő szerek csak nagy permetlémennyiség kijuttatása esetén hatásosak. Permetezésre az abamektin (pl. Vertimec Pro), fenpiroximat (pl. Ortus 5 SC), spirotetramat (Movento) stb. hatóanyagú szerek alkalmazhatók.

Levéltetvek

A levéltetvek a levelek fonákján szívogatnak, tömeges elszaporodásuk esetén a károsított növények növekedése gyengül. A közvetlen kártételen túl vírusvektor-tevékenységük is jelentős. Mivel a levéltetvek a vírusok hordozói, elengedhetetlen az ellenük való védekezés. Permetezésre valamely spirotetramat hatóanyagú készítmény (Movento) javasolható.

Szamócabimbó-likasztó

Mindig a virágzás időszakában számíthat a gazda a megjelenésére, főleg azokon a területeken, ahol már több éve szamóca van. Megrágja a bimbók alatti kocsányt, tojásait a bimbókba rakja, lárvái ott fejlődnek ki. Kártétele nyomán a bimbók nem nyílnak ki, elszáradnak. Az ellene való védekezést két időpontban – tavasszal, amikor elhagyják a telelőhelyüket, illetve a nyár folyamán, a telelőre vonulás előtt – kell megejteni. A virágzás előtti permetezés az adott tenyészidőben kialakuló kártételt előzi meg, a szüret utáni időszakban elvégzett rovarölő szeres kezelés a következő tenyészidő kártételét mérsékli. Védekezésre a ciantraniliprol (pl. Benevia), tiakloprid (Calypso) hatóanyagú szerek alkalmazhatók.

Szamócaeszelény

A szamóca jelentős kártevője. A levélnyelet és a virágszárat rágja át. Imágói április elejétől jelennek meg a szamócán. Tojásait a levélnyélbe vagy a virágzati tengelybe rakja, majd a tojásrakási hely alatt összefurkálja a szárat. Lárvája a fonnyadó növényi részben fejlődik. A tőlevélrózsák kihajtásától védekezhetünk ellenük a bimbólikasztónál felsorolt hatóanyagú szerek valamelyikével.

Kis szamócavincellér, nagy szamócavincellér

Június elején rajzanak. Tojásaikat a szamóca gyökérnyaki részéhez rakják. Lárváik a szamóca gyökerén fejlődnek. A nagy szamócavincellér lárvája a gyöktörzset is kiodvasítja. A károsított gyökerű szamóca a fejlődésben visszamarad, gyümölcsei aprók, ízetlenek lesznek, a tövek pedig elpusztulhatnak. A védekezés alapja a megfelelő területválasztás. Telepítés előtt – amennyiben előzőleg is szamóca volt azon a területen – talajfertőtlenítésre van szükség. Termő állományban a terület gyommentesen tartásával, a sorközök művelésével mérsékelhetjük a talajlakó kártevők megtelepedését.

Tihor-Sárközi Mónika,

a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai
Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza