A nemzeti kisebbségek és jogaik védelme kulcsfontosságú az európai uniós csatlakozási folyamatban

„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brüsszelben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja kezdeményezésére szervezett Kisebbségi jogok az Európai Unió bővítési folyamatában című konferencián május 23-án.

Az Európai Parlamentben megtartott fórumon a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széles körű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. „2017-ben azonban az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták. Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá Brenzovics László.

„Az Európai Unió újra bővítés előtt áll, szó van nyugat-balkáni országokról, Ukrajnáról, Grúziáról és Moldováról, s mint ahogy a múltban, most is rendkívül fontos aspektusa a bővítési folyamatoknak a kisebbségek jogai, hiszen a koppenhágai kritériumokban – amelyek meghatározzák azt, hogy milyen országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – fel van sorolva az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is” – szögezte le Brenzovics László, s köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget adtak arra, hogy reális képet mutassanak az Európai Parlamentben a ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről. „A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna mielőbbi európai integrációját, ugyanakkor szeretnénk megőrizni és helyreállítani azokat a jogainkat, amelyek Ukrajna Alkotmánya, Ukrajna nemzetközi szerződései és az ukrán–magyar alapszerződés szerint járnak nekünk” – fűzte hozzá a politikus.

Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő a konferencián kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez, és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.

„A mai konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az Európai Parlamentben és az európai biztos jelenlétében is elmondhattuk: nagyon fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy a korábban gyakorolt jogainkat szeretnénk megtartani. A kárpátaljai magyar közösség, illetve az Ukrajnában élő román közösség egyaránt úgy gondolja, hogy nagyon nem fair a csatlakozásra váró Ukrajnától, hogy a korábbi jogokat – amelyeket például az 1992-es törvény, illetve az alkotmány is garantált a kisebbségek számára – az utóbbi években elfogadott törvények nagyon nagy mértékben leszűkítették. Jelen esetben a legsürgősebb és legfájóbb probléma az, hogy 2023 szeptemberétől megszűnik a lehetősége az Ukrajnában élő román és magyar gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, ami tönkreteszi a több évtizede sikeresen működő ukrajnai magyar és román iskolarendszert, s ez ellen szeretnénk fellépni és kérni az európai uniós intézmények segítségét” – mutatott rá Bocskor Andrea, hozzátéve: „Az Európai Unió koppenhágai kritériumai alapján egyébként nagyon fontos szempont a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és emiatt is fontos felhívni a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az európai uniós intézményeknek fokozott felelőssége, hogy odafigyeljenek ebben a folyamatban, hogy az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete megnyugtató módon rendezésre kerüljön.”

Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában felhívta a jelenlévők figyelmét: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. „Csatlakozás előtt, a csatlakozási tárgyalások folyamán lehet a kisebbségi jogokat érvényesíttetni és számonkéretni, és ezek betartását elővetíteni. Így történik ez a nyugat-balkáni országok esetében is, ahol komoly nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő kritériumok jelennek meg. Ezek hasonlóan kell megjelenjenek az ukrán csatlakozási folyamat esetében is. Amit itt látunk – és ezért tartom hasznosnak ezt a mai konferenciát –, hogy Brüsszelben keveset tudnak arról, hogy éppen mi zajlik Ukrajnában, hogy mi történik az anyanyelvi oktatási kérdéssel, a nyelvi jogok kérdésével, egyáltalán a kisebbségi jogokkal, így a kárpátaljai magyarok jogaival is. Ezért fontos felhívni a figyelmet és elmondani azt a realitást, amivel számolni kell, ami egy csatlakozásra váró, arra aspiráló ország esetében a XXI. században elfogadhatatlan, és kimondani azt, hogy a szerzett kisebbségi jogok elvétele megengedhetetlen. Ezeket a kérdéseket rendezni kell, hiszen nem érezheti magát a kisebbségi közösség másodosztályú állampolgárnak szülőföldjén. Ezért hangsúlyozni kellett itt ma délután, hogy Ukrajna akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a csatlakozási tárgyalások folyamán érvényesíteni tudjuk a kisebbségi jogvédelmet, ha valóban esélyegyenlőséggel, jogegyenlőséggel egyenjogú állampolgáraivá válnak a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyar közösség is” – szögezte le Gál Kinga.

„A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport társ­elnöke, EP-képviselő.

A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után is egyaránt szükséges. „A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájáruljanak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meg­győződésük teljes elismerésére van szükség” – jelentette ki az uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.

bocskor.fidesz-eu.hu, TV21 Ungvár, lexi