Felmérés: Csak minden harmadik ukrán menekült szeretne hazatérni

Csak minden harmadik ukrán szeretne hazatérni azok közül, akik a háború miatt ideiglenesen az európai országokban tartózkodnak. Valamivel többen vannak, akik azt tervezik, hogy külföldön maradnak – derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) felméréséből, amelyet az Élet (Життя), az Ukrajinszka Pravda életmódmagazinja ismertet.

A felmérés keretében a menekülteket a jövőről is kérdezték. A válaszadók 35%-a kijelentette, tervezi a hazatérést, 37%-uk viszont a fogadó országában szeretne maradni. További 23% még nem döntött a jövőről, és körülbelül 4% tervezi, hogy máshová költözik.

Az ukránok többnyire elégedettek európai életkörülményeikkel

A megkérdezettek 58%-a magánlakásban vagy házban élt a felmérés időpontjában. Több mint felük részben vagy egészben fizette a szállást.

Sok ukrán Bulgáriában (40%), Magyarországon (24%) és Csehországban (18%) szállodákban vagy nyaralókban szállt meg. Németországban a válaszadók 30%-a, Olaszországban pedig 21%-a lakott a hatóságok által biztosított lakásban.

A válaszadók 36%-a lakhatási problémaként említette a magánélet hiányát lakóhelyén. A megkérdezettek 28%-ának kell osztoznia másokkal a konyhán, 24%-ának pedig a fürdőszobán.

Csak 5% jelezte, hogy nem érzi magát biztonságban lakóhelyén, 3% pedig nem érzi biztonságosnak a kerületét.

„Érdemes megjegyezni, hogy a felnőtt válaszadók többsége eltartottként él gyermekeivel. Gyakran olyan lakóhelyen élnek, ahol nincs csendes vagy külön szoba a gyerekek számára, amelyben tanulhatnának” – mutatnak rá a jelentés szerzői.

A felmérés során arra kérték a válaszadókat, hogy tízes skálán értékeljék életkörülményeiket.

Tíz válaszadóból körülbelül négy (43%) adott 8-as vagy magasabb pontszámot, ami azt jelenti, hogy elégedett. A megkérdezettek 6%-a értékelte a körülményeket kettesre vagy ez alatt, vagyis elégedetlen volt.

Csak minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy egészsége jó vagy nagyon jó

A felmérés során az ukránokat arra kérték, hogy értékeljék saját egészségi állapotukat: nagyon jó, jó, kielégítő, rossz vagy nagyon rossz.

A válaszadók relatív többsége kielégítőnek ítélte állapotát (45%). Közel harmaduk (31%) jónak vagy nagyon jónak tartja egészségét.

A válaszadók 52%-a számolt be régóta fennálló betegségről vagy egészségügyi problémáról.

A 16 év feletti válaszadók fele szembesült problémákkal az orvosi ellátáshoz való hozzáférésben nyelvi nehézségek miatt, vagy azért, mert nem tudta, hová forduljon.

„Most minden viszonylag jó, de nem tudok megbirkózni az aggodalommal, a rémálmokkal és a szorongással. Haza akarok menni” – idézi a felmérés egy 19 éves Lengyelországban tartózkodó ukrajnai menekült szavait.

Összességében a válaszadóknak csak körülbelül az egynegyede (24%) érzi magát mindig vagy gyakran gondtalannak. 22%-uk még soha nem érzett így. Ráadásul a nők 10%-kal ritkábban vannak ebben az állapotban, mint a férfiak. A gyermekes menekültek szintén ritkábban érzik magukat mindig vagy gyakran gondtalannak, mint a gyermektelenek (18% szemben a 29%-kal).

Majdnem minden második válaszadó (49%) mindig vagy gyakran érez levertséget és depressziót, miután egy másik országba érkezett. A nők körében ez a mutató 54%, a férfiaknál pedig 35% volt.

Három fiatalkorú gyermekből majdnem kettő (12–15 éves, 63%), és a 16–17 éves gyerekek 50%-a jónak vagy nagyon jónak értékelte egészségét. A fiatalkorú gyerekek (12–15 évesek) 25%-a, a 16–17 évesek közül pedig majd minden harmadik (30%) számolt be tartós betegségről vagy egészségügyi problémáról.

A FRA azokban az uniós országokban végezte a felmérést, amelyeket leginkább érintett az emberek tömeges kivándorlása Ukrajnából. A kutatás 10 olyan EU-tagállamban (Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Észtország) vizsgálta a menekülteket, ahol nagyszámú ideiglenes védelemre regisztrált személyt fogadtak be. A vizsgálatban 14 685 megkérdezett vett részt. A válaszadók túlnyomó többsége 16–64 év közötti nő (87%). Az azonos korú férfiak a válaszadók mindössze 8%-át tették ki. A mintában 12–17 éves gyerekek (2%) és 65 év feletti válaszadók (3%) is szerepeltek.

                (zzz/life.pravda.com.ua)