Bérrangsor: Hova sorolja Ukrajnát a 405 dolláros átlagbér?

Elkészült a friss rangsor, amelyből megtudhatjuk, hogy mekkora fizetést vihetnek haza az emberek a világ különböző országaiban. A korrespondent.net utánajárt, hol foglal helyet ebben a rangsorban Ukrajna.

Az országok rangsorát az adózott havi átlagkereset szintje alapján a Numbeo portál (a világ legnagyobb megélhetési költségekkel és életminőséggel foglalkozó adatbázisa) tette közzé. A lista 102 államot tartalmaz. Az első három helyezett Svájc (6036 dollár), Luxemburg (4791 dollár) és Szingapúr (4677 dollár). A rangsor végén Nigéria (158 dollár), Pakisztán (148 dollár) és Egyiptom (145 dollár) tanyázik.

Az elmúlt 10 év statisztikai adatainak elemzése azt mutatja, hogy hagyományosan az EU, az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea lakosai kapják a legmagasabb fizetéseket a világon. Zimbabwe, Malawi, Egyenlítői-Guinea, Zöld-foki-szigetek, Etiópia és Kongó azon országok közé tartoznak, amelyekben folyamatosan a legalacsonyabbak a bérek. Az amerikai kontinensen Venezuela a sereghajtó, a posztszovjet térségben Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyes országokban nemcsak a fizetések, hanem az alapvető termékek, szolgáltatások árai is jelentősen eltérhetnek egymástól, pl. 100 dollárért különböző mennyiségű rizst vagy buszjegyet vásárolhatunk. Ezért egyedül a bérek alapján, az árak figyelembevétele nélkül lehetetlen megítélni a különböző országok lakosainak tényleges életszínvonalát.

Ukrajna helye a rangsorban

A Numbeo friss rangsorában Ukrajna a 83. helyen áll 405 dolláros átlagfizetéssel. Ez elmarad az olyan posztszovjet országok béreitől, mint Fehéroroszország (529 USD), Kazahsztán (501 USD) és Moldova (467 USD).

A nem túl biztató számok ismeretében a szakemberek igyekeznek a pozitívumokra összpontosítani. Így Ivan Nyikitcsenko, a Crane IP Law Firm igazgatója rámutat, hogy Afrikában, Ázsiában és a kis szigetállamok között számos olyan ország van, ahol a helyzet sokkal rosszabb. Ezenkívül figyelembe kell venni, mondja, hogy Ukrajnában a hivatalos statisztikák nem tükrözik pontosan a valóságot. Számos cégnél a bérnek csak egy részét folyósítják „hivatalosan”, és több százezer (vagy talán millió) dolgozó FOP-ként, azaz egyéni vállalkozóként van nyilvántartva, akiknek egyáltalán nincs fizetésük, keresetüket az alvállalkozó szolgáltatásaiért felszámolt díjazásként könyvelik el.

Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemző Központ elnöke szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajnában a világ legtöbb országával ellentétben elterjedt a „borítékban” való fizetés. Többször végeztek nálunk anonim felméréseket és kiderült, hogy Ukrajnában a dolgozó emberek mintegy 70%-a kap „szürke” fizetést. Ez hozzávetőlegesen majdnem ugyanakkora összeg, mint amennyit hivatalosan kapnak a munkavállalók.

Ohrimenko szerint léteznek alternatív jövedelembecslések Ukrajnában, figyelembe véve a „borítékot”. Ezekből kiindulva a béreink magasabbak, mint Bulgáriában, Romániában és Magyarországon, de alacsonyabbak, mint Lengyelországban vagy Németországban.

Hogyan hatott a háború a bérekre?

Figyelembe kell venni azt is, hogy miként befolyásolta Ukrajnában a bérszínvonalat a háború. Így az Állami Statisztikai Szolgálat szerint a háború előtti 2021-es esztendő júniusában az ukránok átlagkeresete a történelem során először meghaladta az 500 dollárt, mintegy 525 USD-t tett ki.

A háború azonban az ukránok jelentős részének elszegényedéséhez vezetett. A grc.ua HR-portál szakértői-elemző központja szerint még a középosztály egy jelentős része is a „hirtelen szegénységgel” volt kénytelen szembesülni a munkahelyek megszűnése és a fizetések csökkentése miatt, különösen a harcok által sújtott területeken. Az ILO becslése alapján a háború kezdete óta mintegy 4,8 millió munkahely szűnt meg Ukrajnában.

Ugyanakkor a helyzet fokozatosan jobbra fordul. Nyikitcsenko szerint idén nőttek a fizetések a hadseregben és a fegyveres testületeknél. Az állami szektorban legalábbis nem csökkentek, sőt több helyen még nőttek is a bérek. A jövedelemcsökkenés elsősorban a versenyszférát érintette.   

(zzz/korrespondent.net)