Badalóban is méltatták a nemzeti összetartozás napját

2023. június 5., 14:33 , 1162. szám

Ünnepi istentisztelettel egybekötve méltatták Badalóban a nemzeti összetartozás napját június 4-én.

A település központján álló református templom csaknem teljesen megtelt a helyi lakosokkal. Sápi Zsolt lelkész a Krónikák II. könyve 17. fejezetéből vett igeszakasz alapján hirdette Isten igéjét. „Jósáfát példáját szem előtt tartva nekünk is az Urat kell keresni döntéseink meghozatalakor, ugyanis két úrnak szolgálni nem lehet, mindig választani kell. Menjünk vissza a gyökereinkhez, azokhoz az ősökhöz, akik ezt a templomot is építették. Nagyon sok jó példa van előttünk. S tartsuk mindig észben: ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – emelte ki a hívekhez szólva.

Az istentiszteletet követően Jakab Lajos presbiter, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében felidézte a 103 évvel ezelőtt történt eseményeket: „1920. június 4-én az első világháború lezárásaként megszületett az a nemzetünk számára nagyon fájdalmas békediktátum, amelynek következtében Magyarország elvesztette földrajzi területének kétharmadát, lakosságának több mint felét. Egy ilyen fokú lelki és fizikai veszteséget egyetlen nemzet sem tudott volna túlélni, de 103 év elteltével magyar nemzetünk a korábbinál is jobban megerősödve él, gyökereink megvannak.” Jakab Lajos napjaink történéseire reflektálva elmondta: „Az elcsatolt területek közül jelenleg Kárpátalján a legrosszabb a helyzet, de én bízom benne, hogy ez megváltozik és az itteni embereknek a szülőföldhöz való ragaszkodása révén ezt az időszakot is túléljük.”

A kétszáz éve íródott Himnusz eléneklése után Hajgató Tamás beregszászi magyar konzul vette át a szót, aki kiemelte: a mai napon egyrészt emlékezünk, másrészt fejünket felemelve megyünk tovább a számunkra kijelölt úton. A diplomata elmondta, 103 évvel ezelőtt addig példátlan történések és botrányos döntések eredményeként a magyarság szét lett szaggatva. Azonban megjelent egy újfajta gondolkodás is arról, hogy a magyarok – éljenek akár Magyarország határain belül vagy azokon kívül – egy nemzetet képeznek. „Sokáig gyásznapként tekintettünk június 4-re, ugyanakkor 13 évvel ezelőtt megszületett egy döntés arról, hogy ez a nap a nemzeti összetartozásról szóljon, s ez az üzenet a fontos, hogy ezt elfogadjuk, hogy magyar a magyart mindig segítse, s összefogva egy szebb jövő reményében együttesen tudjunk előre haladni” – szögezte le Hajgató Tamás.

Nagyon sokáig gyásznapként tekintettünk erre a dátumra, az utóbbi évtizedben ez a hozzáállás valamelyest változott, köszönhetően annak, hogy 2010-ben a Magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét – emlékeztetett felszólalásában Huszár Péter, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetőhelyettese. A mostani nehéz helyzetre reflektálva hozzátette: az itthon maradtak dolga és kötelessége, hogy helyben maradva várják haza azokat, akik a háború miatt elhagyták szülőföldjüket, s amikor hazatérnek, jó szóval tudják üdvözölni őket újra itthon.

A megemlékezés meghittségét emelték a helyi gyerekek szavalatai: Orosz Viktória Bodnár Éva Tisza part című versét, Sápi Anna és Botos Olivér pedig Botos Erzsébet Mondd ki bátran című költeményét mondták el.

A Szózat eléneklését követően sor került az emlékezés koszorúinak elhelyezésére a templom külső falán lévő Petőfi Sándor-emléktáblánál.

Délután 16 óra 30 perckor, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában mementóként 103 másodpercig megszólalt a falu református templomának harangja, majd 20 óra 23 perckor a község határában, közel száz lakos részvételével, meggyújtották az összetartozás tüzét, amelyet a béke mihamarabbi eljövetelében bízva vidékünkön idén békelángnak is tekinthetünk.

CsA