Ha nehezebben is, de tudnak második esélyt nyújtani
Újságunk hasábjain már többször foglalkoztunk a Bundás Második Esély ‒ Beregszászi Állatvédő Egyesülettel, melyet két elkötelezett állatvédő, Horváth Alexandra és Terlecki Andzselika működtet. S bár a háború második évében még az első évnél is több nehézség gördül munkájuk elé, változatlan energiával és akaraterővel igyekeznek segíteni az eleve kóbor vagy viszonylag frissen az utcára kidobott, illetve a „gazdijaik” által elhagyott kutyákon, macskákon. Miként sikerül elérniük a céljaikat? Ennek igyekezett utánajárni lapunk munkatársa.
– Jelenleg hány kutyust, cicát tartanak a menhelyen? A legutóbbi riportomban mondták, hogy német állatvédők segítségével több kennelt építettek. Azóta sikerült a segítségükkel vagy magyarországi állatvédők segítségével újabb kenneleket építeniük? Esetleg sor került az állatmenhely bővítésére is? És besegít-e önöknek a korábbi cikkemben említett két segítőjük? – indítom a beszélgetést Horváth Alexandrával.
– Jelenleg közel 270 kutya van a menhelyen, és 55 cica Andzselika otthonában. A német állatvédők továbbra is segítenek, a segítségük nélkül nem tudnánk fenntartani a menhelyet. Újabb kenneleket nem építettünk, de előkészület alatt áll egy projekt, melynek megvalósulása révén több kutyának tudunk majd otthont nyújtani. Most még nem tudok konkrétumokat mondani a tervezetről, de hamarosan több információval tudok szolgálni. Ami pedig a két segítőnket illeti, ők továbbra is velünk vannak, nélkülük nagyon nehéz lenne a munkánk.
– A szeszélyes, változékony tavaszi, nyári időjárás megviseli-e a kutyusaikat, a cicáikat? Emellett vannak-e megbetegedések? Cseh doktor úr kezeli őket? Mi lett a szenteste elgázolt, medencecsonttörést szenvedett kutyával? Meggyógyult? Ha igen, jelentkezett-e a gazdija, vagy találtak-e számára gazdit? S azóta is kerülnek be a menhelyre sérült állatok?
– Igen, megviseli az állatokat az időjárás, főleg a meleg, nehezen viselik a kánikulát, de a viharokat sem szeretik, nagyon sok kutya fél a dörgéstől, a villámlástól. A cicák nem félnek az utóbbiaktól, de a kánikulában ők is inkább a hűvös betonon pihennek. Megbetegedések mindig vannak, hiszen az utcáról szedjük össze az állatokat, ahol nemegyszer napokig-hetekig éheznek, emiatt aztán legyengül az immunrendszerük, és könnyebben összeszednek valamilyen vírusos vagy fertőző betegséget, de szerencsére Cseh László doktor úr mindig a segítségünkre siet, és meggyógyítja a betegeket. Igaz, voltak olyan esetek, amikor fogászati beavatkozásra szorult több kutyánk, s mivel Cseh doktor úrnak nem volt megfelelő eszköze a beavatkozáshoz, a Munkácsi Négy Mancs Állatklinikához fordultunk. Ott nem olyan kedvezményesen látták el a kutyákat, mint Cseh doktor úr, de szerencsére adományokból és önerőből sikerült kifizetnünk a beavatkozásokat. A szenteste elgázolt kutya – Borzos – szerencsére jól van. Sajnos nem jelentkezett érte senki, soha nem is kereste senki, pár hét elteltével, február környékén átvette tőlünk egy foximentő csapat Magyarországról, ahol megkapta a kellő orvosi ellátást. Nekünk, sajnos, nem volt lehetőségünk megműteni, ám ott napokon belül megműtötték, és a felépülése után már örökbe is fogadták. Azóta több sérült állat is bekerült hozzánk, de szerencsére mindegyiken tudtunk segíteni.
– Július 26-án a Facebook-oldalukra feltették egy elveszett kutyus fényképét. Jelentkezett-e már a gazdija? Egyébként is sok elveszett kutyát, macskát visznek-e be a menhelyre? Az esetek kb. hány százalékában jelentkezik a gazdijuk? Akikért nem jelentkeznek, azok számára sikerül-e gazdit találniuk?
– Sajnos a Facebook-oldalunkra feltett kutyusért nem jelentkezett a gazdája, és valószínűleg nem is fog. Igen rossz állapotban, rettenetesen alultápláltan, bozontos szőrrel került be hozzánk, látszott rajta, hogy már hetek óta kóborol, éhezik. Valószínűleg öregségére kitették. Nagyon sok esetben, ha idős a kutya, akkor megszabadulnak tőle. Sajnos most kevés azoknak az eseteknek a százaléka, amikor előkerül a gazda. Lehet mondani, tíz százalék, ha előkerül az állat gazdája. Sokan elmenekültek a háború miatt, és a házi kedvencüket nagyon kevesen vitték és viszik magukkal, inkább csak kiteszik az utcára, és „tiszta” lelkiismerettel elutaznak. Nagyon kevés az örökbefogadások száma is: míg a háború előtt a bekerült állatok 75 százalékát gazdásítottuk, most jó, ha 5–10 százalékával tudjuk ezt megtenni.
– Most, a háború második évében vesznek-e már magukhoz kutyusokat, cicákat a helybeli lakosok?
– Nagyon kevés állatot fogadnak örökbe, inkább mindenki a sajátjától akar megválni. De szerencsére idén legalább már elkezdtek örökbe fogadni kutyusokat, cicákat a helybeliek, nagyon keveset, de ez is jobb, mint a semmi.
– Korábban említette, hogy német állatvédők útján sikerült gazdásítaniuk állatokat. Ez a trend most is tart? Ha igen, hány kutyust, cicát sikerült az idén gazdihoz juttatni a segítségükkel?
– Igen, a német állatvédők most is vesznek át tőlünk állatokat, de megcsappant az érdeklődés irántuk. Most, a háború második évében már nem úgy viszonyulnak az emberek ehhez a helyzethez, mint a háború legelején. Úgymond, megunták már, hogy segítsenek nekünk, nem fogadnak már úgy be ukrán kutyákat, mint eddig, nincs annyi, az itteni kutyusokat magukhoz vevő gazdi, hogy újabb kutyákat vigyenek. Idén mintegy 40–50 kutyát és 15 cicát adtunk át német állatvédő egyesületeknek.
– Továbbra is a németországi állatvédők segítségével kapnak tápot, vagy máshonnan is érkezik segítség?
– Többnyire csak német állatvédők adnak tápot, de vannak még magánemberek, akik támogatnak minket.
– Mennyire nehezíti meg a munkájukat a háborús infláció?
– Ez inkább azoknak az embereknek a helyzetét nehezíti meg, akik eddig tudtak minket támogatni, most viszont nem, vagy csak nagyon ritkán.
– Tudnak-e, és ha igen, miként tudnak segíteni kóbor kutyákon, macskákon?
– Igyekszünk segíteni amiben és ahol tudunk. De ezúton szeretném felhívni rá a helyi lakosok figyelmét, hogy augusztus 18-tól 26-ig ingyenes ivartalanítás lesz Beregszászban, részt vehetnek az akcióban a környező falvak lakói is, csak jelentkezzenek az alábbi telefonszámon: +380636639688.
Mindehhez pedig csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy – mint mindenkin – a Bundás Második Esély – Beregszászi Állatvédő Egyesület fenntartóin is a mielőbbi béke segítene…
Lajos Mihály
