Befejeződött az Aknaszlatinai Sóbánya állapotfelmérése magyarországi szakemberek bevonásával
A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) 2019-ben indította el Revital 1 elnevezésű projektjét, amely a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna európai uniós pályázatból valósult meg csaknem egymillió euró felhasználásával. A projekt keretében robottechnika segítségével végeztek különböző méréseket a miskolci, valamint a kassai egyetem munkatársai az Aknaszlatinai Sóbánya járataiban a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról. A bánya 2008-ban beomlott, és a talajvíz elöntötte a tárnákat. Ez potenciálisan ökológiai katasztrófaveszélyt jelent magára a településre, továbbá sós víz beáramlását idézheti elő a Tiszába, amely komoly károkat okozhat a folyó élővilágában. A projekt eredményeiről tartottak zárókonferenciát Makkosjánosiban augusztus 17-én, ahol beszámoltak az elvégzett munkáról, illetve ismertették a további terveket.
„Aknaszlatinán egy olyan katasztrófahelyzet alakult ki, amely az egész Tisza völgyének élővilágát fenyegette. Felismerve ezt a problémát most egy olyan állapotfelmérést sikerült végrehajtanunk, amely világos képet ad arról, hogy mi zajlik a bánya belsejében, ugyanis erről eddig csak sejtéseink voltak”– számolt be Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés és a Tisza ETT elnöke.
A projekt keretében a miskolci és a kassai egyetemek munkatársainak sikerült egy innovatív robottechnológiának köszönhetően feltérképezni a bányában jelenleg zajló geológiai folyamatokat és azok hatásait a Tiszára és élővilágára.
„Az eredményekre alapozva pedig a jövőben elkészülhet egy olyan projekt, amely a károk felszámolását vagy legalábbis enyhítését célozza meg” – tette hozzá Seszták Oszkár.
„A Tisza ETT meghatározott célja a Tisza és mellékfolyóinak, illetve környezetének védelme. A most végéhez ért Revital 1 elnevezésű projekt összhangban volt célkitűzésünkkel” – fogalmazott Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója.
A projekt fő célja az volt, hogy felmérjék: potenciálisan mekkora fenyegetettséget is jelent a sóbánya a Tiszára és élővilágára, folytatódhatnak-e a sókitermelési munkálatok, valamint hogy van-e lehetőség a sóbányában korábban működő asztmakórház újraindítására.
Az elmúlt évek során végzett hidrogeológiai mérések eredményeinek hála a szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy nincs olyan mértékű szennyezettség, mint amekkorára számítottak.
„Azt gondolom, hogy a projekt sikeres volt, tehát sikerült megfelelő válaszokat találnunk. Természetesen nem működhet minden ugyanúgy, ahogy korábban volt, azonban azt már tudjuk, hogy további sókitermelésre lesz lehetőség, csak egy másik bányajáratban, s abban is bízunk, hogy továbbfejleszthető a turizmus is, hiszen ez egy kincse az országnak” – számolt be a zárókonferencián a Tisza ETT igazgatója.
A projekt részeként több tervet is kidolgoztak a sóbánya és az azzal kapcsolatos turisztikai beruházások fejlesztésére, amelyek hozzájárulhatnak a térség gazdasági megerősödéséhez.
Az állapotfelmérés eredményei alapján több fejlesztési terv kidolgozásán is munkálkodik az Aknaszlatinai kistérség, amelynek elsődleges célja a bányászat újraindítása mellett egy új allergológiai központ kialakítása egy új tárnában.
„Számunkra egyaránt nagyon fontos mind a helyi lakosok, mind a hozzánk érkező vendégek biztonsága, éppen ezért a pályázat eredményeinek köszönhetően kidolgoztuk azokat a javaslatokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy Aknaszlatina biztonságos maradjon és fejlődjön” – emelte ki Kocserha János, az Aknaszlatinai kistérség alpolgármestere.
Kárpátalja számára a jövőben is fontos lesz, hogy a sókitermelés mellett a turisztikát is tudjuk fejleszteni, aminek vezető tényezője lehet a térségben újraindítható allergológiai szanatórium, emelte ki köszöntő beszédében Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, aki egyben a Tisza ETT társelnöke is.
Az esetleges fejlesztések mellett a projekt kiemelt célja volt az is, hogy felmérjék, miként kerülhető el a nagyobb katasztrófa, vagyis az, hogy az elárasztott tárnákból a sós víz beáramoljon a Tiszába.
A zárókonferencia alkalmával a Revital 1 projekt résztvevői kifejezték a további együttműködés szükségességét, amelynek elsődleges célja az lehetne, hogy a legnagyobb mértékben stabilizálják a már beomlott bányajáratokat, ezzel megakadályozva az ökológiai katasztrófa kialakulását a Tisza mentén.
TV21 Ungvár/K. K.
