A régi város utcái címmel nyílt fotókiállítás az ungvári várban

Ungvár első említésének 1130. évfordulója alkalmából több napon át tartó rendezvénysorozat zajlik a megyeszékhelyen. Ennek keretében a Lehoczky Tivadar Kárpátalja Megyei Honismereti Múzeum várgalériájának második emeletén retró fényképkiállítást szerveztek A régi város utcái címmel. A kiállítás anyagait a múzeum gyűjteményében őrzött XIX. végi és XX. századi eredeti fényképekből és képeslapokról készült fénymásolatokból állították össze.

A hivatalos megnyitóra szeptember 8-án került sor. Az érdeklődőket Olga Sumovszka igazgatónő üdvözölte, s köszönetet mondott a múzeum munkatársainak, akik jelentősen hozzájárultak a tárlat anyagainak előkészítéséhez és rendezéséhez. A 20 felvételből álló kiállítás különlegessége két eredeti panorámafotó a múlt századokból. Az egyik panorámakép 1892-ben, a másik az 1930-as évek elején készült. A két fotót nézve megfigyelhetjük, hogyan változott, épült a város néhány évtized, közel 40 esztendő leforgása alatt a XIX–XX. századok fordulóján.

Ezt követően Mihajlo Dzsahman, a kiállítási és tudományos-módszertani munkával foglalkozó osztály vezetője ismertette a tárlat koncepcióját és tematikus struktúráját, illetve röviden beszélt Ungvár történetéről. Többek között elhangzott, hogy Kárpátalja megyeközpontjának és legnagyobb városának nagyon ősi és rendkívül érdekes története van. Az Ung folyó partján, a Kárpátok lábánál terül el. A régészeti kutatások szerint Ungvár területén az első emberek a paleolitikumban telepedtek le. Az ókori krónikákban az ungvári település első említése a IX. század végére nyúlik vissza. III. Béla magyar király jegyzője, krónikása, Anonymus Gesta Hungarorum című művében a következő eseményeket írja le Hung váráról: „Akkor Álmos vezér és főemberei ezek hallatára módfelett felvidultak, és Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laborc nevű ispánja – az ispánt az ottlakók nyelvén dukának mondták – futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták, és mindjárt azon a helyen felakasztották. Attól a naptól kezdve ezt a folyót az ő nevéről Laborcnak hívták. Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.” Mindez 895-ben (vagy 893-ban) történhetett.  Ezen adat alapján 1993-ban hivatalosan is megünnepelték Ungvár alapításának 1100 éves jubileumát. Idén pedig Ungvár 1130. születésnapját méltatjuk.

– A múzeum archívumában csodálatos fénykép- és képeslapgyűjtemény található, amelyek Ungvár XIX. és XX. század végi történetét tükrözik. A fényképek jelentős részét a város neves fotósai, Kántor Emil, Kacsurek István és az ismert helytörténész, Szova Péter készítették. Sok felvétel hátoldalán látható a fotósok bélyegzőjének lenyomata vagy aláírása. Megjegyzendő, hogy a fényképezés rendkívül értékes történelmi forrás. A rajta lévő információkat megörökítik, tárolják és továbbítják időben és térben. Úgy tűnik, mintha a felvétel megállítaná az időt, örökre rögzítve egy eseményt vagy tárgyat. Azonban a képeknek köszönhetően a különböző korokban élő kutatók nyomon követhetik mindazokat a változásokat, amelyek az idők során a térben és különösen a várostervezésben végbementek. Rendkívül értékesek a fényképek hátoldalán található feliratok és a képeslapok különféle üzenetei is – jegyezte meg Mihajlo Dzsahman.

Rehó Viktória