Ursula von der Leyen: Az EU-csatlakozás érdemeken alapul
Az Európai Bizottság (EB) megkezdi az uniós szakpolitikák felülvizsgálatát, és javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan kellene működnie az Európai Uniónak az új tagok, köztük Ukrajna jövőbeli csatlakozásával – jelentette ki Ursula von der Leyen, az EB elnöke az Unió helyzetéről az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertetett éves jelentésében múlt héten. Az ukrán média sajnálattal állapította meg, hogy az idei helyzetértékelés középpontjában – a tavalyival ellentétben – nem Ukrajna állt.
Választásra hangolva
A Jevropejszka Pravda (JP) is rámutat értékelésében, hogy a beszéd hangnemét a jövőre esedékes európai parlamenti választások határozták meg. Tavaly Ukrajna volt, ha nem is az egyetlen, de központi témája a jelentésnek, idén viszont a több mint egyórás beszéd első 50 percében csak elvétve került szóba Ukrajna, s akkor is jobbára érintőlegesen. Egy éve Ursula von der Leyen kék és sárga színekbe öltözve tartotta beszédét, mára szinte semmi sem maradt a parlament üléstermében a látványos gesztusokból, amelyek jelezni voltak hivatottak, hogy Európa Ukrajna mellett áll Oroszország ellen vívott háborújában.
Az idei beszédben előtérbe kerültek a klímaváltozással és a Green Deal végrehajtásával összefüggő kihívások, a nemek közötti egyenlőség, a verseny és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fenyegetések kérdései – vagyis csupa „belső”, választási téma –, de előtérbe került az EU-bővítés is, és itt Ukrajna szerepe-jövője megkerülhetetlen volt.
Nagyobbra szabni az Uniót
Von der Leyen megjegyezte, hogy az EU-nak nem szabad az európai uniós szerződés módosítására várnia, hogy előreléphessen a bővítésben.
„A bővítésre alkalmas Unió gyorsabban is elérhető. Ez azt jelenti, hogy meg kell válaszolni a gyakorlati kérdéseket: hogyan fog működni a gyakorlatban a több mint 30 országból álló Unió” – jelezte.
Éppen ezért von der Leyen szerint a Bizottság a bővítés előtt elkezdi a szakpolitikai felülvizsgálatok sorozatát, hogy elemezze, miként kell az egyes területeket a nagyobb EU-hoz igazítani esetleg.
„Meg kell gondolnunk, hogyan fognak működni intézményeink – hogyan fog kinézni a parlament és a bizottság. Meg kell vitatni a költségvetésünk jövőjét abból a szempontból, hogy mit finanszíroz, hogyan finanszíroz, és hogyan finanszírozzák. Meg kell értenünk, hogyan lehet hiteles biztonsági kötelezettségeket vállalni egy olyan világban, ahol az elrettentésnek minden eddiginél nagyobb a jelentősége” – sorolta von der Leyen a megválaszolandó kérdéseket.
Az EB elnöke szerint a bizottság a belga elnökség alatt terjeszti majd elő elképzeléseit a vezetőknek megvitatásra. Belgium hat hónapos elnöksége az Európai Tanácsban január 1-jén kezdődik.
Bár e választásira hangolt beszédben az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború jobbára a háttérbe szorult, megfeledkezni róla mégsem lehetett.
„Ukrajna oldalán leszünk az út minden szakaszán. Addig, ameddig csak kell” – ismételte meg az uniós politikus a nyugati partnerországok szlogenjét.
Az EB elnöke egyben bejelentette, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja az ideiglenes védelem meghosszabbítását azoknak az ukrán állampolgároknak az esetében, akik az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborúja miatt kapták meg ezt a státuszt az EU-ban.
Még több jogállamiság
Ursula von der Leyen bejelentette, hogy reformtörekvéseik támogatása érdekében kiterjesztik az EU-tagállamok jogállamiságát értékelő jelentéseket a csatlakozni kívánó országokra is.
Az EB által 2020 szeptemberében elindított éves jelentések célja, hogy megakadályozzák a demokrácia és a jogállamiság visszaszorulását az EU-ban azáltal, hogy részletes és objektív tájékoztatást nyújtanak a jogállamiság helyzetéről az egyes tagállamokban. Von der Leyen szerint ezek a jelentések lehetővé tették a tagállamokkal való szorosabb együttműködést az előrehaladás és az aggodalomra okot adó kérdések azonosítása, valamint a következő évre vonatkozó ajánlások megfogalmazása érdekében.
„Hiszem, hogy ugyanez megtehető a leendő tagállamokkal is. Ezért nagy örömmel jelentem be, hogy megnyitjuk a jogállamiságról szóló jelentéseket azoknak az EU-ba belépő országoknak, amelyek még gyorsabb előrelépésre törekednek” – mondta.
Von der Leyen úgy véli, hogy ez a tagjelölt országoknak a tagállamokkal egyenlő feltételeket biztosít, és támogatja őket reformtörekvéseikben.
Ukrajna útja az EU-ba
Von der Leyen beszédében kitért arra is, hogy Ukrajna a tagjelölt státusz elnyerése óta nagy sikereket ért el az Európai Unióhoz való csatlakozás útján.
„Tudjuk, hogy ez nem könnyű út. Az EU-csatlakozás érdemeken alapul, és a bizottság mindig ki fog tartani ezen elv mellett. Kitartó munkára és vezetésre van szükség” – mondta von der Leyen.
Von der Leyen emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság további 50 milliárd eurót ajánlott fel az elkövetkező négy évre ukrajnai beruházásokra és reformokra.
„Ez segíteni fog Ukrajna jövőjének építésében” – mondta.
Ukrajna és a bővítés
Az a körülmény, hogy a beszéd első részében alig történt említés Ukrajnáról, felzaklathat és gyászos gondolatokat szülhet arról, hogy az EU egyre inkább „belefárad” Ukrajnába. Ezt a helyzetet azonban más szemszögből is vizsgálhatjuk, Ukrajna a jelentésben az EU-bővítés elkerülhetetlen folyamatának szerves részeként van jelen, nem pedig problémák és költségek forrásaként – állapítja meg a JP elemzője.
A kérdés már csak az, mikor kerülhet sor a csatlakozásra. Számos európai politikus 2030-at emlegeti a csatlakozással kapcsolatban, miközben Ukrajna kész lenne felgyorsítani a folyamatot – emlékeztet összeállításában a korrespondent.net. Von der Leyen strasbourgi szavai az érdemeken alapuló csatlakozásról arra utalhatnak, hogy Brüsszelben nem szándékoznak felgyorsítani a csatlakozási folyamatot a tagsági feltételek teljesítésének rovására.
(ntk/eurointegration.com.ua/korrespondent.net)
