Külföldre menekültek: A hadkö­telesek tömeges kiadatása elmarad

2023. szeptember 21., 10:32 , 1177. szám

Augusztusban legfelső tanácsi képviselők felvetették annak lehetőségét, hogy Ukrajna kérni fogja azoknak a férfiaknak a kiadatását, akik a mozgósítás során hamis igazolások segítségével hagyták el az országot. Az elképzelés egy időre igen népszerűvé vált a központi médiában, később azonban egy sor európai ország jelezte, hogy nem áll szándékukban „csak úgy” kiadni az érintetteket.

Megbüntetni a vétkeseket

Augusztus végén David Arahamija, a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójának vezetője vetette fel azoknak a férfiaknak a kiadatását és megbüntetését, akik a mozgósítás során a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról kiállított hamis igazolások segítségével távoztak az országból.

Később Fegyir Venyisz­lavszkij, az államfő képviselője a Legfelső Tanácsban, a parlament Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának tagja kifejtette, egy ukrán állampolgár kiadatásához jogalap szükséges, vagyis bejegyzett bűnügyi eljárás, amelyben a személy, akinek a kiadatását kérik, érintett, gyanúsítottként szerepel.

Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter a TSZN-nek nyilatkozva a kiadatási kérelmek megalapozottságát illetően nem látott problémát, hiszen, mint rámutatott, az okmányhamisítás bűncselekménynek minősül. Szerinte a külföldre távozottak hazahozatala azért ütközik nehézségekbe esetenként – mindenekelőtt a korrupcióval gyanúsítottaknál –, mert az érintettek ügyvédei hangsúlyozzák a külföldi bíróságok előtt, milyen veszélyekkel járhat védenceik kiadatása egy háborúban álló országnak. A jövőben azonban változhat a helyzet e tekintetben, jelezte a tárcavezető, miután már a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely rögzítené a kiadandó személyek fogva tartásának speciális rendjét, garantálandó a biztonságukat.

Azóta kiderült, az európai országok csak indokolt esetben, a vonatkozó eljárás betartásával lennének készek kiadni bárkit Ukrajnának. Vagyis szó sincs a katonai szolgálat alól kibújók tömeges hazatoloncolásáról.

A TSZN egész csokorra valót gyűjtött össze a témába vágó külföldi reakciókból.

A lengyelek nem mondtak nemet, de…

Szeptember elején Lengyelország bejelentette, hogy kész kiadni Ukrajnának azokat a férfiakat, akik törvénytelenül utaztak külföldre. Ahhoz, hogy Lengyelország kiadjon valakit, Ukrajnának előbb nemzetközi elfogatóparancsot kell kiadnia az illető ellen. A végső döntést azonban ebben az esetben is a lengyel bíróság hozza meg, jelezték.

Varsó egyben közölte, hogy máris kitoloncolták azokat az ukrán állampolgárokat, akik illegális bevándorlókat juttattak át a határon Európába. Olyan személyekről van szó, akik a katonai szolgálatot elkerülőknek is segítettek illegálisan kijutni Ukrajnából.

Ausztria: kategorikus nem

Ausztria jelezte, az országban jelenleg 14 ezer katonai szolgálatra alkalmas ukrán él. Azonban a bécsi külügyminisztérium közölte, hogy „soha nem adják ki” az ukrajnai szolgálatkerülőket.

„Ez beavatkozási kísérlet lenne a menekültügyi rendszerünkbe és a szuverenitásunkba. Senki még csak nem is gondolhatja, hogy Ausztria belemegy ebbe” – közölték a tárcánál.

Magyarország is nemet mondott

Magyarország szintén nemet mondott a férfiak kiadására Ukrajnának, illetve az adataik kiszolgáltatására. Az ország hatóságai közölték azt is, hogy nem ellenőrzik az ukrán menekültek katonai szolgálatra való alkalmasságát.

„Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának. Minden Ukrajnából érkező menekült szabad ember Magyarországon, aki szabadon dönthet arról, hogy itt marad, vagy nyugatra megy, vagy, ha úgy dönt, hazatér” – idézi a TSZN Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.

Németország: csak bizonyítékok alapján

A német hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak hivatalosan arról, hogy kiadják-e férfi állampolgárait Ukrajnának. A Deutsche Welle azonban szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy van rá lehetőség, bár ennek nagyon kicsi a valószínűsége.

A német igazságügyi minisztérium képviselői szerint ahhoz, hogy a kiadatás Németországból lehetővé váljon, az ukrajnai rendfenntartóknak bizonyítékokat kell gyűjteniük, büntetőeljárást kell indítaniuk, meg kell gyanúsítaniuk a személyt, vagy távollétében el kell ítélniük, és ennek alapján kezdeményezhetik a kiadatását. A német bíróságok csak ezután fogják megvizsgálni a kiadatási kérelem megalapozottságát.

Kiadatás Csehországból

Csehország kijelentette, hogy nem adja ki a szolgálat alól kibújókat Ukrajnának, mert az európai szabályok kizárják a kiadatást.

A cseh igazságügyi minisztérium szóvivője, Volodimir Rzepka ugyanakkor kifejtette, hogy adott esetben az ukrán bíróságok kérelmet nyújthatnak be egy konkrét személy kiadatása iránt.

„De egy konkrét esetben ez nem a jogi minősítéstől, hanem a tényleges magatartástól függ majd, amely alapján az ukrán igazságügyi hatóságok végül a konkrét személy kiadatására irányuló kérelmet benyújtják” – mondta Rzepka.

Nem lesz egyszerű

A már idézett Fegyir Venyiszlavszkij a Szabadság Rádiónak nyilatkozva megerősítette, hogy a kiadatási eljárás nem egyszerű.

„A jogi eljárás szempontjából nem beszélhetünk az állampolgárok tömeges kiadatásáról. A büntetőjogi felelősség személyre szabott, egyéni jelleggel bír. Következésképpen minden esetben megkereséssel kell élni, s benyújtani a megfelelő dokumentumokat arról, hogy a személy rejtőzködik a bírósági szakasz előtti vizsgálat, a bíróság elől, és csak ezt követően lehet kezdeményezni a kiadatási eljárást” – mutatott rá Fegyir Venyiszlavszkij.

Elmondása szerint az igazságügyi, rendvédelmi szervek tevékenységét szabályozó európai jogi normák értelmében a kiadatási határozat megtámadható az adott ország bírósága előtt. A végső szót a bíróság mondja ki.

„Ezért természetesen ez nem egy egyszerű eljárás, és meg fogjuk gondolni, hogyan lehetne rugalmasabbá tenni. Ehhez azonban alapos elemzésre, vitákra van szükség” – mondta a képviselő.

(hk/tsn.ua/radiosvoboda.org)