Megbeszélés a Jánosi Hulladékkezelő Üzem beindításával kapcsolatban

Önkormányzati társulást alapítanak

A Beregszászi kistérséghez tartozó Makkosjánosi határában felépült, évi 30 ezer tonna kapacitású szilárdhulladék-kezelő üzemet működtető önkormányzati társulás létrehozásával kapcsolatban tartott informális megbeszélést a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) két társelnöke, Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke a Beregszászi Járási Tanács épületének kistermében.

A megbeszélésen jelen voltak a Beregszászi járás vezetői Vitalij Matijnak, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnökének, Rezes Károlynak, a Beregszászi Járási Tanács elnökének és Babják Zoltánnak, a Beregszászi kistérség polgármesterének vezetésével, illetve ott voltak a jelenlegi Beregszászi járás kistérségeinek polgármesterei is.

Volodimir Csubirko az önkormányzati vezetőknek elmondta, hogy a Tisza ETT eddigi legnagyobb volumenű ukrajnai beruházása a Makkosjánosi határában nagyobb részben már elkészült szilárdhulladék-kezelő üzem, amely megoldhatja a térség hulladékelhelyezési problémáit. A európai uniós és magyar állami pénzekből megvalósuló hulladékkezelő üzemet a pályázat kiírásának értelmében egy, a Beregszászi járás önkormányzataiból álló társulásnak kell tulajdonba venni. „Önöknek kell eldönteni, hogyan fogják gyűjteni, kezelni a hulladékot, és milyen árakat fognak megállapítani. A projekt megvalósítása sikeresen halad, mára 65%-ban már készen áll, sok anyagot beszereztünk előre, valószínűleg időben el fogunk készülni, ha nem, akkor is csak minimális csúszással számolunk” – fogalmazott Volodimir Csubirko, aki elmondta még, hogy a magyarországi szakemberek véleménye szerint a jelenleg tervezett huszonkilenc szelektív hulladékgyűjtő sziget helyett összesen ötszázat kellene kialakítani, továbbá tíz munkagépre szükség van még az üzem beindításához, körülbelül 1,5 millió euró értékben, amelyek nem szerepelnek a projektben, de ezek nélkül a tömörítő-, rakodó-, markológépek és szemetet elszállító teherautók nélkül az üzem nem fog működni. Az önkormányzati társulás létrehozása, a vezetői testületek megválasztása után két út lesz lehetséges a megyei tanács vezetője szerint: vagy az önkormányzatok teremtik elő a hiányzó összeget, vagy bevonnak egy szemétkezeléssel foglalkozó nagyvállalatot.

Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere tételes jelentést kért az üzem beindításához szükséges eszközökről, hogy meg tudják hozni a megfelelő döntést a járás kistérségeinek polgármesterei.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke pontosításként elmondta, hogy az eredeti program tartalmazta a hulladéklerakó építését, a gyűjtéshez szükséges gépek beszerzését és szilárdhulladék-gyűjtőpontok hálózatának létrehozását is. Mivel az Európai Uniótól az eredeti projektkoncepcióhoz képest csak fele annyi pénzt nyertek rá, ötmillió eurót, ezért a magyar állami költségvetésből egészítették ki több mint 2,5 millió euróval, hogy ez az üzem egyáltalán idáig eljusson. A magyarországi partner felajánlotta, hogy a saját hulladékgazdálkodási cégük szakemberei készítenek igény esetén egy listát, hogy az adott lakosságszám esetén pontosan mire, milyen gépekre van még szükség és milyen értékben a Jánosi Hulladékkezelő Üzem beindításához.

Rezes Károlynak, a járási tanács elnökének javaslatára megállapodtak egy menetrendben az önkormányzati vezetők, amely meghatározza, mennyi idő alatt kell eljutniuk az önkormányzati társulás megalakításáig, hogy a terveknek megfelelően 2024-ben beindulhasson végre Jánosiban a szilárdhulladék-kezelő üzem.

Babják Zoltán polgármester a megbeszélés végén a sajtónak elmondta: mivel a kistérségük területén épült meg az üzem, szeretnének előnyösebb helyzetbe kerülni az önkormányzati társulás létrehozása során.      

Badó Zsolt