Tájházat avattak Nagymuzsalyban

A múlt bemutatása mellett élő közösségi térré szeretnék varázsolni

Nagymuzsalyban november 4-én adták át ünnepélyes keretek között a falu tájházát. Az 1920-as évek elején épült tornácos ház erre a vidékre jellemző hagyományos épület, amelyben összegyűjtötték a faluban még fellelhető régi berendezési tárgyakat, bútorokat, valamint az épület kamrájában a borkészítéshez szükséges régi eszközöket, hisz a Muzsalyi-hegyen már a XIII. századtól bizonyítottan folyik szőlőtermesztés. Az épülethez épített filagória alatt pedig a lekvárfőzéshez szükséges eszközöket mutatják be az érdeklődőknek.

A Nagymuzsalyi Tájház ugyancsak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) által közösen benyújtott pályázatának köszönhetően jöhetett létre, az Európai Unió HUSKROUA programjának támogatásával. A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza elnevezésű projekt keretében három tájház nyílhatott meg az új Beregszászi járásban, a Tiszacsomai Jurtamúzeum és a Salánki Tájház után harmadikként a Nagymuzsalyi Tájház.

A tájházátadó ünnepségen Fülöp Barna beregszászi magyar konzul elmondta: „A tájházépítés célja, hogy támogassuk a múlt ezen értékeinek megóvását, bemutassuk, megtapasztalhatóvá tegyük azt a jövő nemzedék számára. A tájházaknak nemcsak közösségmegtartó, közösségformáló és örökségünket bemutató kulturális szerepe van, hanem Kárpátalja megyei turizmusának is része kell, hogy legyen…” – hangsúlyozta a magyar diplomata, majd felhívta a jelenlévő vezetők figyelmét arra, hogy 2017. április 1-től működik Magyarországon a Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága, amelynek fő feladatköre a magyar és a határon túli magyar vonatkozású tájházak szakmai, tudományos és koordinációs támogatása. A szervezet honlapján elérhető többek között a tájházi tudástár is.

Mester András, a KMTT elnöke a projektet bemutatva elmondta: azt remélik, hogy a Nagymuzsalyi Tájház közösségépítő lesz a településen. A KMKSZ-szel közösen és a nyíregyházi fejlesztési ügynökség segítségével pályáztak az európai uniós alaphoz, céljuk egy élő tájházhálózat létrehozása. A pályázatnak köszönhetően a szomszédos magyarországi megyében négy, a Beregszászi járásban pedig három tájházat hozhattak létre, illetve fejlesztették a Viski Tájházat is. Salánkon a kádármesterség eszközeit mutatják be, Nagymuzsaly­ban a borkészítés és lekvárfőzés eszközeit, Visken egy hagyományos kovácsműhelyt alakítottak ki, illetve egy lenfonó pavilont, míg Tiszacsomán a honfoglalás kori magyarság életét bemutató és a magyar lovashagyományokra épülő jurtamúzeum jött létre.

Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere elmondta, hogy amíg a családjainkból hiányzó férfiak keleten védik az országot, vagy Európában vannak, addig a mi feladatunk, hogy megvédjük és lehetőség szerint fejlesszük azt, amit ránk hagytak az őseink. A magyar kormány támogatásának és a KMKSZ kiváló munkájának köszönhetően jöhetnek létre új tájházak mint közösségi helyek, illetve Beregszászban Farkas-Kordonec Gabriellával bonyolítják a városi kultúrház teljes átépítésének projektjét, ami egy olyan léptékű, anyaországi támogatással megvalósuló kulturális beruházás lesz, amilyet még nem látott Kárpátalja, de talán Nyugat-Ukrajna sem – emelte ki a polgármester.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a muzsalyiak mindig ragaszkodtak magyar identitásukhoz, a településen működik az egyik legnagyobb KMKSZ-alapszervezet, így nem volt kérdéses, hogy a magyar szövetség segít a helyi alapszervezetnek megvalósítani régi tervüket, a tájház létrehozását. „Reméljük, hogy ezzel a kis dologgal is hozzá tudunk járulni a muzsalyiak magyarságtudatának megerősítéséhez” – fogalmazott Sin József.

Jakab Erika, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy a Fő út 75-ös házszám alatti kis rusztikus parasztház szinte kiabált utánuk, hogy vásárolják meg és alakítsák a helyi hagyományos életet bemutató tájházzá. Beszélt a ház történetéről, majd megköszönte mindazoknak a segítségét, akik felújították, berendezték és a környezetét rendezték.

A helyi fiatalok közül Orosz Erika, Varga Emília és Orosz Olivér az alkalomhoz illő verseket szavaltak. Jakab Csongor csernyei legényest táncolt, majd Pető Flórával szilágysági táncokat mutattak be. Pető Flóra népdalcsokrot is énekelt.

A nemzeti színű szalagokat Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul, Sin József, Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke és Jakab Erika elnök asszony vágták át, majd Baksa Zsolt református lelkész Isten áldását kérte az új intézményre.

A hivatalos átadást követően mindenki bemehetett a tájházba megtekinteni annak belső tereit is. A házat az 1895-ben született Varga Boldizsár építette az 1920-as években, ő a málenkij robot áldozata lett, felesége egyedül nevelte fel öt gyermeküket ott – tudtuk meg a jelen lévő két unokától, Micskóné Pápai Iréntől és özvegy Mohács Józsefné Orbán Ilonától.

Az udvar közepén végül közösen elültettek egy diófacsemetét, majd a helyiek minden jelenlévőt megvendégeltek finom helyi ételekkel és kitűnő muzsalyi borokkal.  

dózsa