Barta József: Változásokra várnak a magyarok az oktatási törvényben

November 10–11-én rendezték meg a Re:Open Zakarpattia 2023 fórumot immáron negyedik alkalommal. Az eseményen megyénk fejlesztéséről értekeztek a résztvevők.

A fórumon részt vett Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, megyei képviselő, aki a Magyar kérdés az ukrán oktatásban panelbeszélgetésen szólalt fel.

Barta József megjegyezte, hogy a minap az Elnöki Hivatalnál közölték, hogy Ukrajna kész az oktatási törvény módosítására. „Van remény arra, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői elégedettek lesznek ezekkel a változásokkal, és ez nem lesz akadálya Ukrajna uniós csatlakozásának. Az ukrán nép többsége támogatja Ukrajna EU felé vezető útját. Kárpátalján ez a szám igen magas. A magyar közösség 100%-ban támogatja az EU-csatlakozást. Azt szeretnénk, hogy Ukrajnában béke, nyugalom és stabilitás uralkodjon” – tette hozzá.

„A legjobb az, ha a gyerek anyanyelvén tanulhat. Hamis állítás az, hogy a kárpátaljai magyarok nem beszélik az államnyelvet, az viszont, hogy nem beszélik azt megfelelő szinten, igaz. Jómagam is írtam és kezdeményeztem egy programot az államnyelv elsajátításának javítására a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Ez problémát jelent a gyerekek számára, akik nem versenyképesek az egyetemre való felvétel terén, s probléma a közösség számára is. A magyar közösség nem tud létezni saját elitje nélkül, s az elit csak akkor létezhet, ha ezek az emberek beszélik az államnyelvet” – mondta Barta József.

Kiemelte: megyénkben jelenleg 72 iskolában folyik magyar nyelvű oktatás, s 26 iskolában kétnyelvű – ukrán és magyar – oktatás van jelen.

Íjgyártó István volt ukrajnai magyar nagykövet szintén kifejtette véleményét a fórumon a nemzeti kisebbséggel kapcsolatos ukrán törvényekről. Elmondása szerint a jogszabályok modernizálása Ukrajnában kudarcot vallott. A jelenleg kidolgozás alatt álló törvény sokkal rosszabb, mint az 1992 óta hatályban lévő, az rövidebb, konkrétabb és elfogadhatóbb volt.

„Sem az EU-nak, sem Magyarországnak nincsenek kötelezettségei a nemzeti kisebbségekkel szemben, akik ebben a térségben élnek, ők ukrán állampolgárok, ezen a területen harcolnak, tanulnak, élnek. A legfőbb különbség tekintetükben az, hogy megvan a saját, nem ukrán identitásuk: magyar, román, lengyel identitás, ami ugyanolyan értékes, mint az ukrán. Nagyon fontos az egyensúly. Ha az állam és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatokról beszélünk, az utóbbiaknak szövetségesekre kell lelniük érdekeik védelmében” – mondta el.

Hozzátette, mind az oktatás, mind a nyelvhasználati kérdés rendkívül fontos, hiszen a nyelv az asszimiláció eszköze, amelyet meg kell védeni. A harmadik szempont a helyi, sőt központi szintű képviselet kérdése. „A nemzeti kisebbségeknek jogot kell biztosítani arra, hogy befolyásolják a folyamatokat, és képviselhessék érdekeiket vezetőségi szinten. Javaslom az ukrán törvényhozóknak, hogy gondolkodjanak el ezen a három szemponton és a végrehajtási módokon” – tette hozzá Íjgyártó István.

VV