Terítéken a magyarországi és a külhoni magyar média helyzete a III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón

A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzete és kilátásai, valamint a médiaszakma előtt álló megújuló kihívások szerepeltek a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által szervezett III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó előadásainak és panelbeszélgetéseinek középpontjában. A konferenciát december 8–10. között tartották Visegrádon. Az eseményen a magyarországi és külhoni magyar nyelvű médiumok képviselői vettek részt – csaknem 200-an, köztük a kárpátaljai írott és elektronikus sajtó munkatársai. A találkozó célja a szakmai és baráti kapcsolatok erősítése, a közös gondolkodás és tapasztalatcsere, valamint az anyaország és a külhoni nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése.

A találkozó ünnepélyes megnyitóján elsőként Tuzson Bence igazságügyi miniszter köszöntötte a jelenlévőket. A miniszter beszédében felidézte, hogy amikor 2014-ben először választották országgyűlési képviselőnek, akkor az volt az első olyan Országgyűlés, amely legitimációját már a határon túli magyaroktól is kapta. Ez egyfajta kötelezettséget „állított” a magyar Országgyűlés és a magyar kormány elé egyaránt – fűzte hozzá Tuzson Bence, azzal folytatva: „Magyarország miniszterelnöke ettől a pillanattól kezdve már nem egy határokkal körbezárt országnak a miniszterelnöke, hanem minden magyaré.” A tárcavezető kitért arra, hogy mindez kötelezettséget jelent olyan értelemben is, hogy minden intézkedésüket oly módon kell meghozni, hogy az minden magyarra kihat, és ennek megfelelő felelősséggel kell kormányozni. Ugyanakkor minden határon túli magyar felel Magyarországért és a teljes magyar közösségért – mutatott rá, kiemelve: „Ez azt jelenti, hogy ezen a téren is létrejött a nemzetegyesítés.”

Egykor Gutenberg világában éltünk, ma pedig Zuckerbergében – fogalmazott Tuzson Bence, hozzátéve: talán még soha nem volt akkora kommunikációs szakadék a generációk között, mint napjainkban. Manapság „egy gyorsan változó világban kell megtalálnia helyét a médiának és az újságírásnak, ami hihetetlen felelősség és feladat” – szögezte le az igazságügyi miniszter. Rámutatott, hogy képesnek kell lenni elhatárolni a lényegest a lényegtelentől, a valóst a valótlantól, és el kell tudni juttatni az üzenetet a hallgatósághoz.

A tárcavezető a találkozó céljaként jelölte meg annak megfogalmazását, hogy a média és a jog területén jelentkező kihívásokra hogyan tudnak a magyarok, a magyar újságírók megfelelő választ adni. Minőségi kommunikációra van szükség, amely a valóságot közvetíti – hangsúlyozta.

Vitályos Eszter miniszterhelyettes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében rámutatott: a találkozón a Kárpát-medence legjobb újságírói, legfontosabb szerkesztőségei és legmeghatározóbb médiaszemélyiségei vesznek részt. „Elképesztő felelősség nyomja az írástudók vállát. […] Hiszen minden egyes szónak komoly súlya van” – emelte ki. Az államtitkár kitért a hitelesség fontosságára is, amit – mint mondta – nagyon nehéz felépíteni, de ugyanolyan könnyű elveszíteni is. „Tudjuk, mit jelent ilyen állandó figyelemben és feszültségben élni és dolgozni, s őszinte tisztelettel hajtok fejet kitartásuk és elkötelezettségük előtt” – tette hozzá, s köszönetet mondott a jelen lévő médiaszakemberek munkájáért.

Vitályos Eszter – aki a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is – a visegrádi rendezvényen szólt az ott zajló fejlesztésekről, és hangsúlyozta: rengeteg a tennivaló. Amennyire gyönyörű ez a térség, annyira népszerű is, egyre többen költöznek ide, ami számos feladatot ró az döntéshozókra – emelte ki az államtitkár.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte a 2019 nyarán első alkalommal megszervezett médiatalálkozót, amely mára hagyománnyá vált. Ezek a találkozók arra is lehetőséget teremtenek, hogy a szakmai kapcsolatok mellett baráti kapcsolatok szülessenek, s a már meglévők tovább erősödjenek – hangsúlyozta. „Önök azért vannak itt, mert magyarok” – fogalmazott Potápi Árpád János, hozzátéve: „a magyar nemzet egységét építik immár tizennegyedik éve”.

Az államtitkár beszédében hangsúlyozta az olyan hálózatok kialakításának fontosságát a média területén is, amelyek később önmaguk is működőképesek lesznek. A kormány segíti létrejöttüket, működésüket, de azt szeretnék, ha ezek Kárpát-medence-szerte önállóan is megállnák a helyüket – tette hozzá.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy mára hagyománnyá vált a Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozó, amelynek szervezéséhez a szövetség tavaly csatlakozott. Köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarság minden traumán, megpróbáltatáson túl tudja magát tenni, az igazi kihívás ugyanakkor magyarként megmaradni ebben a szakmában – jelentette ki.

A konferencia folytatásaként szombat reggel elsőként Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, melyben rámutatott: ha baj történik a világban – legyen szó akár háborúról, járványról vagy természeti katasztrófáról –, akkor a hírfogyasztók, a nyilvánosság gyors, megbízható, hiteles, pontos és közérthető információkat szeretne kapni. Ezt a közszolgálatban találják meg – szögezte le, majd a jövő egyik legnagyobb kérdésének nevezte azt, hogy a megbízható tartalmat hogyan állítják elő, milyen hírforrásban bízhat meg a tudósító, és milyen forrásban a hírfogyasztó. „Fikciót látunk, a mesterséges intelligencia által kreált valóságot vagy tényleg az igazit, a valódit?” – vetette fel az elgondolkodtató kérdést Altorjai Anita, aki a jövő újságíróját úgy festette le, hogy ha meg akar felelni a közszolgálatiság kritériumának, akkor mindenekelőtt meg kell őriznie kíváncsiságát, „nemcsak a téma iránt, hanem főként a hírforrás iránt” – mutatott rá. A forrást ezerféleképpen kell majd ellenőrizni, hiszen csak így lehet megőrizni a hitelességünket – mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva: ehhez nemcsak az internet keresőmotorjaival, okoseszközökkel, hanem egymással is beszélgetni kell. „Az a feladatunk, hogy megőrizzük a közszolgálati újságírás minden értékét egy olyan világban, amikor már nem mindig mi irányítunk” – fogalmazott, hozzátéve: óriási kihívást jelent a mesterséges intelligencia a média számára, és ebben az új helyzetben jócskán felértékelődik a közmédia „ázsiója”.

Az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége – mutatott rá előadásában Potápi Árpád János. „Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik” – tette hozzá, s felidézte Antall József egykori magyar miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. „Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett” – emelte ki az államtitkár, aki a nemzetpolitika területén 2010-től kezdődően több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta. Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.

Potápi Árpád János az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5 500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta. Emlékeztetett arra is, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték. Elsődlegesnek nevezte továbbá a magyar óvodát: ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána nagy valószínűséggel magyar iskolába íratják őket a szülők.

Az államtitkár a jövőre nézve oktatási központok, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Mint mondta, ez nemcsak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, hanem ezzel egyidejűleg a gyerekek magyar identitását is erősíteni lehetne.

Az államtitkár említést tett a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak, és több mint 520 ezer magyarországi diák jutott el külhonba. Támogatják továbbá a sportakadémiák működését, és elindult a Kárpát-medencei lovas program is – sorolta, kiemelve: november 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is elérhetők az ehhez kapcsolódó anyagok magyar és angol nyelven egyaránt.

2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik: minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni – tette hozzá.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk, és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövid, elsősorban mobiltelefonra optimalizált álló formátumú videókat néznek. Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el – mutatott rá. Értékelése szerint a nyomtatott média „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn. Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés – tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook is elavultnak számít, ugyanakkor a TikTok felületén mintegy 13,2 milliárd videómegtekintés mutatható ki havonta.

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a konzervatív értékek és nemzeti érdekek nyilvánosság előtti képviseletét vette górcső alá.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy az újságírás versenyhelyzetbe került a különböző médiafelületekkel. „Nem szabad azonban versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el” – jelentette ki, majd kitért arra is, hogy mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, s úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig „nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk” – szögezte le Szili Katalin.

A médiatalálkozó keretében másodszor adták át a Kosztolányi-díjat, melyet ezúttal Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád főszerkesztője vehetett át a magyar ügy példamutató képviseletéért.

Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke a kitüntetett laudációjában kifejtette: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki. Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik – hangzott el.

A díj átadását követően a kitüntetett megköszönte az elismerést és az anyaország támogatását. Mint mondta, erősek is lehetnének, de – bár aránylag sokan vannak – gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról – hangsúlyozta. Mindez nemcsak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni – fogalmazott Molnár Judit.

A délutáni előadások sorát Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, a Nemzeti Sport főszerkesztője nyitotta meg, aki a MSÚSZ Kárpát-medencei aktivitásának eredményeiről számolt be.

Ezt követték a kerekasztal-beszélgetések, melyek betekintést adtak a Kárpát-medencei magyar média aktuális helyzetén és kilátásain túl a tudósítókat, újságírókat érő veszélyhelyzetekbe, továbbá megvitatták az utánpótlás-nevelést érintő kérdéseket, valamint a többségi és kisebbségi sajtóban fellelhető különbségeket, a csatornák közötti átjárás meglétét vagy éppen hiányát. Régiónk képviseletében Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár vezérigazgatója, Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója, Kovácsné Marton Erzsébet, a KárpátInfo kiemelt szerkesztője, valamint Darcsi Karolina, hetilapunk főszerkesztője mutatott rá a kárpátaljai magyar médiával kapcsolatos kérdésekre.

Kulin Zoltán bizakodóan osztotta meg azt a friss hírt, mely szerint a Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosítását, mely figyelembe veszi a Velencei Bizottság októberben tett ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását illetően. A jogszabály szerint az Európai Unió és a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek használata megengedett a politikai reklámokban, a magániskolákban és az egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, valamint a médiában, kivéve az agresszor ország nyelvét. Mindenképpen előremutató, hogy az ukrán parlament foglalkozik a témával – mondta Kulin Zoltán.

Dunda György az újságírói szakma kihívásainak témáját érintette az országban dúló háború árnyékában. „Lassan két éve tart ez a szörnyű háború, de bármilyen furcsán hangzik, mi megtanultunk együtt élni a folyamatos kihívásokkal. Míg tavaly ilyenkor az áramszünetek jelentették a legnagyobb kihívást, addig ma annak is örülünk, hogy nincsenek ilyen gondjaink” – fogalmazott a lapigazgató.

Az utánpótlás-nevelés kérdésköre kapcsán Kovácsné Marton Erzsébet osztotta meg gondolatait. Elmondta, hogy Kárpátalján jelenleg nincs magyar nyelvű újságíróképzés, ugyanakkor a térségben működő minden magyar nyelvű sajtóorgánumnál vannak „ifjú titánok, akikre büszkék lehetünk, akik kiemelkedően végzik a dolgukat, akiktől mi is tanulhatunk. Nagyon szeretem a fiatalok lendületét, az akaraterejüket” – hangsúlyozta, hozzátéve: „Amire viszont mindannyiunknak szükségünk lenne, azok az otthoni továbbképzések, tanfolyamok.”

Darcsi Karolina a többségi és kisebbségi magyar sajtó közötti átjárásról szólva kiemelte: Ahhoz, hogy legyen átjárhatóság, egyrészt átjárót kell építeni – ez mindig a többségi állam dolga” – jelentette ki. „Sajnálatos módon az ukrán állam nem teremtette meg sem a megfelelő jogszabályi hátteret, sem az anyagi finanszírozását a nemzetiségi sajtónak, így sok esetben nehézségekbe ütközünk a mindennapi működés során. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, hogy a többségi nemzet felé is hírt adjunk magunkról, ezért elindítottunk egy olyan kétnyelvű hírportált, amely napi szinten több mint 50 anyagot tölt fel magyar és ukrán nyelven egyaránt. A nézettségi mutatók alapján elmondhatjuk, hogy van igény rá, ha országosan nem is, de megyei szinten a többségi társadalom is olvassa a magyarokkal kapcsolatos híreket” – szögezte le lapunk főszerkesztője.

MTI/CsA