A traumatikus fegyver használatáról

„Mikor és hogyan használhatom törvényesen a gumilövedékes pisztolyt?”

– Ukrajnában a traumatikus fegyver használatát nem szabályozza külön törvény. Ma az egyetlen jogszabályi norma, amely az ilyen fegyverek használatára és használatuk következményeire vonatkoztatható, a Büntető törvénykönyv («Кримінальний кодекс України» – a továbbiakban: Btk.) 36. cikkelye a szükséges védekezésről (vagy jogos önvédelemről).

A 36. cikkely 1. pontja értelmében szükséges védekezésnek minősül az a cselekmény, amelyet a védekező személy vagy más személy törvény által biztosított jogainak és érdekeinek, valamint a közérdeknek és az állam érdekeinek a társadalmilag veszélyes támadással szembeni védelme érdekében, a támadónak kárt okozva követnek el, amely cselekmény az adott helyzetben szükséges és elégséges a beavatkozás azonnali megelőzésére vagy megszüntetésére, de a szükséges védekezés határait nem lépi túl.

A traumatikus fegyverek alkalmazását a Belügyminisztérium A Nemzeti Gárda állománya által hatósági feladatok ellátása során használható speciális eszközök jegyzékének és alkalmazási szabályzatának jóváhagyásáról («Про затвердження переліку та Правил застосування спеціальних засобів військовослужбовцями Національної гвардії під час виконання службових завдань», затвердженo постановою Кабінету Міністрів України від 20 грудня 2017 р. № 1024) című rendelete is szabályozza, ahol a meghatározásuk „gumi- vagy hasonló tulajdonságú, nem halálos lövedékekkel szerelt eszközök”. Használatuk jogalapjaként a rendelet Az Ukrajna Nemzeti Gárdájáról szóló törvény (Закон України «Про Національну гвардію України») 17. cikkelyét jelöli meg.

A traumatikus fegyverek használatára vonatkozó bizonyos követelményeket tartalmaznak a Belügyminisztérium СОУ 78-19-001:2007 szabványa, valamint a traumatikus fegyverek és a hozzájuk való lőszerek használati útmutatói.

A fenti, nem teljes ismertetésből is kitűnik, hogy Ukrajnában nincsenek egyértelműen lefektetett általános szabályai a traumatikus fegyverek használatának. Az alkalmazás tapasztalatai és a joggyakorlat alapján megfogalmazódnak ugyan a médiában az érintett szakértők és hatóságok részéről bizonyos javallatok a traumatikus fegyverek használatáról, ám mindenkit óva intenék attól, hogy kizárólag ezekre hagyatkozzék a fegyverhasználat során, illetve a várható következmények megítélésében.

Mindenképpen javasolható, hogy a traumatikus fegyver tulajdonosa alkalmazás előtt olvassa el a fegyver használati útmutatóját, amelynek tartalmaznia kell, hogy milyen minimális távolságról adható le lövés a támadóra. Felhívnám a figyelmet, hogy amennyiben a traumatikus fegyver használatának ügye a bíróság elé kerül, a ballisztikai szakértői vélemény ki fogja mutatni, hogy milyen távolságból adták le a lövést, esetleg azt is, hová célzott a fegyvert használó személy. A bíró a vizsgálati anyagok figyelembe vételével mérlegelni fogja, hogy reális volt-e a védekező életét és egészségét fenyegető veszély, nem lépte-e túl a szükséges védekezés határait, illetve a szabályoknak megfelelően használta-e fegyverét. Ha bizonyítást nyer, hogy a védekezőnek lehetősége lett volna a megengedett legkisebb távolságból lőni, de nem tartotta ezt be, esetleg elkerülhette volna a fegyverhasználatot, netán szándékosan lőtt nagyon közelről (például fejre, ami nem megengedett), akkor a fegyvert használó nagy valószínűséggel sértettből vádlottá lehet a szükséges védekezés határainak túllépése miatt. Emlékeztetnék, hogy szándékos könnyű testi sértés okozásáért akár két évig terjedő szabadságkorlátozás, a szükséges védekezés határainak túllépése esetén szándékos súlyos testi sértés okozásáért, szándékos emberölésért akár két évig terjedő szabadságvesztés is kiróható.

A Btk. 36. cikkelyének 3. pontja értelmében a szükséges védekezés határainak túllépését jelenti az olyan súlyos kár szándékos okozása a támadónak, amely nyilvánvalóan nem felel meg a támadás jelentette veszélynek vagy a védekezés körülményeinek. Ugyanakkor a szükséges védekezés határainak túllépése csak a Btk. 118. (szándékos emberölés a szükséges védekezés határainak túllépése esetén) és 124. (súlyos testi sértés szándékos okozása a szükséges védekezés határainak túllépése esetén) cikkelyeiben meghatározott esetekben jár büntetőjogi felelősségre vonással. Hangsúlyoznám, hogy önmagában a szükséges védekezés a személy elidegeníthetetlen joga, amelyet belátása szerint gyakorol.

Miután a személy önvédelemre használta traumatikus fegyverét, célszerű haladéktalanul bejelentést tenni az esetről a rendőrségen, tájékoztatni a rendvédelmi szerveket a történtekről. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a támadó tesz feljelentést a hatóságoknál, a védekezőt vádolva meg támadással.

Ha a traumatikus fegyver használata következtében a támadó megsérül, s életét, egészségét veszély fenyegeti – például erősen vérzik, esetleg elveszítette az eszméletét –, feltétlenül elsősegélyben kell részesíteni őt, és hívni kell a mentőket. A segítségnyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonással járhat.

hk