Földpiac: Már jogi személyek is vásárolhatnak termőföldet

Ukrajnában megkezdődött a földreform második szakasza – ezentúl nemcsak magán-, hanem jogi személyek – cégek, bankok, kistérségek (hromadák) – is vásárolhatnak termőföldet – emlékeztet összeállításában a BBC News Ukrajina.

A 2021 júliusában elfogadott, a mezőgazdasági hasznosítású földterületek szabad forgalmáról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy az első szakaszban csak magánszemélyek és kizárólag Ukrajna állampolgárai jogosultak termőföldet vásárolni. A törvény azt is megállapította, hogy a jogosultak egyenként legfeljebb 100 hektár földet vehetnek.

A törvény egyben megtiltotta az állami és kommunális tulajdonban lévő földek eladását, és eltiltotta a külföldieket a földvásárlástól. Külföldi állampolgárok csak egy országos ukrajnai népszavazás eredményeként szerezhetnek majdan jogot a földvásárlásra.

Békeidőben a szabad földpiac mindössze hét hónapig működhetett. Közel két éve háborús körülmények között zajlik a termőföld adásvétele.

A földpiac megnyitásának második szakaszaként ez év január 1-jétől az ukrán polgárok által létrehozott és bejegyzett jogi személyek is földvásárlási jogot szereztek. Ezek és a magánszemélyek mostantól 100-szor több földet vásárolhatnak, mint az első szakaszban, azaz egyenként 10 000 hektár mezőgazdasági területre tehetnek szert.

A háború miatt egyes politikusok úgy vélték-vélik, hogy a földreform második szakaszát későbbre kellett volna halasztani. A parlament volt elnöke, Dmitro Razumkov például azt javasolta, hogy halasszák el 2025. január 1-jéig a föld értékesítésének engedélyezését a jogi személyeknek. Az ellenzéki Batykivscsina párt frakciója kérte, hogy hagyják meg a földvásárlás 100 hektáros felső határát – a magán- és jogi személyek esetében egyaránt – a háború végéig és további két évig a győzelem után.

Figyelmeztetések hangzottak el a kormánypárt, a Nép Szolgája frakciójának képviselői részéről is. Julija Jacik, akit az Oroszország által részben megszállt Zaporizzsja megyéből választottak be a parlamentbe, hangsúlyozta, hogy polgárok milliói lesznek megfosztva a lehetőségtől, hogy éljenek a földvásárlás jogával, mivel jelenleg vagy a megszállt területeken, vagy külföldön tartózkodnak, netán a fegyveres erők soraiban harcolnak, ezenkívül „ukránok milliói váltottak fókuszt, és erőfeszítéseiket nem a vállalkozásra (többek között a mezőgazdaságira) és annak bővítésére összpontosították, hanem a hadsereg átfogó támogatására”.

A parlament azonban nem tárgyalt ezekről a javaslatokról, így újévtől megkezdődött a föld értékesítése a jogi személyeknek.

Egy további ok, amiért a földreform második szakaszának elhalasztását javasolták, az a több százezer hektárnyi elaknásított, művelésre alkalmatlan föld, amely jelenleg csekélyebb értéket képvisel a piacon. Az Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint Ukrajnában összességében a földterületek körülbelül 20%-a alkalmatlan a hasznosításra a megszállás, a harcok és az aknák miatt. Erről Tarasz Viszockij, a mezőgazdasági miniszter első helyettese beszélt a közelmúltban az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamában.

„A felszabadítás után sok időbe telik a területek aknamentesítése, megtisztítása. Tekintve, hogy mit hagy hátra a megszálló, legalábbis több hónapra, de akár egy évre is szükség lesz, hogy vissza lehessen térni a műveléshez” – hangsúlyozta.

(pszv/bbc.com)