„Ünnepelni nemzeti kultúránk nagyságát közösségben érdemes”

A magyar kultúra napja Ungváron

Kölcsey Ferenc a kézirat szerint 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Az eseményre emlékezve 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ebből az alkalomból Kárpátalján is minden évben nagyszabású rendezvényeket tartanak. Idén többévnyi kihagyás után vasárnap ismét Ungváron került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a magyar kultúra napja alkalmából tartott központi rendezvényére, melynek a Bavka Kárpátaljai Megyei Akadémiai Bábszínház adott otthont.

A meghívott vendégek – dr. Papp Ferenc ungvári magyar konzul, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója, Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke, Héder János, az ungvári egyházközség lelkésze, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, a KMKSZ jelen lévő alapszervezeti elnökei – köszöntése után a jelenlévők közösen elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.

Elsőként dr. Papp Ferenc mondott köszöntőt, aki Bacskai József főkonzul nevében is köszöntötte az egybegyűlteket. Megjegyezte, hogy január 22. nem szerepel piros betűkkel a naptárban, azonban ennek ellenére közel olyan fontos számunkra, mint a magyar történelem neves évfordulói.

– Történelmünk során voltak időszakok, amikor a magyar nép komoly veszélyben volt, de erős belső tartásunk miatt, melynek része a magyar kultúra megőrzése iránti igény, szinte töretlenül átvészeltük ezeket a nehéz időket. Napjainkban békés versengés folyik a világ nemzetei között a kultúra területén, ezért meg kell őrizni ezeréves hagyományainkat, Európában egyedülálló nyelvi örökségünket. Ennek a feladatnak a megoldásában hatalmas felelősség hárul nemcsak az anyaország, de a történelem viharai miatt a nemzettesten kívül élő magyar testvéreinkre is. Az elismerés és a hála szavai illetnek minden, magyar haza határain kívül élő testvérünket Ungvártól Torontóig, akik néha a legnehezebb politikai és egzisztenciális viszonyok között is megőrzik és továbbadják a magyar nyelvet s kultúrát – hangsúlyozta a diplomata, és arról biztosította a kárpátaljaiakat, hogy erőfeszítéseiket Magyarország Kormánya megkülönböztetett figyelemmel kíséri, s a magyar nyelv és kultúra méltó támogatása a jövőben is kiemelt nemzetpolitikai céljai közé fog tartozni.

Végezetül azt kívánta, hogy ennek szellemében tevékenykedjünk a 2024-es évben, mindenki ebből merítsen reményt, hitet a jövőbe, a nemzet megmaradásába, hogy sikerülni fog a XXI. században is megőrizni a magyar jövőt a Kárpát-medencében és itt, Kárpátalján is.

A KMKSZ nevében Balogh Lívia köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy ezt az emléknapot az elmúlt évtizedekben hagyományosan Ungváron méltatták, míg ezt meg nem törte a Covid-járvány, majd a háború. Elmondta: a hagyományokhoz tartozott az is, hogy a rendezvényt Brenzovics László elnök nyitotta meg, aki sajnos még mindig nem lehet itthon. Helyette ma Barta József alelnöknek kellett volna itt állnia, de őt nemrégiben tragikus hirtelenséggel vesztette el magyar közösségünk, rá egyperces néma csenddel emlékeztek.

– Annyi minden történt velünk az elmúlt néhány évben. Megváltozott életünk, közösségeink élete, nagymértékben korlátozódtak lehetőségeink. Hányszor elhangzott személyes beszélgetésekben, hogy nemzedékünk legnehezebb időszakát éljük, sokak ajkán szólalt és szólal meg a fohász: „Isten, áldd meg a magyart...” Ma ezen sorok megszületését ünnepli a világ magyarsága – mondta Balogh Lívia.

– Kulturális kincseink, nemzeti hőseink, kiemelkedő nemzeti alkotásaink nem idilli történelmi korszakban vagy épp felhőtlen, gondtalan életszakaszban születtek. Gondoljanak csak Dobóra, József Attilára, Adyra vagy épp Radnóti Miklósra. De születtek zsenialitásból, tenni akarásból, az őseink kulturális hagyományairól történő gondoskodásból. Ez a cselekvő erő az, ami ma is kulturális értékek sokaságát hozza létre – fogalmazott az elnök asszony és felsorolt az elmúlt év magyar kulturális sikereiből néhányat.

– Szívünket legalább ennyire melengetik szűkebb pátriánk, Kárpátalja sikerei akkor, amikor nemzetközi fesztiválokon, versenyeken kimagasló eredményekkel végeznek sajtósaink vagy épp a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata, amikor hungarikummá lesz a felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés, amikor vastapssal ünnepli a budapesti közönség a kárpátaljai népi együttesek előadását, amikor egymás után védik meg doktori értekezéseiket magyar pedagógusaink.

Mindez közös eredmény és közös siker, minden magyaré, hisz ma már elképzelhetetlen magyar kultúráról beszélni a határon túli nemzetrészek, Vidnyánszky Attila vagy Pál István Szalonna nélkül.

Ezen a napon ünnepelni nemzeti kultúránk nagyságát, szépségét, évezredes hagyományainkat közösségben érdemes, mert megerősíti nemzettudatban a közösség tagjait. Boldog az az ember, aki értékelni tudja más népek kultúráját, magáét pedig hittel szeretni. Mi ezt tanultuk meg itt, a Kárpátok alján, és ez tartotta meg közösségeinket eddig is – emelte ki Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke és azt kívánta, hogy ezek a közös kulturális sikerek adjanak elegendő reményt és hitet a hétköznapok megélésében.

Az est további részében a Déryné Társulat Szívedbe fényt című darabját élvezhette a közönség. Turi Bálint és Dányi Krisztián előadásában Dsida Jenő válogatott versei, útinaplója és levelei hangzottak el. A két színész úgy állította össze ezt a közel egyórás műsort, hogy az egybegyűltek ne csak a fiatalon elhunyt költő főbb műveivel ismerkedhessenek meg, hanem betekintést kapjanak a neves beregszászi kötődésű költő rövid, de tartalmas életébe is. Az ún. Dsida-párbaj keretében az előadók felváltva közöltek érdekes adatokat Dsida Jenőről (született Binder Jenő Emil).

A vidám, rím- és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott verseket hallgatva Turi Bálint és Dányi Krisztián előadásában egy sajátos időutazás részesei lehettünk, amiből az előadás végén a színpadról gomolygó keserű füsteffektus térítette vissza a nézőket a jelenbe.

Rehó Viktória