„Isten egy szívnek egy kebelt teremte, így egy embernek egy hazát!”
A magyar kultúra napját méltatták Badalóban
Kárpátalja települései közül földrajzilag Badaló helyezkedik el a legközelebb Szatmárcsekéhez, ahol 201 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc letisztázta a későbbiek során nemzetünk imájává és himnuszává váló, A magyar nép zivataros századaiból alcímet viselő költeményét. A Tisza jobb partján elhelyezkedő Badaló alig két hónapja – a Himnusz születésének 200. esztendejében – egy Kölcsey Ferenc portréját ábrázoló domborműves emléktáblával is gazdagodott. A Kárpát-medence-szerte ismert szobrászművész, Matl Péter alkotása csakúgy az ősi badalói református templom külső falát ékesíti, mint a mellette lévő Petőfi Sándor-emléktábla. Az itt élők vasárnap gyülekezeti közösségben méltatták a magyar kultúra napját.
Sápi Zsolt lelkipásztor János evangéliuma 6. részének 48–51. verséből vett idézettel – „Én vagyok az élet kenyere…” – hirdette Isten igéjét a templomot megtöltő gyülekezeti tagok számára.
Az igehirdetést követően Jakab Lajos, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A Himnusz eléneklését követően arról beszélt, hogy olyan időket élünk, hogy nemzeti imádságunkat Kárpátalján szinte már csak az Isten házában tudjuk elénekelni következmények nélkül, mert máshol ez már szinte „hazaárulásnak” számít.
„Hála Istennek, mi nagyon jól tudjuk, hogy hol van számunkra a haza, nem véletlen, hogy a novemberben felállított Kölcsey-emléktáblánkon is ez a felirat szerepel: »Isten egy szívnek egy kebelt teremte, így egy embernek egy hazát«” – idézte a Himnusz szerzőjének sorait. Mint mondta, ezekben a félelmekkel, aggodalmakkal, kételyekkel telített időkben a kárpátaljai magyarság azzal tudja a legtöbbet tenni az egyetemes magyar kultúráért, ha a lassan két éve tartó háború okozta veszélyek ellenére is kitart szülőföldje mellett, megvédi iskoláit, templomait, kitart hite és nemzeti elkötelezettsége mellett. „Én hiszem, és vallom, hogy ebben a nemes és sokszor kilátástalannak tűnő harcban a Teremtő megsegít és megőriz minket, és a több mint ezeréves történelmünk itt, Kárpátalján is tovább íródik majd!” – zárta mondandóját Jakab Lajos.
Méhes Laura, a Badalói Gvadányi József Gimnázium tanulója Aranyosi Ervin Magyar Kultúra Napjára című versét adta elő.
Köszöntötte az egybegyűlteket Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivő konzulja is, aki arról beszélt, hogy mi, magyarok fontos küldetést kaptunk az Istentől, hiszen a történelem Európa védőbástyájává avatott minket. „Szívből kívánom mindenkinek, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak, hogy e mai nap igazi ünnep legyen, azzal a szent meggyőződéssel, hogy amit teszünk, azzal népünket, nemzetünket, jövőnket szolgáljuk” – mondta zárásképpen.
Befejezésül a Kovács Erika és Kovács Sándor által vezetett BorzsaVári zenekar adott elő az alkalomhoz illő énekeket. Énekben imádkozva és imádságban énekelve tettek bizonyságot a szülőföldön maradás fontosságáról.
Az istentiszteletet követően a jelenlévők megkoszorúzták a templom külső falán lévő Kölcsey Ferenc-emléktáblát.
A badalóiakkal egy időben a Tisza bal partján elterülő testvértelepülésükön, Szatmárcsekén is méltatták a mindmáig leghíresebb csekei polgár, Kölcsey Ferenc emlékét. A szatmárcsekei református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a magyar kultúra napjára rendezett megemlékezés. Igét hirdetett Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye püspöke.
Az ilyenkor átadásra kerülő Kölcsey-emlékplakettet az idén Csorba Sándor irodalomtörténész, professor emeritus vehette át S. Varga Páltól, a Kölcsey Társaság elnökétől. Az alkalmon a Himnusz szövegét az idén is Csíkos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész szavalta el a szatmárcsekei szószékről.
Az ünnepséget a Sárospataki Református Kollégium kóruselőadása és Varnus Xavér orgonaművész előadása tette még meghittebbé.
Az istentiszteletet követően a megemlékezők a jellegzetes csónakos fejfáiról ismert szatmárcsekei temetőben megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.
(tamási)



