A magyar kultúra ünnepe a Rákóczi-főiskolán

Versek és mese

Megzenésített versekkel és meseelőadással ünnepelte a magyar kultúra napját a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A felsőoktatási intézmény átriumában megtartott rendezvényen a kárpátaljai magyar iskolák diákjainak és kísérőtanáraiknak megzenésített verseket énekelt Györkéné Csákány Marianna és Ivaskovics József, majd a Mesélő Bőrönd Társulat vonta be őket egy interaktív meseelőadásba.

Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: „Szép évkezdés minden évben, hogy a magyar kultúra napjával indul rendezvénysorozatunk. Azt gondolom, ez egy olyan nap, amikor arra emlékezünk, hogy milyen értékes a mi kultúránk. Büszkék lehetünk arra is, hogy ezen a napon készült el a Himnusz, nemzeti imádságunk, mely egyedülálló módon bekerült minden magyar történelmi egyház zenei tárába. A Himnuszunk nem mások ellen, nem más lerohanására hív fel, mint a legtöbb himnusz, hanem Istenhez fohászkodik, hogy óvja meg ezt a közösséget…” – fogalmazott az elnök asszony. Elmondta, hogy abban bízik, ez a fiatal ünnep, amelyet csak 1989 óta méltatunk, évszázadokon át, akár ezer évig olyan ünnep marad nemzetünk életében, mint Szent István napja. Amihez az kell, hogy „a Himnusz születésnapján, a magyar kultúra napján vigadva, emelt fővel ünnepeljük a magyar kultúrát, legyünk rá büszkék. Mindennap tegyünk azért, hogy ez a kultúra fennmaradjon”.

Az ünnepi programban elsőként Györkéné Csákány Marianna, a Gyöngykaláris Kórusiskola vezetője és Ivaskovics József Magyar Örökség díjas zenetanár, karvezető, zeneszerző, verséneklő, a kárpátaljai Credo együttes alapítója adott elő gitárkísérettel Ivaskovics József által megzenésített, csoda szép magyar verseket – Reményik Sándor, Bodnár Éva, Losonczi Léna, Pósa Lajos, Túrmezei Erzsébet, Füzesi Magda és Tárczy Andor verseit. Az előadás végén igyekeztek bevonni a gyerekeket is, akik végül Petőfi Sándor Nem megyek én innen sehova… című versét már együtt énekelték az előadókkal.

A magyarországi Mesélő Bőrönd Társulat meseelőadása ugyancsak nagy sikert aratott, hisz interaktív módon, a gyerekek és a felnőttek bevonásával keltették életre a szereplőket, a közönséggel együtt alakítva a mese fonalát. A mesében keveredett a bábelőadás az élő szereplős és a hangszeres produkcióval.        

dózsa