Hiteltelen összeesküvés-elmélet, vagy van benne valami?

Chemtrailek az égen?

Az utóbbi időkben többször megfigyeltek egymással párhuzamosan húzódó vagy egymást keresztező, hosszú időn át fennmaradó, széles kondenzcsíkokat, melyeket chemtraileknek neveztek el az egyik legelterjedtebb összeesküvés-elmélet hívei, akik szerint kormányok vagy egy, a világot – szerintük – irányító szűk csoport nehézfémekkel, sőt akár nanorobotokkal is permetezi a lakosságot, illetve manipulálja az időjárást. De van-e bármilyen alapjuk e teóriáknak?     

Maga a chemtrail kifejezés két angol szó, a chemical (vegyi) és a trail (nyom) összevonásából származik, s vegyi nyomvonalnak vagy vegyi csíknak magyaríthatnánk. A chemtrail összeesküvés-elmélet gyökerei pedig 1996-ra nyúlnak vissza, amikor az amerikai légierő tudósai kiadtak egy tanulmányt, melyben arról írtak, miként lehetne az időjárás manipulálását fegyverként használni. Az írás egy fiktív jövőbeli forgatókönyvet vázolt fel, melyben a hadsereg nem hagyományos eszközök bevetésére kényszerül. Egy William Thomas nevű amerikai újságíró „ráharapott” az írásra, és arról írt cikket, miszerint az amerikai kormány vegyi anyagokkal permetezi a saját lakosságát. Ez aztán elindította a lavinát, és megszületett a chemtrail összeesküvés-elmélet. Eszerint a vegyi csíkok abban különböznek a normális kondenzcsíkoktól, hogy szélesek, hosszú ideig megmaradnak, egymást keresztezik, majd fátyolfelhőzetet hoznak létre, s előbb csak Amerikában vádolták meg azzal a kormányzatot, hogy utasszállító repülőgépek hajtóműveiből mérgező vegyi anyagokat bocsáttat ki, mérgezve a saját lakosságát, majd világszerte elterjedt a teória, mely szerint kormányok vagy a háttérhatalom – ennek létezése szintén egy összeesküvés-elmélet – hajtja végre ugyanezt.

A chemtrailhívők szerint utasok nélkül repülő személyszállító repülőgépek egészségkárosító nehézfémeket – konkrétan báriumot, alumíniumot, cinket, stronciumot –, illetve nanorobotokat (mikroszkopikus méretű robotokat) bocsátanak a légkörbe. Mi lenne mindezzel a cél? Népességszabályozás a lakosság csökkentésével, illetve a szaporodási képességek meggyengítésével, az emberek megbetegítése, hogy az összeesküvésben részt vevő nagy gyógyszeripari cégek minél nagyobb bevételekhez jussanak, időjárás-, illetve klímamanipulálás. Ami a megbetegedéseket illeti, tény, hogy a nehézfémek komolyan károsítják az egészséget. A bárium magas vérnyomást, illetve légzőszervi megbetegedéseket okoz, és ezek a betegségek egyre gyakoribbak, de azt még a chemtrailhívők is elismerik, hogy növényvédő szerekkel is a talajba kerülhet, emellett a gyógyszeripar is felhasználja. Ám a magas vérnyomásnak és a légzőszervi betegségeknek megannyi más okuk is van. Dr. Russel L. Blaylock idegsebész szerint az alumínium nanorészecskéknek idegkárosító hatásuk van, és hozzájárulnak a Parkinson-, valamint az Alzheimer-kór kialakulásához, mely betegségek az utóbbi időben egyre gyakoribbak. A belélegzett alumínium nanorészecskék pedig tüdőgyulladást, asztmát és más légzőszervi megbetegedéseket váltanak ki. De van-e ezekhez közük a chemtraileknek? Dr. Chris Exley, a Keel Egyetem professzora, aki disszertációt írt arról, miként kerül alumínium az élő szervezetekbe, s hogyan távolítható el, azt mutatta ki, hogy a gyógyszerek, az oltások, a dezodorok, a napvédők, különösen pedig a savlekötők által jut be a szervezetbe ez a nehézfém. És hogyan távolítható el? Azt tanácsolja, hogy igyunk szilíciumban gazdag ásványvizet, mert a szilícium képes kiüríteni a szervezetből az alumíniumot. Megjegyzendő: egészségünkre a vegyipari forradalom is rossz hatással lett, mivel megannyi hasznával együtt megannyi kárt is okozott, sok méreg került a környezetünkbe. A légszennyezettség pedig Európában évente közel 450 ezer idő előtti elhalálozást okoz. A városi szmog kiváltképp ártalmas, asztmához, tüdőrákhoz és más légzőszervi betegségekhez vezet.

De visszatérve a chemtrailekre… Van-e különbség a vékony, hamar eltűnő és a hosszú ideig megmaradó, széles kondenzcsíkok eredete között? Vizsgáljuk meg, miként jön létre a kondenzcsík, ami egy hosszúkás, sávos, fehér felhőképződmény. Mire van szükség egy felhő kialakulásához? Kondenzmagra és kondenzálódó anyagra, ami szinte mindig víz. A repülőgépek hajtóműveiben az üzemanyag vízzé és szén-dioxiddá ég el, de az égéstermék tartalmaz még némi nitrogén- és kén-oxidokat, illetve valamennyi kormot, ami remek kondenzmag. A vízpára és az égéstermékek kiáramlanak a levegőbe, mely a repülőgépek utazómagasságában igen hideg, akár -50 Celsius-fokos is lehet. A vízpára kicsapódik a koromszemcséken, és a dermesztő hidegben azonnal megfagy. Aztán szublimálódik, jégből gázneművé válik, vagyis felhőképződmény alakul ki. Hogy ez mennyi ideig marad meg, az a különböző levegőrétegek eltérő hőmérsékletétől és vízpáratartalmától függ. Általában a magasabb levegőrétegek tartalmaznak kevesebb vízpárát, de nem mindig. Ha a levegő száraz, akkor a kondenzcsík vékony lesz, és elég hamar eltűnik. Amennyiben viszont a páratartalom magas, és a levegő is elég hideg, akkor a kondenzmagokra ráfagyott jégszemcsékre újabb jégszemcsék rétegei fagyhatnak rá, és széles, hosszú ideig, akár órákig is megmaradó kondenzcsíkok alakulnak ki, a szelek miatt pedig megcsavarodhatnak, elgörbülhetnek. És nemcsak gázturbinás, hanem légcsavaros repülőgépek esetében is megjelenhetnek a kondenzcsíkok, mivel a forró motorból kiáramló forró gőz és kipufogógáz találkozik a hideg levegővel, és ebben az esetben is beindul a felhőképződés, vagyis kialakul a kondenzcsík. A sokáig fennmaradó, széles és a viszonylag hamar eltűnő vékony kondenzcsíkok eredete tehát egyaránt a hajtóművekből kiáramló égéstermékekre és vízpárára vezethető vissza. És a lassan szétterülő fátyolfelhők, melyeket a chemtrailhívők a vegyi csíkok bizonyítékainak tartanak? Egy 1942-ből származó, a Budapest fölötti eget ábrázoló fényképen ugyanilyen felhő látható.

Amellett a repülőgépek egyszerűen nem bírnának hordozni elegendő vegyi anyagot. Egy széles vegyi csík kialakításához hajtóművenként és méterenként egy deciliter kemikáliát kellene kipermetezni. Egy átlag 2 000 km-es repülőúthoz egy két hajtóműves repülőgépnek 400 ezer liter vegyi anyaggal kellene felszállnia, vagyis 400 tonnával, miközben egy két hajtóműves utasszállító repülőgép maximális terhelhetősége 25 tonna. És azok a fényképek, melyeken tartályokkal teli utasszállító belső terek láthatók? Nos, új repülőgéptípusok tesztrepülésekor víztartályokat helyeznek el a repülőgépek belsejében, imitálva a maximális utaslétszám melletti maximális utassúlyt és a csomagok maximális súlyát. És még egy érv a permetezés ellen: ha valakik le akarnák permetezni az embereket, megmérgezve őket, akkor saját magukat és hozzátartozóikat is ugyanezeknek a veszélyeknek tennék ki. Ezt ugyan ki akarná?

Na és az időjárás-manipulálás? Ezüst-jodidot már évtizedekkel ezelőtt juttattak a felhőkbe, a csapadék tetemes növelése végett. Az USA szabadalmi hivatalában pedig valóban létezik több szabadalom, melyek az időjárás módosítására alkalmas aeroszolos, nanotechnológiás és egyéb módszerekre vonatkoznak, s több ország rendelkezik is ezekkel a technológiákkal. Oroszországban, Svájcban, Kínában évek óta alkalmazzák ezeket felhők létrehozására vagy eloszlatására, és bizony, még viharok előidézésére alkalmas technológiák is léteznek. Ami pedig az éghajlat-módosítást, a földmérnökséget illeti… Egy elképzelés szerint fényvisszaverő részecskéket juttatnának a légkörbe, melyek részben elnyelnék, részben visszasugároznák az űrbe a napsugárzás egy részét, hogy csökkentsék a globális felmelegedést – már ha létezik. Nagy mennyiségű szulfátrészecskét permeteznének ki a sztratoszférában, ehhez pedig egy olyan repülőgépet fejlesztenének ki, amelyik mintegy 20 km-es magasságban repülne, és 20 tonna rakományt bírna el. Az ENSZ Közgyűlése azonban 2010-ben moratóriumot rendelt el a földmérnökségi projektekre. A kockázatok ugyanis óriásiak. Komplex időjárási folyamatokat és viszonyokat bolygatnának meg vele, aszályokat, árvizeket, kánikulát, viharokat tehetnének vele erősebbekké. A moratórium értelmében egyetlen állam sem vághat bele ezek megtervezésébe, nemhogy a végrehajtásába. Amúgy pedig a Föld csak az 1860-as, 1880-as években lábalt ki a XIV. században kibontakozódó kis jégkorszakból. Nem lenne jó, ha egy esetleges túlhűtéssel visszataszítanák oda.

Lajos Mihály