Felmérés a háborúról: Így látják az európaiak

Az európaiak kevéssé hisznek Ukrajna lehetőségeiben, ami területei visszaszerzését illeti, többen viszont úgy gondolják, hogy Oroszország igazságtalanul támadta meg az országot, és szükség van az ukránok katonai és humanitárius támogatására. Erre a következtetésre jutottak azok a szakértők, akik a júniusi európai parlamenti választások előtt az uniós országok közvéleményét vizsgálták – írja a felmérés eredményeit ismertetve a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata.

A Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért és az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) szakértői március 26-án Washingtonban mutatták be kutatásukat.

A 12 európai országban végzett felmérés szerint 10 európaiból mindössze 1 gondolja úgy, hogy Ukrajna képes lesz megnyerni a háborút, vagyis visszaszerezni az összes területe feletti ellenőrzést. Kétszer ennyi európai hiszi, hogy Oroszország nyerhet. Csaknem 40%-uk úgy gondolja, hogy a háború Ukrajna és Oroszország közötti kompromisszummal fog véget érni.

Az európaiak mintegy 40%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnát ösztönözni kell a béketárgyalásokra Oroszországgal, és csak körülbelül egyharmaduk mondja, hogy segíteni kell Ukrajnát Oroszország által megszállt területeinek felszabadításában.

„A tanulmánynak a »Választások háború idején« címet adtuk, mert Vlagyimir Putyin azt reméli, hogy meg tudja nyerni ezt a háborút az urnáknál, ha nem tudja megnyerni a csatatéren. Moszkva nagyon reméli, a Nyugat belefáradása a háborúba azt fogja jelenteni, hogy szabad folyást engednek a dolgoknak Ukrajnában” – mondja Mark Leonard brit kutató, az ECFR társalapítója és igazgatója.

Szerinte a közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy Putyin számításai bizonyos szempontból megalapozottak, más szempontból viszont nagyon téved. Erre pedig szerinte oda kell figyelniük azoknak a nyugati politikusoknak, akik fenn akarják tartani a konszenzust Ukrajna megsegítésében, ami Európa számára elsődleges fontosságú kérdés.

A szakértők rámutatnak, az európaiak lassan kezdik felismerni, hogy a háború az egész kontinensre kihatással lesz. Még cselekednek is, többek közt növelve a katonai kiadásokat, de a tudatváltás túl lassú.

Ezenfelül ennek a tudatosságnak a foka és a lépések, amelyeket az európaiak készek megtenni, eltérőek az Oroszországgal kapcsolatos történelmi tapasztalatoktól és földrajzi elhelyezkedésüktől függően. Míg a balti országok, Lengyelország és Svédország aktívan növelik a védelemre és a fegyveres erők kiképzésére fordított kiadásaikat, hogy ellenállhassanak az esetleges orosz agressziónak, néhány ország, főleg az Oroszországtól távolabb, nyugatra fekvő államok, még mindig arról álmodoznak, hogy visszatérhet a régi, megszokott világ, ahol a háború Európában lehetetlennek tűnik, és a békét adottságnak tekintik.

A felmérésre kiválasztott 12 ország közül a svédek (50%), a lengyelek (47%), a franciák és a spanyolok (35%) készek leginkább támogatni Ukrajnát. Sokak számára váratlanul Portugália is Ukrajna aktív támogatói közé került (48%).

De Spanyolországtól kezdve, ahol a szavazatok szinte egyenlő arányban oszlottak meg az Ukrajna győzelemig tartó támogatása és az Oroszországgal való tárgyalásra kényszerítése között, a többi országban a tárgyalások hívei vannak túlsúlyban: ők vannak többen Hollandiában (37%), Németországban (41%), Ausztriában (49%), Romániában (50%), Olaszországban (52%), Görögországban (59%) és Magyarországon (64%).

(szcs/radiosvoboda.org)