Mozgósítási törvény: Szigorítják a nyilvántartást
Április 11-én a Legfelső Tanács elfogadta a mozgósításról szóló törvényt. Íme a jogszabály főbb rendelkezései – a teljesség igénye nélkül – az Ukrajinszka Pravda és a BBC News Ukrajina nyomán.
Ukrajnában a 25 és 60 év közötti polgárok mozgósíthatók. Az elnök április elején írta alá a törvényt, amely a hadkötelezettség alsó korhatárát 27-ről 25 évre szállította le.
Mozgósítás idején minden 18 és 60 év közötti személynek magánál kell hordania a katonai regisztrációs okmányát (sorkatonai nyilvántartási okmány, katonai igazolvány vagy ideiglenes katonai igazolvány), és azt felszólításra köteles bemutatni a területi toborzó és szociális támogatási központ (TTSZTK) képviselőjének vagy a rendőrnek (határövezetben, határátkelőhelyen a határőrnek is). A TTSZTK képviselője vagy a rendőr köteles kamerával, avagy telefonnal rögzíteni az igazolás folyamatát.
A törvény hatálybalépése után minden hadkötelesnek 60 napja lesz frissíteni aktuális címét, elérhetőségét és az egyéb katonai nyilvántartási adatokat. Ezt megtehetik a TTSZTK-ban, valamelyik Adminisztratív Szolgáltatási Központban (CNAP) vagy a hadkötelesek elektronikus fiókján keresztül. A „fióknyitás” egyébként nem lesz kötelező, s azon keresztül idézést nem küldhetnek senkinek.
A TTSZTK kezdeményezheti a rendőrségen a katonai szolgálat alól kibújó személy előállítását. Ha ez nem lehetséges, a TTSZTK ajánlott levelet küld a polgárnak, amelyben felszólítja, hogy jelenjen meg a toborzóközpontban. Az ilyen levelet kézbesítettnek tekintik még akkor is, ha a személy nem vette át. Ha ezt követően a címzett 10 naptári napon belül nem jelenik meg önként a TTSZTK-ban, a hadbiztosoknak jogában áll bírósághoz fordulni, kérve a hadköteles személy vezetői engedélyének bevonását.
A hadkötelesekre kiróható bírságok kérdését egy másik, a 10 379. számú törvénytervezet szabályozza, amelyet április 10-én fogadtak el első olvasatban. Jelenleg úgy tudni, a TTSZTK követeléseinek figyelmen kívül hagyásáért kiszabható bírság a mostani tízszeresére emelkedik. Így a katonai nyilvántartás szabályainak polgárok általi megsértéséért a hadiállapot idején 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, a vállalkozások és tisztviselők esetében pedig 34 000 és 59 500 hrivnya közötti bírság szabható majd ki.
Azok a polgárok, akik jelenleg nem tartózkodnak Ukrajnában, e-mailben, telefonon vagy az elektronikus fiókon keresztül küldhetik meg a szükséges információkat a TTSZTK-nak. A 18 és 60 év közötti férfiak csak akkor vehetnek igénybe konzuli szolgáltatásokat Ukrajna külföldi diplomáciai képviseletein, ha frissítették katonai nyilvántartási adataikat.
A katonai szolgálatra korlátozottan alkalmasnak nyilvánítottaknak újra meg kell jelenniük a katonai orvosi bizottság előtt. A 2022. február 24. után II. vagy III. csoportos rokkanttá nyilvánított személyeknek (a katonák kivételével) ismételten át kell esniük az egészségügyi vizsgálaton a katonai szolgálatra való alkalmasságuk megállapítása céljából.
Nem válik kötelezővé a nők mozgósítása. Abban az esetben kell katonai nyilvántartásba állniuk, ha egészségügyi vagy gyógyszerészi végzettséggel rendelkeznek, s egészségi állapotuknál és életkoruknál fogva alkalmasak a szolgálatra. Azok a nők, akik a hadseregben is alkalmazható képesítéssel rendelkeznek, önként nyilvántartásba vétethetik magukat. Hadiállapot idején a katonai nyilvántartásban szereplő nők csak önként jelentkezhetnek katonai szolgálatra.
A sorkatonai szolgálat helyett bevezetik a katonai alapszolgálatot a 18–25 évesek számára, amely békeidőben öt, háború idején három hónapig tart. Ez alól felmentést kapnak az egészségügyi okokból ideiglenesen szolgálatra alkalmatlanok és a tanulmányaikat folytatók (24 éves korukig). A 24 év alattiak megválaszthatják, hogy mikor kívánják teljesíteni az alapszolgálatot. 2025. szeptember 1-jétől bevezetik az általános katonai alapképzést az úgynevezett felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézményekben: a férfiak számára a képzés kötelező, a nők számára választható.
Azok a 60 éven aluli férfiak, akik nem estek át a katonai alapképzésen vagy nem teljesítettek katonai szolgálatot, nem léphetnek közszolgálatba, nem helyezkedhetnek el a helyi önkormányzati szerveknél, az ügyészségen és a rendőrségen. Kivételt képeznek az egészségi állapotuk miatt katonai szolgálatra alkalmatlanok.
Miután a Legfelső Tanács elfogadta a jogszabályt, a dokumentumot alá kell írnia a parlament elnökének, majd az államfő elé terjesztik aláírásra. A jogszabály legtöbb rendelkezése egy hónappal azután lép hatályba, hogy az elnök által aláírt törvényt kihirdették.
(szcs/pravda.com.ua/bbc.com)