Egy templomerőd, mely a helyi magyarság egyik erődje is

Református egyházközség Visken

A szórványmagyarság lakta településeken működő, a helyi magyar közösségek összefogásában nagy szerepet játszó és megmaradásuk terén fontos küldetést teljesítő egyházközségek sorában a huszti után most ismerkedjünk meg a Viski Református Egyházközséggel.

Az eredetileg római katolikus templom a XIV. században épült, s egy három méter magas, egy méter vastag erődfal övezi, melynek egyetlen kapuzata van. Maga a templom gótikus stílusban épült. Ezt jelzik a hajó és az annál keskenyebb, sokszögzáródású egykori szentély támpillérei, a későbbi korok átépítéseit elkerülő csúcsíves ablakai, három gótikus kapuja, melyek közül a nyugati fal bélletes és a déli fal kapuja egyaránt faragványokkal ékes. Ugyancsak gótikus emlék a hajót és a volt szentélyt elválasztó csúcsíves diadalív, valamint a hajdani szentély két díszes oszlopfővel ékes faloszlopa, melyekről az egykori boltozat bordái íveltek a boltíves mennyezet csúcsa felé. Ennek helyére később egyszerű, fehérre festett síkmennyezet került, míg a hajót 1789-re gyönyörű, festett népies rokokó síkmennyezettel fedték be. Az 1867-es meszelés előtt készült jegyzőkönyv szerint freskókra, falfestményrészletekre bukkantak. Az északi falon a paradicsomi almafa képe Ádám és Éva alakjával, egy másik helyen pedig Jézus menny­bemenetelének az ábrázolása vált kivehetővé. A hajón csúcsos sisakú huszártorony magasodik, a templom mellett pedig szoknyás, körülfutó fatornácos fa harangtorony magasodik. Korábbi, messze földön híres fatornyát 1888-ban egy nagy vihar döntötte romba. Padjai barokk stílusúak, a padelőket, a padoldalakat és a mózesszéket viszont nagyrészt biedermeier festés díszíti.

A reformáció Huszthoz hasonlóan Visket is igen hamar elérte. 1524-ben az erdélyi szászok reformátora, Romasiusz Mátyás egyik tanítványát küldte reformátorként erre a vidékre. Megjegyzendő: Visknek ekkor a magyarok mellett jelentős szász lakossága is volt, akik az erdélyi szászokkal álltak kapcsolatban. Huszti Lovász Tamás szintén tanított ezen a tájon, s a német és magyar lakosság nagy része előbb evangélikus, majd 1556-ban református hitre tért. 1657-ben a viski református templomban országgyűlést tartott II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (Máramaros vármegye is az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott), s innen indult balszerencsés lengyelországi hadjáratára. 1717-ben az utolsó magyarországi tatárjárás idején a huszti vár kivonuló őrsége mellett viski polgárok is összecsaptak a vidéket dúló ellenséges sereggel, győztek is, ám a tatárok felégették a viski templomot, s csak 1750-re tudták újból befedni azt. 1880-ban pedig neogótikus orgonát építtetett a gyülekezet Budapesten.

– De milyen javításokra került sor az utóbbi időkben? – kérdem Jenei Károly viski lelkésztől, áttérve a múltról a jelenre.

 – 2019-ben elvégeztük a templom teljes külső felújítását. Teljes belső felújítás az elmúlt években nem volt. Ugyanakkor szintén 2019-ben, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával sor került az orgona teljes körű felújítására. Sajnos nem sokáig örülhettünk a jónak, mert 2020. október 6-án egy erős széllökés a templomunk tetőszerkezetének északi részén a bádoghéjazat 2/3-át feltépte, mint egy szőnyeget, összegöngyölítette, és leborította a templomkertbe (870 kg súlyú lemezt). Ennek szomorú következménye volt a különleges, 1789-re befejezett festett mennyezetünk károsodása, beázása, melynek nyomai, sajnos, mind a mai napig láthatóak. A viharkár következtében kiderültek a tetőszerkezet, valamint a közel százéves héjazat egyéb problémái is, így nehéz szívvel, de a teljes átfedés, illetve a tető hibáinak teljes kijavítása mellett döntöttünk. Sok imádság és vívódás előzte meg a döntést, de az Isten, ahogy Ady írja, „előttem járt, megelőzött…”, és kirendelte a szükséges forrásokat, szakembereket, rendezte a körülményeket.

– Tervezik-e a középkori falfestmények restaurálását?

– Az első szondák 2001-ben kerültek megnyitásra. A freskók feltárására 2019-ben került sor. A Teleki László Alapítvány munkatársai végezték el a feltárást, de csak az első fázisra került sor, vagyis magára a feltárásra. Még két fázis következne a jövőben: a portalanítás, majd a hézagkitöltés és a védőréteggel való ellátás. A freskókat a XIV–XV. századra datálják.

– Jelenleg hány lelket számlál a viski gyülekezet? A hívek, ezen belül a hittanos gyerekek száma nő, csökken, vagy egy szinten mozog? Mennyire gyakori az etnikumközi vegyes házasság? Az ezekben nevelkedő gyerekek milyen arányban válnak a református egyházközség tagjaivá? Velük kapcsolatban merülnek-e fel nyelvi problémák a hittanfoglalkozásokon, és miként oldják meg azokat?

– Az idei évre vonatkozó költségvetésben 1 350 felnőtt egyháztaggal számoltunk, és van 150 hittanosunk. Nyilván ezek a számok esetenként változók, képlékenyek. Csak az első osztály hittanóráit tartják meg az iskolában, a többiekéire a parókián kerül sor. A gyülekezet lélekszáma csökkenő. Ha csak a háború kitörése óta eltelt időszakot vizsgáljuk, akkor a keresztelők, de főleg az esküvők száma drasztikus csökkenést mutat. Nagyobb áttekintésben pedig elmondhatjuk, hogy ritkán van több keresztelőnk, mint temetésünk.

Itt a szórványban elkerülhetetlen a vegyes házasság. Az ezekből születő gyermekek fele, vagy lehet, kicsit több mint a fele lesz a gyülekezet hittanosa. Előfordulnak nyelvi, megértési problémák. A megoldás a szülői, családi segítség,  a türelem, a visszacsatolás.

– Hányan vesznek részt az istentiszteleteken? Milyen arányban képviselteti magát rajtuk a közép- és a fiatal korosztály? Sokan dolgoznak-e külföldön, illetve menekültek el háború miatt?    

– A hétközi istentiszteleteket átlagosan 35–50, a vasárnapi istentiszteleteket 120–160 lélek látogatja. Vannak fiatalok, akik hiányzanak, de összességében reménykedésre okot adó benyomást kelt az alkalmakon megjelenő gyülekezet generációs összetétele. Amúgy a viski ember, sajnos, mindig is többet volt távol a családjától, mivel a férfiak nagy része az építőiparban dolgozott, dolgozik. Erre az elmúlt évek ráerősítettek. Nem mernék találgatásokba bocsátkozni, de természetesen láthatóan kevesebben maradtunk. Háborús menekült nincs. Aki elment, az dolgozni és a családjához, a barátaihoz ment munkát vállalni.

– Az utóbbi években is megrendezik a gyülekezeti hittantáborokat? Ha igen, hányan látogatják azokat? Milyen egyéb közösségi összejöveteleket, illetve kirándulásokat szerveznek?

– Megtartjuk a hittantáborokat, a nagyobbakat bevonva segítőként, a kisebbeket mint résztvevőket. Szívesen jönnek az ovisok is, ha éppen nincs oktatás, de más felekezetű gyerekek is szívesen jönnek. A napi átlagos létszám eddig mindig meghaladta a száz főt. Emellett igyekszünk akár szervezőként, akár befogadóként minden réteg számára szervezni, kínálni valamilyen közösségi alkalmat. Gyülekezeti kirándulást ritkán bonyolítunk le, de a gyerekek számára igyekeztünk kirándulási lehetőséget biztosítani.

– Vannak-e testvérgyülekezeti kapcsolataik, és ha igen, ezek miben nyilvánulnak meg?

– Vannak testvérgyülekezeti kapcsolataink magyarországi és erdélyi gyülekezetekkel is, melyek régebben aktívabb oda-vissza látogatást, énekkarok találkozását, közös táborozást jelentettek, és jelentenek ma is, csak kisebb intenzitással, de sok segítséggel, imádsággal, nyitott szívvel, őszinte testvéri szeretettel. 

Lajos Mihály