Kelemen Hunor a CPAC-en: Az erdélyi magyarság a hagyományos értékekhez hűen tudott fennmaradni
Az erdélyi magyar közösség úgy maradhatott fenn, hogy az elmúlt 104 éven keresztül mindig ragaszkodott a hagyományokhoz, a gyökereihez, anyanyelvéhez, kultúrájához és hitéhez – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia korábbi miniszterelnök-helyettese a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) budapesti rendezvényének második napján, múlt pénteken.
„Az elmúlt 34 évben is azért tudtunk sikeresek lenni, mert azokat az értékeket tartottuk irányadónak, amelyek a hagyományokhoz kapcsolódnak” – mondta a romániai magyar politikus más határon túli magyar vezetőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetése során.
Leszögezte, hogy egy nemzeti kisebbség mindig konzervatív, hiszen mindig azokhoz az értékekhez ragaszkodik, amelyek megtartják őt minden körülmény között. A hagyományt nem béklyónak tekinti, hanem erős talapzatnak, erőforrásnak. A szabadságra pedig úgy tekint, mint olyan adottságra, amellyel a hagyomány keretei között tud élni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború körülményei között a kárpátaljai magyarságnak is a hagyományos, konzervatív értékek adnak erőt, amelyek lehetővé teszik számukra a megmaradást. Helyzetüket mindazonáltal kritikusnak nevezte a háború sújtotta Ukrajnában, amelynek lakossága – mint rámutatott – az elmúlt harminc év alatt a felére csökkent, ipari termelése, gazdasági fejlődése pedig nem éri el az 1991-es szintet.
„Mindezek rendkívüli mértékben kihatnak közösségünkre is, amely számában az elmúlt időszakban úgyszintén megfogyatkozott, azonban mindennek ellenére sikeresen tartjuk magunkat. A háborús viszonyok ellenére továbbra is működnek iskoláink, megjelennek az újságok, és készíti műsorait a televízió” – fejtette ki.
Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a kárpátaljai magyarok felé tanúsított szolidaritásáért.
„Bízunk a békében, és abban, hogy az idei választások nyomán a világban olyan erők jutnak hatalomra, amelyek elősegítik a béke megteremtését” – zárta szavait a kárpátaljai politikus.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a vajdasági magyarság azért érti meg a kárpátaljaiakat, mert hasonlóan éltek át háborús időszakot a kilencvenes években. Kiemelte, hogy a szerbiai demokratikus fordulat után a vajdasági magyarságnak sikerült elképzeléseit törvénybe iktatni. A sikerhez viszont még szükség volt arra is, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra, akik konzervatív értékeket vallanak – tette hozzá.
„Bebizonyosodott, hogy a kisebbségi érdekek iránt sokkal megértőbbek azok, akik szintén nemzetben gondolkodnak, mint azok, akik balliberális elveket vallanak” – jelentette ki.
Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozása, a Magyarország és Szlovákia közti határ megszűnése nagyban segítette a két ország viszonyának javulását. Egyetértett azzal, hogy a hagyományokhoz ragaszkodás az, ami megtartja a határon túli magyar kisebbségeket.
„Csak akkor fogunk tudni magyarként fennmaradni, ha összetartunk, kiállunk a hagyományaink, kultúránk és anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni a helyi politikában” – szögezte le.
(MTI/Kárpátalja)
