A fokhagyma növényvédelme
A fokhagyma vírus-, gomba- és baktériumölő hatással rendelkezik, azonban ez a képessége nem minden kórokozó ellen hatásos. Mint ahogyan minden zöldségnek, így a fokhagymának is vannak kórokozói és kártevői, amelyek megtámadhatják a növényt, ezzel károkat okozva a termelőnek. Az alábbiakban a fokhagymát támadó betegségeket és kártevőket ismerhetjük meg.
Már tavasszal is jelentkezhet a hagymaperonoszpóra, mivel a hajnali harmatcseppek és az alacsonyabb hőmérséklet elősegíti a fertőzést. Ilyenkor a fokhagyma levelein zöldesfehér, sárgászöld foltokat észlelhetünk. Vegyszeres védekezésként hatásos lehet a mankoceb hatóanyagú (pl. Acrobat), illetve az egyéb levélkárosító gombák (pl. sztemfíliumos és alternáriás levélfoltosság, fokhagymarozsda) ellen is használható azoxistrobin hatóanyagú (pl. Amistar) növényvédő szer.
A fokhagyma gombás betegségei közé tartozik a botritisz, amely a talajból fertőz, és így ellene a vetésforgó az ideális védekezés. Jelentkezése egybeesik a peronoszpóráéval, amelynek a csapadékos, hűvös tavasz kedvez, ezért a melegebb idő beálltáig érdemes lehet vegyszeres védekezést alkalmazni.
Egyes esetekben találkozni lehet a fokhagyma fuzáriumos betegségével is, amely szintén a talajból fertőz, ezért a kb. 4-5 éves vetésforgó a legjobb megoldás ellene. Utólagos permetezésre nincs lehetőség, megelőzésképpen viszont alkalmazhatunk parazita gombával (pl. Trifender) történő beöntözést.
Baktérium okozta fertőzés ellen, amennyiben megjelenik az állományban, a réztartalmú szerek valamelyikét alkalmazhatjuk.
A fokhagyma kártevői közül a legtöbb gondot a fonálférgek okozzák, például a szárfonálféreg. A fonálféreggel fertőzött növények először sárgulnak, majd a gyökerek elhalnak, a beteg növényt könnyen ki lehet húzni a talajból. Az ültetőanyag csávázásával és a kb. 4-5 éves vetésforgó betartásával tudunk és lehet eredményesen védekezni ellene.
Jelentős károkat nem okozó kártevője lehet a fokhagymának a fokhagymalégy. A kártevő rozsdabarna színű, 8 mm nagyságú légy. A kifejlett egyedek telelnek, és kora tavasszal vagy a tél végén már előbújnak. Általában az őszi ültetésű fokhagymát károsítja. A kikelt lárva megrágja a leveleket, amelyek görbülnek, fonnyadnak, elhalnak, ekkor aztán a növények másodlagosan megfertőződnek gombabetegségekkel. Védekezni csak a repülő legyek ellen lehet, amikor a nyüvek berágtak a hagymába, a vegyszeres védekezés már nem eredményes. A legyek ellen például a lambda-cihalotrin (Karate Zeon) hatóanyagú permetszerrel lehet védekezni.
A hagymaféléken, a fokhagymán is egyre nagyobb mértékben károsítanak a tripszek. A dohánytripsz a meleg, száraz időjárást kedveli. A hagymalevélen szívogatnak, ettől az ezüstösen csillogó színt kap. Szívogatásukkal legyengítik a növényeket.
A fokhagymagerezdeket károsítja a közönséges gyökératka. A hagymagerezdekben szívogatnak, ettől azok fonnyadnak, barnulnak. A raktározott fokhagymában szembetűnő kárt okoznak.
A fokhagymát a fonálféreg ellen kell rendszeresen védeni, a többi kártevő megjelenése nem gyakori, ennek ellenére fontos ismerni azokat, főleg, ha nagyobb területen termesztjük a növényt.
A fokhagyma növényvédelmének legfontosabb része a megelőzés, ami nagyrészt agrotechnikai eszközök alkalmazásából áll:
• megfelelő termesztőterület kiválasztása;
• napos, félárnyékos helyet válasszunk számára, árnyékban nem fejlődik jól;
• helyes növényi sorrend betartása, ami a fokhagymának kedvező: pl. a hüvelyesek nem jó előveteményei a fokhagymának, de az uborka és a káposztafélék igen;
• kb. 4-5 éves vetésforgó betartása;
• megfelelő sor- és tőtávolság kialakítása;
• jó tápanyagellátás: a túl kevés tápanyag visszaveti a fejlődést, a túl sok – pl. a túlzott nitrogéntrágyázás – elősegíti a lágyrothadást okozó baktériumok fertőzését;
• folyamatos tisztán tartás: gyomlálás, kapálás, mulcsozás.
Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa
