Az elévülési időről polgári ügyekben
„Mi az az elévülési idő, s van-e ilyen például a ki nem fizetett bírságok esetén?”
– Az elévülés az ukrajnai polgári jogban az a határidő, amelyen belül a személy polgári joga vagy érdeke védelmében a bírósághoz fordulhat. A Polgári törvénykönyv (Цивільний кодекс України – a továbbiakban: Ptk.) 257. cikkelye értelmében a polgári jogi általános elévülési idő három év. A jog bizonyos típusú igényekre külön elévülést állapíthat meg, az általános elévülési időhöz képest rövidebbet vagy hosszabbat.
Például csak egy évig fordulhatunk a bírósághoz (vagyis az elévülési idő egy év) a következő ügyekben:
1. bírságok, büntetések, késedelmi kamatok behajtása;
2. a valóságnak meg nem felelő tények cáfolata a tömegtájékoztatási eszközökben;
3. a vásárlói jogok és kötelezettségek átruházása a társtulajdonosra az alperes tulajdonrészére vonatkozó elővásárlási jog megsértése miatt közös résztulajdon esetén;
4. az értékesített termék hibáival kapcsolatban;
5. ajándékozási szerződés felbontása;
6. posta és teher szállítása;
7. fellebbezés a végrendelet végrehajtójának eljárása ellen. (A felsorolás nem teljes.)
Léteznek ennél is rövidebb elévülési idők. Így a Munkatörvénykönyv (Кодекс законів про працю України) 233. cikkelye értelmében a munkavállalónak három hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy közvetlenül a bíróságtól kérje a munkáltatóval fennálló munkaügyi vitájának eldöntését, méghozzá attól a naptól számítva, amikor tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie jogainak sérelméről. Az elbocsátási ügyekben pedig eleve csak az elbocsátásra vonatkozó rendelet másolatának vagy a munkakönyvnek a kézhezvételétől számított egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érintett munkavállaló jogorvoslatért a bírósághoz forduljon. A munkaadónak viszont egy éve van, hogy a bíróságon a munkavállaló által okozott anyagi kár megtérítését követelje. Az egy évet ebben az esetben attól a pillanattól számítják, hogy fény derült a kárra.
Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amelyeknél nincs elévülés. Ilyenek például:
• a személyes nem tulajdoni jogok megsértéséből adódó esetek (például a gyermekláthatási jog sérülése miatt beadott kereset) – a törvény által meghatározott esetek kivételével;
• a betétesek ügyei a bankokkal (pénzintézetekkel) betéteik kiadásával kapcsolatban;
• a rokkantság, egyéb egészségkárosodás vagy halál okozta kárért járó kárpótlás – kivéve azokat az eseteket, melyekben a kárt olyan termék hibája okozta, amely ingóságnak, többek között más ingó- vagy ingatlantulajdon összetevőjének minősül, beleértve a villamos energiát;
• a biztosítással rendelkezők ügyei a biztosítókkal (biztosítótársaságokkal) a biztosítás kifizetését illetően.
A fentebbi ismertetés távolról sem teljes. Csupán azon esetek közül soroltam fel néhányat, amelyekkel az emberek a leggyakrabban találkoznak a mindennapokban. Ezért az elévüléssel kapcsolatos kellemetlenségek elkerülése végett célszerű minél előbb jogászhoz fordulni.
Tudni kell ugyanakkor, hogy a bíró polgári jogi esetekben a keresetről döntve nem vizsgálhatja, vajon elévült-e az adott igény, vagy sem, mindenképpen be kell fogadnia azt. Minden ilyen esetben az érdekelt félnek kell hivatkoznia az elévülésre, s ennek bizonyítása is az ő feladata. Még egy ok, amely miatt adott esetben érdemes mielőbb ügyvédhez fordulni.
Bizonyos esetekben (például építkezések alvállalkozó által elvégzett munkáival kapcsolatos minőségi kifogások esetén) az elévülési idő meghosszabbítható a felek közös megegyezésével. Az elévülési idő meghosszabbítására vonatkozó megállapodást mindig írásba kell foglalni. Ugyanakkor a törvény által megszabott elévülési idő nem rövidíthető le a felek megegyezésével.
Az elévülési időt „felfüggesztik”:
• ha a követelés előterjesztését rendkívüli vagy az adott körülmények között elkerülhetetlen esemény (vis maior) akadályozta meg;
• a kötelezettség teljesítésének jogszabályban meghatározott alapon történő halasztása esetén;
• a vonatkozó jogviszonyt szabályozó törvény vagy egyéb rendelkezés hatályának felfüggesztése esetén;
• ha a felperes vagy az alperes az Ukrán Fegyveres Erőknek vagy más olyan, a törvényekkel összhangban létrehozott katonai alakulatnak a tagja, amelyre vonatkozik a hadiállapot.
Az elévülés a fenti körülmények fennállásának teljes ideje alatt szünetel.
Az elévülési idő felfüggesztésének alapjául szolgáló körülmények megszűnésének napjától az elévülési idő a felfüggesztése előtt eltelt idő figyelembevételével folytatódik (lásd a Ptk. 263. cikkelyét!).
Az elévülési időt megszakítják, ha a személy olyan cselekményt követ el, amely a tartozásának vagy egyéb kötelezettségének elismerését jelzi. Az elévülési idő akkor is megszakad, ha valaki több adós közül egy ellen nyújt be követelést, valamint ha a követelés tárgya csak egy része annak, amire az illető jogosult. A megszakítást követően az elévülési idő számítását újrakezdik, vagyis a megszakításig eltelt időt nem veszik figyelembe (lásd a Ptk. 264. cikkelyét!).
hk
