Öröklés az ingatlantulajdont igazoló okmányok nélkül

„Nagyapánk évekig építette a házát, és meghalt, mielőtt befejezhette volna. Sehol sem találjuk a ház papírjait, testvérem szerint talán nem is voltak. Milyen dokumentumokat keressünk? A közjegyző azt mondta, papírok nélkül nem tudja ránk íratni a házat. Mi lesz így vele?”

– Mint köztudott, az örökhagyó minden joga és kötelezettsége az örökösökre száll. Ha azonban az örökhagyó élete során nem szerezte meg a tulajdonjogot a maga építette házra, akkor az örökös sem szerezheti meg annak tulajdonjogát az örökösödési eljárás során. Amennyiben a saját építésű házat hivatalosan nem adták át (nem helyezték üzembe), vagy az örökhagyó nem jegyeztette be az ingatlan tulajdonjogát, akkor az örökség nem is tartalmazhatja a ház tulajdonjogát, csak az építkezéshez felhasznált és fel nem használt építőanyagokét és berendezésekét, esetleg a telekét.

De haladjunk sorban. A közjegyzőnek az alábbi dokumentumok egyikére van szüksége, hogy kiadja az örökösöknek az öröklési bizonyítványt (ami az ingatlan saját tulajdonként való bejegyzésének első lépése):

• a ház tulajdonjogáról kiadott igazolás;

• adásvételi, ajándékozási, eltartási vagy bármilyen egyéb közjegyző által hitelesített szerződés a házról, az ennek megfelelő bejegyzéssel az ingatlantulajdon állami nyilvántartásában;

• bírósági határozat a tulajdonjog elismeréséről.

Amennyiben a fentebbi okmányok egyikével sem rendelkezik, az örökösnek a bírósághoz kell fordulnia, kérve az ingatlan tulajdonjogának elismerését. A bírósági eljárás ilyen esetekben bevett gyakorlatnak tekinthető, vagyis semmi ok a pánikra.

Megjegyzendő, hogy a földrészlegre, telekre vonatkozó tulajdonjogot igazoló okmányok esetleges hiánya nem akadálya az ingatlan öröklésének. A ház ugyanis különálló ingatlanfajta, függetlenül attól, hogy kapcsolódik az adott telekhez.

Az sem jelent leküzdhetetlen akadályt, ha a tulajdonjogot igazoló dokumentumnak csak a másolata van meg, vagy ha az eredetire vonatkozó információkat egy másik dokumentum tartalmazza. Ezek alapján ugyanis kikérhető az eredeti okmány másodpéldánya attól a hivataltól, amely az eredetit elkészítette, s az ugyanolyan jogerővel fog bírni, mint az eredeti. Az okmányt a közjegyző is kikérheti a hagyatéki eljárás keretében.

Ha azonban a nagyapa nem jegyeztette be a tulajdonjogot, arra a bíróság sem jelenthet megoldást. Ilyenkor az örökösökre hárul a feladat, hogy befejezzék az építkezést, végigcsinálják az épületengedélyeztetési eljárást, majd bejegyeztessék az ingatlan tulajdonjogát.

hk