„A borkereslet csökken vagy stagnál”

Borászok Benében

A Beregi-hegyvidék Kárpátalja egyik leghíresebb borvidéke, mely egyaránt nevezetes finom csemegeszőlőiről és zamatos borairól. De milyen helyzetben vannak jelenleg mindezek termesztői, termelői? Erről beszélgettem két benei szőlésszel, borásszal, Parászka Gergellyel és Varga Istvánnal.

– Két hektáron termesztek szőlőt, szinte csak borszőlőt, mert a csemegeszőlő termeléséből nem mindig jövünk ki jól. Hatvan százalékban fehér, negyven százalékban piros szőlőket termesztek, főleg Traminit, Leánykát, Ottonel Muskotályt, Rizlingszilvánit, Olaszrizlinget és Furmintot, mellettük pedig jellegzetes ízvilágú Zenittel, valamint kisebb mennyiségben más fajtákkal is foglalkozom – mutatja be gazdaságát Parászka Gergely.

– Az idén hamarabb indult meg a szüret, mint más években. Ön mikor vágott bele?

– Az előző esztendőkhöz képest korábbi időpontra tolódott ki a szüret kezdete, s ez az időjárás szeszélyességének tudható be. A korai meleg tavasz után jött egy hűvösebb időszak májusban, illetve a június egy részében, majd júliusban, augusztusban forró lett a nyár. Így idén augusztus 20–27-én kezdtem meg a szüretet a Cserszegi, a Leányka és más korai fajták leszedésével. Még hátravan a kései fajták leszedése, de a szüret további menete az időjárástól is függ. Ha esősre fordul az időjárás, akkor a töppedt szemek kezdik visszaszívni a nedvességet, és ebben az esetben lerothadnak. Most a napokban még nem volt annyi csapadék, hogy ez a folyamat bekövetkezzen, de ha több eső fog esni, akkor neki kell látni a kései fajták leszüretelésének.

– Milyen az eddig leszüretelt szőlő minősége?

– A beltartalmi értéke elég jó, kielégítő, panaszra nincs okom. Megjegyezném viszont, hogy nem mindig a szőlő adja meg a bor ízvilágát, nagyon sok esetben a technológia, a feldolgozás segít jó bort készíteni a szőlőből. Például, ha van egy jégeső verte szőlő – az idén két jégeső is volt itt, az első szinte semmi kárt nem okozott nekem, a második viszont tönkretette az ültetvényem mintegy 40 százalékát –, akkor nagyon gyorsan fel kell dolgoznom, miközben eltávolítom a héját, s a gyors feldolgozással el lehet érni, hogy friss, üde, könnyű asztali bort készítsek belőle.

– Mekkora az idei szőlő mennyisége?

– Közepes, de nem is jó, ha túl sok szőlő terem a tőkén, mert az a minőség rovására megy, ugyanis túlterhelődik a tőke, nem tudja elegendő tápanyaggal ellátni a rajta termő szőlőt, a cukorfok sem lesz magas, mindössze 16–18, de akár 14 is lehet, és a beltartalmi érték is gyengébb lesz.

– Az idén több vagy kevesebb alkalommal kellett lepermeteznie a szőlőt, mint egy átlagos évben?

– Fajtánként változó volt a helyzet. A korai fajtáknál kiesett egy permetezés, mert sokkal hamarabb értek be, mint általában, a vegetációs időszak rövidebb lett, így a permetezések száma is csökkent. Vannak fajták, melyeken hamarabb jelentkezett a lisztharmat, mint általában, de nem volt magas a kipermetezett növényvédő szerek mennyisége, csak kicsit kisebbek lettek a permetezések közötti intervallumok. A virágzás előtt megelőző permetezést alkalmaztam, a virágzás után volt egy periódus, amikor észrevehető volt a betegségek, a lisztharmat, illetve a peronoszpóra jelenléte, vannak a betegségekre érzékenyebb fajták, a megtámadott szőlőket kezelni kellett. De a megelőző permetezés nagyon sokat segít, mindenkinek csak ajánlani tudom az alkalmazását.

– Milyen borokat készít, és milyen volt idén a kereslet?

– Döntő mértékben száraz és félszáraz borokat termelek. Van rájuk igény. A kereslet viszont csökken vagy stagnál. Most általánosságban véve is kevesebb turista jön Kárpátaljára, de reménykedem benne, hogy ha visszatér a béke, többen fognak érkezni…

– Jelenleg 2,5 hektáron termesztünk szőlőt, ebből kb. két hektáron borszőlőt, fél hektáron csemegeszőlőt. A borszőlők közt megtalálhatók a hagyományos fajták, mint az Ottonel muskotály, a Tramini, a Királyleányka, de világfajtákat is termesztek, így Chardonnay-t, Pinot noirt, valamint új nemesítésű fajtákat: Nérót, Kraszenyt, Medinát. Többségében száraz borokat készítek, de vidékünk kiváló természeti adottságainak hála, félszáraz és félédes borok is készülnek a gazdaságomban. Ami pedig a csemegeszőlőket illeti, inkább az új nemesítésű ukrán fajtákat részesítem előnyben, mivel ezek bogyó- és fürtmérete sokkal piacképesebb. Megtalálható nálam az Arkadija, a Vosztorg, a Lora, a Preobrazsenyija, a Sztrazsenszkij, a Kobzar és még jó néhány más fajta is – fejti ki Varga István.

– Az idei jégesők miként érintették a szőlőit?

– Két területen van ültetvényem, az egyikben kárt tett a jégeső, de a kár mértéke nem haladta meg a 20‒30 százalékot, a másik nagyobb területet viszont elkerülte a csapás. A jégverés után szinte azonnal sikerült egy vegyszeres védekezést végrehajtanom, s ennek köszönhetően a sérült bogyókon nem alakult ki gombabetegség.

– Ebben az évben több vagy kevesebb növényvédelmi munkát kellett elvégeznie, mint máskor? S mennyire emelkedtek meg idén a permetezőszerek árai?

– A növényvédelmi munkálatok száma átlagosnak volt mondható. A növényvédelmet nem rutinból végzem, hanem figyelem az időjárás-előrejelzést és a növény állapotát. Nem feltétlenül a sok permetezés a hatékonyabb, az épp aktuális vegyszer idejében való kijuttatása a fontos. Ami pedig a növényvédő szerek árait illeti, az áremelkedés évről évre folyamatos. Hogy idén mekkora volt a tavalyihoz képest? Pontos adatot nem tudok, de biztosan volt olyan húsz százalékos áremelkedés.

– Milyen lett az idei csemegeszőlő mennyisége és minősége, beltartalma?

– A mennyiséget negatívan befolyásolta a nyár második felében tapasztalt száraz, forró időjárás. Azokon a területeken, ahol nincs megoldva az öntözés, mint nálam is, kiesés volt tapasztalható a termésmennyiségben. Ezt valamennyire ellensúlyozta a magas beltartalom, ám ez nem kompenzálódott az árban, mivel a csemegeszőlőt nem a beltartalmi értékei, hanem a külső megjelenése alapján vásárolják.

– Miként alakult a kereslet és a jövedelmezőség?

– Mivel az idei év szeszélyes időjárása miatt több helyen is tönkrementek a csemegeszőlők, a kereslet szinte az egész szüreti időszak alatt jónak volt mondható. A termés egy részét nagybani piacon, míg a másik jelentősebb részét itthon adtuk el. A jövedelmezőség pedig átlagos lett, mert bár az árak jók voltak, de a termelési költségek megemelkedtek.

– Mekkora lett a borszőlő mennyisége?

– A csemegeszőlőhöz hasonlóan kisebb lett az átlagosnál.

– Mennyivel hamarabb kezdte meg a szüretet, mint más években?

– A szüret három héttel korábban indult meg és hamarabb is fejeződött be. Komoly problémát jelentett és munkacsúcshoz vezetett, hogy a szőlőfajták többsége szinte egyszerre ért be, így a szüret igen gyorsan, feszített tempóban zajlott le.

– Végezetül érdekelne: milyen volt idén a borkereslet?

– A háború ellenére nem állt le teljesen a Kárpátaljára irányuló turizmus, igaz, csökkent a turisták száma, és többségbe kerültek a nők, illetve az idősebbek. A borkóstolókra is érkeznek vendégek, a borok jelentős része így kerül értékesítésre, van egy kialakult vevőköröm, melynek tagjai évek óta tőlem vásárolnak bort. A Nova Postán való megrendelések viszont valamelyest visszaestek, és általában véve is, a múlt évihez képest visszaesett a borkereslet, s bár az árak kissé növekedtek, de nem követték a borok előállításához szükséges anyagok árnövekedését.

Csak remélhetjük, hogy a béke mielőbbi visszatérése fellendíti a borturizmust is, s feljavítja szőlészeink, borászaink helyzetét.

Lajos Mihály