Kulturális-művészeti esemény az ungvári skanzenben

A szellemi kulturális örökség elemeinek megőrzése és generációról generációra történő továbbadása olyan küldetés, amelyet Kárpátalja minden kistérségében különös tisztelettel kezelnek. Az előző generációk hagyományainak népszerűsítése céljából immár harmadik alkalommal szervezték meg az Élő örökség című kulturális rendezvényt a Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban.

Ökörmező közelében, Ricska faluban például gúnyát készítenek.

Krisztina Hicska kézműves a gúnyáról részletesen elmondta: „A gúnya Ricska védjegye. Csak a mi falunkban létezik még ez a népi mesterség. Ez a szellemi örökség része, ami nagyon boldoggá tesz. Ricskában különböző típusú gúnyákat szőnek, melyekhez számos rituálé kapcsolódik. Nálunk a fiatalok a gúnyán táncolnak, amikor házasságot kötnek. Az első tánc előtt a násznép körbeáll, és az ifjú párnak rá kell lépnie a gúnyára, amely a gazdagságot szimbolizálja, és el kell járni azon egy, a falunkra jellemző néptáncot. [...] A gúnyák gyógyhatással is bírnak. Azok, akik gúnyát viselnek, soha nem szenvednek reumában vagy isiászban. Nekünk gyapjúból készült takarónk van. Az egyik oldalát levarrjuk, és amikor valaki megfázik, beleteszi a lábát, mint egy borítékba, és meggyógyul. Megfigyeltük, hogy sok hosszú életű ember van a falunkban. Miért? Mert nem viselnek műszálas holmikat, hanem gúnyát hordtak, és gyapjútakarón aludtak. Napjainkban nagy a kereslet a gúnya iránt” – mondja a kézműves.

A különböző kárpátaljai hagyományokat folyamatosan igyekeznek feltölteni a szellemi-kulturális örökség elemeinek regionális és nemzeti listájára.

Hanna Drohalcsuk, a Kárpátaljai Megyei Kulturális Szervezési-módszertani Központ igazgatója a rendezvény kapcsán kiemelte: „Ma több újdonságot mutatnak be: a bocskói káposztatekercset, a kárpátaljai szőlészet hagyományait a szerednyeiek mutatják be, a Beregvidék a szilvalekvárjával büszkélkedhet, a huculok pedig bemutatják a brinzát és a mira ünnepét.”

A szilvalekvár kárpátaljai főzési és fogyasztási kultúrájának hagyománya szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti listáján. Ezúttal Bene község mutatja be az elkészítését.

„Nagyon szerettük volna megmutatni, hogy hogy készül mifelénk a szilvalekvár, de ennek már elmúlt a szezonja, ezért már csak a kész terméket hoztuk üvegben. Nagyon sokféleképpen lehet a szilvalekvárt felhasználni, de leginkább a süteményekhez és a desszertekhez tudjuk használni. Bár vannak olyan húsételek is, amiknek a szaftjába szoktuk tenni a szilvalekvárt. Ezt most nem tudjuk prezentálni, viszont fánkot sütünk itt, helyben, hoztunk szilvalekvárt és nagyon finom tepertős pogácsát, ami egy kicsit újdonság, mert az is be van tekerve, és abban is van szilva­lekvár. Tehát ott a sós az édessel keveredik, és ez is nagyon finom tud lenni” – tudhattuk meg Holozsai Erzsébettől.

„A korábbi évekhez hasonlóan most is igyekszünk Kárpátalja különböző járásainak közösségeit bevonni ebbe az ünnepbe. Idén 12 kistérség vállalta a részvételt, amelyek mindegyike a szellemi-kulturális örökség egy-egy mai is használatos, a közösségükben őrzött elemét mutatja be. A közösségek a kézművesség mellett természetesen a népi ételeket, szokásokat és rituálékat is bemutatják dalok és koreográfiai előadások segítségével. Minden közösséget egy-egy folklórcsoport képvisel, így ma megelevenedik a mi régi kárpátaljai falunk Ungvár központjában” – foglalta össze Vaszil Kocán, a Kárpátaljai Néprajzi Múzeum igazgatója.

Az Élő örökség című rendezvényt a régió hagyományainak, rituáléinak és kézművesmesterségeinek népszerűsítése céljából szervezik meg. A szellemi-kulturális örökség elemeit megőrző és továbbadó közösségek képviselői oklevelet kaptak a részvételért, és a helyi szokások megtapasztalásának köszönhetően jobban megismerhették régiónkat, akárcsak a rendezvény vendégei.

TV21 Ungvár/V. I.