Miért hűvösebb az átlagosnál az idei őszünk?

Meridionális áramlás? La Nina? Légkörhűtés?

Amikor szeptember elején még kellemes, nyárias meleg honolt vidékünkön, nem gondoltuk volna, hogy a hónap végén november eleji hideg szakad a nyakunkba, s október eleje is hűvös lesz. De miért lett az átlagosnál hidegebb az ősz eddig eltelt időszaka itt, a Kárpátok aljában?

Elöljáróban vizsgáljuk meg: normális esetbean milyen a nyár végének és az ősz első két hónapjának az időjárása. Földünk forgástengelyének alakulása miatt az északi féltekét a nyári napforduló idején éri a legnagyobb szögben és a legtartósabb ideig a napsugárzás, ám időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a szárazföldek és a tengerek felmelegedjenek, majd kezdjék intenzívebben leadni a besugárzott hőt. Ezért a július és az augusztus a legmelegebb hónapunk, mert bár a felszínt már nem éri akkora napsugárzás, mint a napforduló idején, ám elegendő hő raktározódott el benne ahhoz, hogy még esetleges hidegfrontok után is visszafűtse a levegőt. Augusztus derekától azonban már csökken a talaj hőkapacitása, s ha a hónap utolsó tíz napján jön egy újabb hidegfront, akkor már nem képes újból felmelegíteni a légkör alsó részét. Az ekkor érkező hidegfrontot így nyárzáró frontnak is nevezzük. Szeptemberben azonban Közép- és Kelet-Európa térségében gyakran alakulnak ki az óramutató járásával megegyező irányban forgó anticiklonok, s ha a Kárpát-medence fölött vagy tőle keletre jönnek létre, akkor kellemesen meleg légtömegeket sodornak fölénk, az átvonuló frontokból pedig kevés eső esik, ezért a szeptember az egyik legszárazabb hónapunk. Amennyiben pedig tőlünk keletre huzamosabb ideig megmarad egy anticiklon, akkor általában szeptember 20-tól október 15–20-ig az addiginál is melegebb légtömegeket hoz a Kárpát-medencébe, így beáll a vénasszonyok nyara, ami akár még október utolsó napjaiig is elhúzódhat. Ám október derekától vagy valamivel később beindulnak a nyugat–keleti irányú ciklonok, melyek hűvössé és csapadékossá teszik időjárásunkat, s jön az esős, ködös, hideg november.

Ám – amint Molnár László magyar meteorológus kifejtette – a most zajló éghajlatváltozás miatt a nyugat–keleti irányú zonális légmozgásokat egyre gyakrabban váltják fel az észak–déli irányban hullámzó meridionális áramlatok, melyek gyorsan változó, kiszámíthatatlan és extrém időjárási helyzeteket teremtenek, pl. strandidőt az Északi-sarkkör környékén és havazást Marokkóban. Ha pedig tőlünk nyugatra alakul ki egy anticiklon, akkor annak leszálló ága északi, sarkvidéki eredetű, hideg légtömegekkel árasztja el a Kárpát-medencét.

Az idei szeptember első tíz napja még meleg és száraz időt hozott a Kárpát-medencébe, sőt annak belsejében a hőmérséklet 6 Celsius-fokkal meg is haladta a sokévi átlagot. A hónap második s harmadik dekádjában viszont az átlagosnál hűvösebbé és sokkal csapadékosabbá vált az időjárás, mivel erős észak–déli áramlat alakult ki, a sarkvidéki eredetű, hideg és a páratelt meleg levegő találkozása pedig Közép-Európa-szerte nagy esőzésekhez és árvizekhez vezetett. Ám ezzel egyidejűleg nyugat–keleti irányú légmozgás is kialakult Európa-szerte, s ez a légmozgás ugyancsak hozzájárult a rendellenes esőzésekhez és a közép-európai áradásokhoz. Majd a hónap végén nagyon hideg légtömegek érkeztek északkeletről a Kárpát-medencébe, november eleji időjárást hozva hozzánk, s a medence nem egy pontján még kisebb fagyokra is sor került. Október elején aztán Európa nyugati részét elérte a Kirk hurrikán, mely mérsékelt égövi ciklonná fejlődött, s további jelentős esőzésekhez vezetett világrészünkön, a hidegfront a Kárpát-medencét is elérte, mely front előoldalán erős déli áramlat alakult ki, így átmenetileg nyáriasan melegre fordult az idő a medence belsejében, az északkeleti területeken azonban az ide beszorult hűvös, nedves levegő miatt ekkor is az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleteket mértek. Majd a meleget a Kárpát-medence belsejében is hűvös, esős idő követte.

A fentebbiekből már látható, hogy a szokatlanul hűvös, esős őszt nem lehet csak a meridionális áramlatok számlájára írni. Az idei őszi időjárás egyik fő alakítója ugyanis a La Niña-jelenség, mely az El Niño-jelenséget követi. A két esemény 3–7 évenként jelentkezik. Az utóbbi során a Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli részén a tengerfelszín erőteljesen felmelegszik, a szokásos keleties passzátszélrendszer felbomlik, esetenként ellenkező irányúvá válik, s ekkor világszerte gyakoribbakká válnak mind az árvizek, mind az aszályok. Európa időjárását is befolyásolja, s az idei nyár szeszélyes időjárását jórészt az okozta, hogy a meleg évszak épp a két, egymást váltó jelenség közé esett. Most pedig a La Niña hatásait érezzük. E jelenség a Csendes-óceán középső és keleti részének trópusi területein következik be. A keleties passzátszelek meleg felszínközeli vizeket fújnak Dél-Amerikától Indonézia felé, helyükbe a mélyből Dél-Amerika közelében hideg víztömegek emelkednek a felszínre, a Csendes-óceán középső részének keleti egyenlítői területén 2–7 Celsius-fokkal alacsonyabbá válik a tengerfelszín hőmérséklete, az óceán keleti részén lehűlő felszínközeli vizek pedig a légkört is hűtik. A Föld területének egynegyedén bekövetkező nagyarányú tengervízi hőmozgás az egész bolygón érezteti a hatásait, így Európában is, ahol felkavarja a légkört és lehűti világrészünket. Az pedig már csak „hab lenne a tortán”, ha valahol a 2015-ös ENSZ-moratóriumot kijátszva, illetve a Max Planck Meteorológiai Intézet figyelmeztetéseivel sem törődve, korábbi cikkeimben részletezett technológiákkal hűteni akarnák a Földet a globális felmelegedés ellenében (bár mi itt inkább lokális időjárási összekavarodást tapasztalunk), így ugyanis komplex időjárási folyamatokat bolygatnának meg, s többek között egyaránt okoznának árvizeket és aszályokat.

De milyen időjárásra számíthatunk október hátralévő részében? Erre a hétre mind egy beregszászi járási, mind egy munkácsi, mind egy magyarországi előrejelzés hűvös időt jósol, egy másik magyarországi előrejelzés ellenben vénasszonyok nyarát prognosztizál, mely október 23-ig tartana. Melyik prognózis válik be? Meglátjuk. De meteorológus legyen a talpán, aki egy ilyen felbolydult légkörzés mellett elég pontosan tudja előre jelezni az időjárás alakulását…

Lajos Mihály