Százszámra szűnnek meg az iskolák az utóbbi években
Az elmúlt négy évben Ukrajna elvesztette falusi iskoláinak ötödét. A városokban is aggasztó a helyzet, bár kevésbé drasztikus a csökkenés – írja a education.ua oktatási portál az Oktatáselemző Intézet (OI) adataira hivatkozva.
Az OI jelentéseiből kitűnik, hogy az országban folyamatosan csökken az állami, önkormányzati és magániskolák száma. Míg a 2020/2021-es tanévben 14 815 iskola működött, addig 2023/2024-ben már csak 12 701 funkcionált, vagyis négy év alatt 14%-kal csökkent az iskolák száma.
A legnagyobb csökkenés a vidéki iskoláknál figyelhető meg. A 2020/2021-es tanévben 9 293 iskola működött a falvakban, 2023/2024-re ezekből már csak 7 439 maradt, ami közel 2 000 iskola megszűnését jelenti. Négy év alatt mintegy 20%-kal csökkent a vidéki iskolák száma. A városokban is megfigyelhető ez a tendencia, bár kevésbé drasztikus a csökkenés: 260 iskola szűnt meg, azaz 5%-kal lett kevesebb az oktatási intézmény.
Igaz, a tényleges számok ennél nagyobbak is lehetnek. Irina Dubas, a 3. Számú Novokahovkai Líceum igazgatója ezt így magyarázza: „Ha az iskola épülete megsemmisült vagy ideiglenes megszállás alatt áll, de az intézmény továbbra is oktatja a tanulókat, akkor azt nem tekintik bezártnak. Az ideiglenesen megszállt területek iskoláinak jelenleg nem kell átesniük relokáción, azaz új jogi címhez kapcsolódni az ellenőrzött területen.” Az ilyen iskolák folytatják a munkát távoktatás formájában.
Dmitro Fancsuk jogász szerint azért is pontatlan lehet a statisztika, mert problémák vannak az iskolákkal kapcsolatos információk gyűjtésével és frissítésével, különösen a felszabadított területeken.
Az iskolák anyagi bázisának jelentős veszteségei ellenére az iskolabezárások fő oka a tanulói létszám csökkenése. Így például 2024-ben 14 százalékkal kevesebb elsős jár iskolába, mint tavaly – derül ki az education.ua adataiból. A gyermeklétszámnak a demográfiai problémák és a gyermekes családoknak a háború miatti kényszermigrációja miatti csökkenése folytán sok iskola tanuló nélkül maradt. Ez arra kényszeríti az alapítókat, hogy bezárják a kis diáklétszámú iskolákat, amelyeket a helyi közösségek számára anyagilag megterhelő fenntartani.
A helyzet még romolhat is, mutat rá az education.ua. Az iskolahálózat optimalizálását célzó oktatási reform lényegében intézmények bezárásához vagy összevonásához vezet, így sok kistelepülés iskola nélkül marad, a gyerekek pedig elveszítik a lehetőséget, hogy az otthonukhoz közel tanuljanak. Például a Kijev megyei Tetyijiv területi közösségben a helyi tanács csupán 2024 júniusában nyolc kis diáklétszámú iskola bezárásáról hozott döntést. Ugyanakkor Okszen Liszovij oktatási és tudományos miniszter arról biztosít, hogy a minisztérium a kis tanulólétszám ellenére is meg kívánja tartani a falusi elemi iskolákat, mert az alsós gyerekek számára fontos, hogy minél közelebb legyenek a szüleikhez.
(zzz/education.ua)
