Hétéves a Magyar Múzsa

Szeptemberben ünnepelte hetedik születésnapját a Budapesten megjelenő Magyar Múzsa című kulturális folyóirat. A konzervatív értékeket képviselő folyóiratban jelen sorok íróján kívül eddig húsz kárpátaljai vagy kárpátaljai kötődésű irodalmár, illetve képzőművész publikált vagy szerepelt a festményeivel, grafikáival.

Korábban is publikáltak a lapban kárpátaljaiak, de miután 2020-ban a folyóirat szerkesztője lettem, már tudatosan hívom meg a tollforgató földijeimet. A most megjelent, immár 34. számban hat kárpátaljai szerző írása olvasható. Állandó szerzőnk, dr. Szöllősy Tibor egy aktuális novellával jelentkezett, Az önkéntes című írása az Ukrajnában zajló háborús eseményekkel foglalkozik. „Nem kell tartani tőlem, habár tudom, ijesztő a külsőm, de most léptem át a határt. Három hetet gyalogoltam Ukrajnában, míg végre hazaértem…” – olvashatjuk a műben. Ugyancsak állandó szerzőnk Beregszász szülötte, Finta Éva. A József Attila-díjas költő ezúttal A teremtésről című versével van jelen: „a selejt csak selejt marad: //nincs benne teremtője lelke”. Többször publikált már nálunk a fiatal újságíró és író, Sz. Kárpáthy Kata, a Kárpátalja.ma munkatársa. Korábban főként prózákat küldött nekünk, ezúttal viszont az Otthonmaradottak című versét közöltük. A hűségről és az elmúlásról szól Stók Lajos Bobi című elbeszélése. Ez a próza részlet a szerző november végén megjelenő, Kárpátaljai vadászemlékek című új kötetéből. „Azóta is sokat gondolok rájuk, a szeretett feleségemre és Bobikára. Hű társ volt az életben, és biztos vagyok benne, hogy a gazdasszonya után sietett, hogy odaát egy kicsit felvidítsa, és óvja őt az örökkévalóságban, ahol csak jó emberek vannak. És jó kutyák.” Kenyeres Máriától ezúttal a Tűz és víz című készülő regényéből közöltünk részletet. A nógrádi Kálló községben tanárként dolgozó szerzővel nemrég készítettem interjút, ahol elmondta, rengeteg ötlete van, amit a közeljövőben meg szeretne írni, ilyen az élete főművének szánt regény is. „Az apai nagymamám tanított meg arra, milyen egy jó asszony: erkölcsösségre, háztartást vezetni, kenyeret sütni, tésztát gyúrni, dagasztani, a konyharuhát fehérre főzni, a házat patyolattisztán tartani, magamat rendes lányként viselni.” A lengyel légiók útján című írásával debütált a Magyar Múzsában Kovács Sándor Magyar Örökség díjas helytörténész, útikönyvszerző: „A ma Kárpátaljához tartozó titokzatos Máramaros északi határán van egy hágó, melynek neve Légiós-hágó. Ahhoz, hogy megértsük az elnevezés lényegét, kalandozzunk egy kicsit térben és időben.”

Szintén ebben a számban debütált B. Mihály Csilla, Babos Boglárka, Bodnár László, Fodor Anikó, Geresits Gizella és Varga Melinda is. Varga Melinda József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen című irodalmi folyóirat vers- és interjúrovatának szerkesztője, Időhal című versét nagyszüleinek ajánlotta: „A civilizáció begyűrűzött a faluba, //a traktorok kiszorították a lovas szekereket, //a nyári estéken már nem hallani a lódobogást.” A versek közül még kiemelném dr. Lajtos Nóra Gézlapok és Turbók Attila Fölszegelt szivárvány című művét. A Debrecenben élő költőnő tavaly megkapta a Bella István-díjat és a Tokaji Írótábor Kishordó díját. Termékeny szerző, rendszeresen publikál szinte minden magyar nyelven megjelenő irodalmi kiadványban: „bűnök és bűnhődések, félek, elvérzek egy reggelen, //és te nem leszel mellettem, pedig nem is olyan nagy // dolog az érvágás”. Rajtuk kívül az érdeklődők Benke László, Oláh Tamás, Szentjánosi Csaba, Tóthárpád Ferenc, Veszelka Attila, Vitos Irén, Csontos Márta, Csák Gyöngyi, Péter Erika, Urbán Gyula, Sajtos Orsi, Pozsgai Györgyi, Balajthy Ferenc, Lencsés Károly, Baka Györgyi, Orosz Margit, Véssey Ede, Szentgyörgyi László, Kardos M. Zsöte, Kanizsa József, Aknay Tibor, Istenes Tibor verseit olvashatják. Balázs F. Attila műfordításokkal van jelen, két román költő, Maria Hincu-Patanchon és Viorel Muresan egy-egy versét ültette át magyar nyelvre.

A prózából sincs hiány, Miklós Péter Bálint Sándor néprajzkutatóról írt tanulmányt, Földesdy Gabriella Kölcseyvel foglalkozik, Zilahy L. Ágnes újabb munkája Zilahy Lajos életét mutatja be, dr. Botos Katalin pedig a közelmúltban elhunyt jelentős drámapedagógusra, a vári születésű Debreczeni Tiborra emlékezik. Ha már az emlékezésnél tartunk, Pósa Zoltán József Attila-díjas költő ezúttal nem verset küldött nekünk, hanem prózát: híres őséről, Pósa Lajos költőről írt. Tányér József Szemelvények Hajdúszoboszló irodalmi életéből című tanulmánya egy nagyobb munka része, amely során a szerző részletesen feldolgozza a város és térsége irodalomtörténeti múltját. Ennek a tanulmánynak is van kárpátaljai vonatkozása, hiszen külön fejezet foglalkozik a Huszton született Szép Ernővel, aki sokáig Hajdúszoboszlón élt. Elgondolkodtató és egyben megrázó a Debrecenben élő M. Fehérvári Judit Mosolyogva emlékezzetek rám! című írása: „Anyám nem szeretett. A húgomat imádta. Ez a nemszeretés kölcsönös volt. Huszonkét esztendeje, hogy elment, s majdnem mindvégig parancsolgatott. Ehhez könnyű hozzászokni, ha állandó programként fogadja be az agyad, hogy ez természetes. A lelked azonban ellenáll.”

A folyóiratnak tulajdonképpen csak két állandó rovata van. Dr. Lovas Dániel főszerkesztő ezt azzal magyarázza, hogy szeretné megtartani a közlési szabadságot, azaz ne a rovatok határozzák meg, hogy egy-egy számban milyen arányban jelenjenek meg a különböző műfajú írások. Volt már olyan számunk, amelyikben domináltak a versek, de olyan is, ahol a próza volt túlsúlyban. A Recenziók című rovatban főleg a folyóirat szerzőinek új köteteiről szóló ismertetőket közöljük. Nagyon fontos a Képzőművészet rovat, amelyet Mártonfi Benke Márta vezet, aki nemcsak újságíró, de festő is. Mondhatni, a folyóirat közepén található színes rovat a Magyar Múzsa meghatározó és húzó része. A rovatban legtöbbször egy-egy képzőművésszel készült mélyinterjú olvasható. Márta ezúttal Tálos Ágota Diánát, az Országos Pasztellművészeti Egyesület elnökét szólaltatta meg. Az esetek többségében az adott szám külső borítóin is a riportalany munkáit jelentetjük meg. Az új szám első oldalán Palásti Renáta Égi vásznakon, a hátsó borítón Tálos Ágota Diána A Balatonon vitorlásokkal című műve szerepel.

Azt még el kell mondanom, hogy a Magyar Múzsa Kárpátalján is megtalálható és olvasható, mégpedig Beregszászban a központi könyvtárban és az Európa-Magyar Ház könyvtárában, valamint Visken. Olvassák a Magyar Múzsát, akár interneten is alábbi oldalon!           

Lengyel János