EB-jelentés Ukrajnáról: mérsékelt dicséret enyhe bírálattal

Az Európai Bizottság (EB) október 30-án közzétette a „2024-es bővítési csomagot”, amely kilenc tagjelölt ország, köztük Ukrajna előrehaladását értékeli az Európai Unió felé vezető úton – írja a DW.

Az ukrajnai orosz agresszió fokozódása és Moszkva hibrid fenyegetése közepette Európában „az EU-tagság stratégiai választássá válik” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a csomagot ismertetve. Várhelyi Olivér, a jószomszédságért és bővítésért felelős európai biztos pedig először vázolt fel konkrét határidőket e cél lehetséges elérésére a tagjelölt országok által.

„További eszközöket hoztunk létre a nyugat-balkáni országok, Moldova és Ukrajna számára, hogy segítsünk nekik felgyorsítani a reformok végrehajtását” – mondta. – Hogy mindenre felkészülhessenek, és az Európai Bizottság következő mandátumának végére az Európai Unió tagjaivá válhassanak.”

A Bizottság mandátuma 2024 végén kezdődik és 2029-ben jár le.

Az Ukrajna előrehaladásáról szóló jelentés nem fogalmaz meg kemény kritikát Kijevvel szemben, bár túl magas értékeléseket sem tartalmaz. A Jevropejszka Pravda (JP) szerint a dokumentum nem különösebben optimista az elmúlt évben végrehajtott reformok volumenét illetően, de az EB kiemeli, hogy most az ország joganyagának átvilágítása és az első tárgyalási fejezetek megnyitására való felkészülés gyorsasága a fontos, e tekintetben pedig – állapítja meg a JP – derűlátásra ad okot a helyzet.

A jelentés rámutat, hogy az Oroszország és Ukrajna között zajló háború ellenére Kijev „elképesztő állóképességről és európai útja iránti elkötelezettségről tett tanúbizonyságot” – írja a DW. Ukrajna továbbra is demokratikus országként működik, mivel törvényhozása és kormánya megfelelően látja el feladatait. A kormányzatnak azonban meg kell erősítenie a közelmúltban az országban létrehozott európai integrációs struktúrákat, „hogy hatékonyan tudjanak megbirkózni az EU-csatlakozás folyamatával”.

A JP azt emeli ki a dokumentumból, hogy az EB a hadiállapot okozta megszorítások ellenére eredményesnek tartja az ukrán parlament munkáját, de felemlíti az ellenzék jogainak korlátozását.

„Megfelelő megoldást kell találni […] az ellenzéki parlamenti képviselők utazása aránytalan korlátozásának eseteire” – áll többek között a jelentésben. (Brüsszel ez idáig elzárkózott attól, hogy nyilvánosan felemlegesse ezt a kérdést – jegyzi meg a JP.)

Ukrajna „bizonyos előrelépést” ért el az igazságszolgáltatási rendszer reformja terén is. Fontos azonban, hogy a kormányzat jövőre folytassa a bíráknak az új eljárás szerinti minősítését, valamint kialakítsa a vezető ügyészek „átlátható és érdemeken alapuló” kiválasztását, és intézkedéseket tegyen „a korrupciós kockázatok kiküszöbölésére a Legfelsőbb Bíróságban” – mutat rá a jelentést ismertetve a DW.

Ami a korrupciót illeti, az EB úgy véli, Kijev haladást ért el ezen a téren azáltal, hogy „erősítette korrupcióellenes intézményei munkáját”, de ezeket az erőfeszítéseket folytatni kell. Ukrajnának többek közt hatékonyabban kell kivizsgálnia a korrupciós eseteket a kormányzat legmagasabb szintjein.

Az EB szerint az alapvető jogok terén Ukrajna által végrehajtott kulcsfontosságú reformok között szerepel a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről szóló jogszabályok felülvizsgálata. Most Brüsszel azt ajánlja, hogy Kijev dolgozzon a nemzeti kisebbségekről szóló módosított jogszabály végrehajtásán, bevonva a folyamatba a kisebbségek képviselőit.

Az EB először fogalmazott meg egyértelmű nyilvános bírálatot az országos televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamáról, az úgynevezett telemaratonról – emeli ki a JP. A műsor objektivitását illetően is felmerültek kétségek. A Rada tévécsatornánál szintén problémákat vélt felfedezni a brüsszeli testület. A csatorna fő feladata szerintük a parlamenti tevékenységgel kapcsolatos információk terjesztése lenne, „beleértve a parlamenti ellenzék képviselőinek munkáját is”. Korábban a Rada tévécsatornát bírálatok érték az ellenzék csekély képviselete miatt a műsorokban – idézi fel a JP.

Az EU arra számít, hogy az ukrán hatóságok „fokozatosan helyreállítják az átlátható, pluralista és független médiakörnyezetet”, lépésről lépésre megszüntetve a korlátozásokat, és ez az elvárás nem kapcsolódik a hadiállapot megszűnéséhez.

(ntk/dw.com/eurointegration.com.ua)