A polgári beadványokról

„Mi a különbség a zajava, a klopotannya, a szkarha stb. között? Hogyan kell ezeket benyújtani, és jogában áll-e a hivatalnak elutasítani a kérvényemet?”

– Ukrajna Alkotmányának 40. cikkelye szerint mindenkinek joga van egyéni vagy csoportos írásbeli beadványt benyújtani, vagy személyesen fordulni az állami hatóságokhoz, a helyi önkormányzatokhoz, valamint e szervek tisztségviselőihez, hivatalnokaihoz, akik kötelesek a beadványt megvizsgálni, és indoklással ellátott választ adni a törvény által megállapított határidőn belül.

A polgárok beadványairól szóló törvény (Закон України «Про звернення громадян» – a továbbiakban: Törvény) 1. cikkelye szerint Ukrajna polgárainak joguk van beadvánnyal fordulni az állami hatóságokhoz, a helyi önkormányzatokhoz, az állampolgárok egyesületeihez, vállalkozásokhoz, intézményekhez, szervezetekhez (függetlenül azok tulajdonformájától), a tömegtájékoztatási eszközökhöz, tisztségviselőkhöz funkciójukból fakadó kötelezettségeikkel összhangban, az alapszabályukban rögzített tevékenységükkel összefüggő észrevételekkel, panaszokkal, javaslatokkal, a társadalmi, gazdasági, politikai és személyiségi jogaik, valamint törvényes érdekeik érvényesítésével kapcsolatos kérelemmel vagy folyamodvánnyal, valamint a megsértésük miatti panasszal.

Polgári beadvány alatt írásbeli vagy szóbeli javaslatokat (пропозиція, зауваження – javaslat, észrevétel, megjegyzés), kérelmeket (заява, клопотання – kérvény, folyamodvány, be- és feljelentés) vagy panaszokat (скарга) ért a Törvény 3. cikkelye.

A javaslatok olyan polgári beadványok, amelyekben tanácsot, javaslatot fogalmaznak meg az állami hatóságok és önkormányzati szervek, a különböző szintű képviselők, tisztségviselők tevékenységével kapcsolatban, valamint véleményt nyilvánítanak a társadalmi viszonyokról és a polgárok életkörülményeinek szabályozásáról, az állam és a közélet jogi alapjainak tökéletesítéséről, az állam és a társadalom tevékenységi területeiről.

A kérelembeadvány a polgároknak az Alkotmányban és a hatályos jogszabályokban rögzített jogaik és érdekeik érvényesítése iránt vagy a hatályos jogszabályok megsértésének, esetleg a vállalkozások, intézmények, szervezetek (tulajdonformától függetlenül), parlamenti és helyi képviselők, tisztviselők tevékenységében fennálló hiányosságok bejelentésére szolgál. Ezenkívül a folyamodvány írásbeli kérelem a személy státuszának, jogainak vagy szabadságainak elismerése iránt.

A panaszbeadvány a polgár azon jogainak helyreállítása és jogos érdekeinek védelme iránt, amelyek állami szervek, helyi önkormányzati szervek, vállalkozások, intézmények, szervezetek, polgári egyesületek, tisztviselők stb. határozatai, cselekményei (tétlensége) miatt sérültek.

Lássuk az írásbeli beadványok iránti formai követelményeket!

Az írásbeli beadványt a polgár postai úton küldi meg, vagy személyesen (esetleg az általa erre a jogszabályoknak megfelelően felhatalmazott személyen keresztül) nyújtja be az illetékes szervhez, intézményhez, tisztviselőhöz stb. Írásbeli beadvány bizonyos feltételek teljesülése esetén ma már az interneten, elektronikus kommunikációs eszközökön keresztül is benyújtható.

A beadványnak tartalmaznia kell:

• a polgár vezeték-, kereszt- és apai nevét;

• a polgár lakcímét;

• a polgárnak a beadványban meg kell fogalmaznia az általa felvetett kérdés, észrevétel, javaslat, nyilatkozat, panasz, igény stb. lényegét;

• az írásbeli beadványt a kérelmezőnek alá kell írnia, és fel kell tüntetnie rajta a dátumot is;

• ezenkívül az elektronikus beadványnak tartalmaznia kell egy elektronikus levélcímet vagy egyéb elérhetőséget is, amelyre megküldhető a válasz a polgár beadványára.

Fontos megjegyezni, hogy elektronikus beadvány esetén nem követelmény az elektronikus digitális aláírás használata (lásd a Törvény 5. cikkelyét!).

A megfelelően összeállított, a megállapított rend szerint benyújtott beadványokat kötelező befogadni és megvizsgálni. Ha az államhatalmi szervhez, önkormányzathoz, vállalkozáshoz, intézményhez, szervezethez (tulajdonosi formától függetlenül), polgári társuláshoz, tisztségviselőhöz érkezett beadványban felvetett kérdések nem tartoznak a hatáskörükbe, azt öt napon belül továbbítani kötelesek az illetékes szervhez vagy tisztviselőhöz, amiről értesíteniük kell a beadvány szerzőjét. Ha a beadvány nem tartalmazza a döntéshozatalhoz, intézkedéshez szükséges információkat, azt ugyanezen határidőn belül indokolással együtt vissza kell küldeni a polgárnak (lásd a Törvény 7. cikkelyét!).

Ugyanakkor a lakóhely megjelölése nélküli, a szerző (szerzők) által nem aláírt írásbeli beadványt, valamint azt, amelyből a szerzőséget nem lehet megállapítani, névtelennek minősítik, és nem vizsgálják.

Nem veszik figyelembe az ugyanazon szervhez ugyan­azon polgár által ugyanabban a kérdésben benyújtott újabb beadványt, ha az elsőt érdemben megvizsgálták, valamint azokat a késve érkezett beadványokat, amelyek elbírálásának határidejét a Törvény 17. cikkelye állapítja meg, amint a bíróság által cselekvőképtelennek nyilvánított személyek beadványait sem vizsgálják.

A beadvány vizsgálatának megszüntetéséről a címzett szerv, hatóság stb. vezetője dönt, erről értesítik a beadvány szerzőjét.

A beadványok, kivizsgálásuk és az ennek nyomán születő válaszok nyelve az ukrajnai állami és önkormányzati szerveknél az államnyelv – hacsak a jogszabályok másként nem rendelkeznek (lásd: Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної», 13. cikkely, 1. pont!).

A Törvény 15. cikkelyének első bekezdése szerint az illetékesek kötelesek objektíven és időben megvizsgálni a kérelmeket, ellenőrizni a bennük foglalt tényeket, a hatályos jogszabályokkal összhangban döntéseket hozni és biztosítani azok végrehajtását, valamint tájékoztatni a polgárokat a vizsgálat eredményeiről. A kérelemben foglaltak teljesítésének megtagadásáról szóló határozatról a polgárt írásban kell értesíteni, az illetékes hatóság vezetőjének aláírásával, a Törvényre való hivatkozással és az elutasítás indoklásával, valamint tájékoztatva a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségeiről (lásd a Törvény 15. cikkelyének utolsó bekezdését!).

Itt jegyezném meg, hogy a beadványokkal kapcsolatos ügyintézés részletes szabályait egy külön kormányrendelet tartalmazza, amelyet terjedelme miatt e helyt nincs mód érdemben ismertetni (lásd: «Інструкція з діловодства за зверненнями громадян в органах державної влади і місцевого самоврядування, об’єднаннях громадян, на підприємствах, в установах, організаціях незалежно від форм власності, у медіа», затверджено постановою Кабінету Міністрів України від 14 квітня 1997 р. № 348!).

Alaphelyzetben állami hatóság, önkormányzati szerv, vállalkozás, intézmény, szervezet, polgári egyesület, média, tisztségviselő intézkedése, döntése ellen a felettes szervhez, tisztségviselőhöz lehet panaszt benyújtani. Ez nem fosztja meg a polgárt jogától, hogy a bírósághoz forduljon, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Felettes szerv hiányában a polgár közvetlenül a bírósághoz is fordulhat, amint abban az esetben is, ha nem ért egyet a panasszal kapcsolatos döntéssel (lásd a Törvény 16. cikkelyét!).

A kifogásolt határozat ellen a meghozatalától számított egy éven belül, de legkésőbb a határozatról való tájékoztatástól számított egy hónapon belül lehet panasszal élni a felettes testületnél vagy magasabb beosztású tisztségviselőnél. A határidőn túl benyújtott panaszokat nem veszik figyelembe. Az alapos okból elmulasztott határidőt a panaszt elbíráló szerv vagy tisztségviselő megújíthatja. Ha a polgár nem ért egyet a panaszt elbíráló felettes szerv döntésével, az Ukrajna jogszabályai által meghatározott határidőn belül bírósághoz fordulhat.

A beadványokat a beérkezésüktől számított legfeljebb egy hónapon belül kell megvizsgálni, a további vizsgálatot nem igénylőket pedig haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezésüktől számított tizenöt napon belül.

Ha a beadványban felvetett kérdések egy hónapon belül nem rendezhetők, az érintett szerv, vállalkozás, intézmény, szervezet stb. vezetője vagy annak helyettese megállapítja az annak elbírálásához szükséges határidőt, amelyről értesíti a beadványt benyújtó személyt. Ugyanakkor a beadványban felvetett kérdések megoldásának teljes ideje nem haladhatja meg a negyvenöt napot. A polgár megalapozott írásbeli kérelmére a vizsgálati határidő a megállapított időtartamhoz képest lerövidíthető (lásd a Törvény 20. cikkelyét!).

A Törvény 24. cikkelyével összhangban a jogszabály normáinak megsértésében vétkes személyek ezért polgári, adminisztratív vagy büntetőjogi felelősséget viselnek.

hk