Scholz beszélt Putyinnal: kinyílt Pandora szelencéje?

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár két év után először beszélt telefonon november 15-én. Ezzel végérvényesen megtört az orosz elnök elszigeteltsége, akivel az Ukrajna elleni agresszió miatt a nyugati vezetők túlnyomó többsége (Orbán Viktor magyar kormányfő kivételével – a szerk.) nem volt hajlandó érintkezni. Miről beszéltek a felek egy órán keresztül, mit jelenthet ez Ukrajna számára, és miért hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt a beszélgetést Pandora szelencéjének kinyitásához? – tette fel a kérdést összeállításában a BBC Ukrajina.

A kezdeményezés Scholztól származott, s az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és más G7-országokkal szoros koordinációban valósult meg – írta forrásaira hivatkozva a német Spiegel. Megállapodtak abban, hogy a beszélgetésre az amerikai választások után, de a G20 brazíliai csúcstalálkozója előtt kell sort keríteni, ahová Scholz vasárnap utazott el.

A BBC szerint Ukrajnát is figyelmeztették a telefonbeszélgetésre.

„Scholz valóban figyelmeztetett, hogy fel fogja hívni Putyint” – erősítette meg egy forrás az Ukrán Elnöki Hivatalból.

Ukrajna Külügyminisztériuma bírálta a kapcsolatfelvételt.

„A német fél arról tájékoztatott, hogy beszélni fog Putyinnal. De ha a német kancellár a beszélgetés során nem is fejtett ki olyan álláspontokat, amelyek ellentétesek lennének Ukrajna álláspontjával, az orosz diktátorral folytatott tárgyalások önmagukban nem hordoznak semmilyen hozzáadott értéket az igazságos béke eléréséhez” – mondta Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője.

Szerinte konkrét, határozott tettekre van szükség, „amelyek békére kényszerítik Putyint, nem pedig rábeszélésre és megbékítési kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel”.

Valamivel később Volodimir Zelenszkij is bírálta a beszélgetést.

„Scholz kancellár mondta nekem, hogy fel fogja hívni Putyint. Véleményem szerint Olaf hívása Pandora szelencéje. Most más beszélgetések, más hívások is következhetnek. Egyszerűen sok szó. És pontosan ez az, amit Putyin régóta akar: rendkívül fontos számára, hogy enyhítse az elszigeteltségét. Oroszország elszigeteltségét. És tárgyalásokat folytasson, közönséges tárgyalásokat, amelyek sehová nem vezetnek” – fogalmazott Zelenszkij.

Ukrajna elnöke szerint Putyin évtizedek óta ezt csinálja.

„Ez tette lehetővé Oroszországnak, hogy ne változtasson semmit a politikáján, ne tegyen semmi lényegeset, és pontosan ez vezetett ehhez a háborúhoz. Most már megértjük ezeket a kihívásokat. Tudjuk, hogyan kell cselekedni. És szeretnénk figyelmeztetni: nem lesz Minszk‒3, nekünk igazi béke kell” – fogalmazott Zelenszkij.

Utóbb közölték, a beszélgetés során Scholz elítélte az Ukrajna polgári infrastruktúrája elleni orosz támadásokat, és azt is kijelentette, hogy az észak-koreai katonák bevonása az ellenségeskedésbe Oroszország oldalán a háború súlyos eszkalációjához és kiterjesztéséhez vezethet.

A német kormány közleménye szerint a kancellár „elítélte Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, felszólította Putyin elnököt, hogy állítsa le azt és vonja ki a csapatait”.

Németország folytatni fogja Ukrajna támogatását, „ameddig szükséges” – tette hozzá Scholz.

Az orosz médiában megjelent tudósítások szerint Putyin azt mondta Scholznak, hogy „az ukrajnai válság az évek óta tartó agresszív NATO-politika közvetlen következménye lett”. Ismét kijelentette továbbá, hogy Oroszország soha nem utasította el a tárgyalásokat, és még mindig nyitott azokra, ugyanakkor minden lehetséges megállapodásnak „figyelembe kell vennie Oroszország biztonságpolitikai érdekeit, és az új területi realitásokon kell alapulnia”.

Korábban Putyin kifejtette ezekről a realitásokról, hogy Oroszország azt követeli Ukrajnától, vonja ki csapatait Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékből – emlékeztet a BBC Ukrajina.

Elemzők felhívják a figyelmet, hogy Németországban előrehozott választásokat írtak ki 2025. február 23-ára, s az országnak új kancellárja lehet. Ezért nem kizárt, hogy Scholz és Putyin beszélgetése már a választási kampány része.

Közrejátszhat az is, hogy Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök elsőrendű feladatának tartja Oroszország és Ukrajna tárgyalóasztalhoz ültetését a háború mielőbbi leállítása érdekében. Ebben a helyzetben az USA és az európai országok egyesíthetik erőfeszítéseiket.   

(ntk/bbc.com)